Minden idők legsikertelenebb adója lehet

A várakozások szerint kevesen kérik a ma lejáró határidőig felvételüket a kisvállalkozói adó (kiva) alá: január első napjaiban nagyjából ötezer tagot számlált az adózói kör, és irreális várakozás, hogy ennek sokszorosa képződött másfél hét alatt. A tíz-tizenöt-, de még húszezer tagot számláló kivás kör is bukásnak tekinthető, írja a Napi Gazdaság.

Nem hisznek már a kormány szavának

A kudarcnak több oka is volt, ez részint a jogszabály szövegében, részint másban keresendő. Általánosságban a magyarországi jogalkotási szokások nem használtak a kiva elterjedésének − mondta a Napi Gazdaságnak Fajcsák Gábor, az RSM DTM adómenedzsere.

A vállalkozások nem mertek hinni a kivában, abban, hogy nem változik meg azonnal a szabályozás.

Ötpercenként változott

Az sem használt, hogy még az év utolsó napjaiban is változott a jogszabály szövege − az sem segített, hogy kedvező módosítások jöttek elő. Sokkal hamarabb kellett volna a kész törvényt megalkotni, hogy a társaságoknak legalább két-három hónapja legyen a váltáson gondolkodni. Ennek fényében a január közepére tolt határidő sem jelentett semmit, a cégek egyszerűen nem karácsonykor és újévkor tervezik meg a következő évet.

A kivatörvény végül nem lett tökéletes: nem volt teljesen egyértelmű, kinek is akar kedvezni. Az állam elsősorban a munkaintenzív, termelő vállalatokat kívánja felkarolni, e kör azonban elég szűk, ráadásul nem is biztos, hogy ki tudják használni a kiva előnyeit. Ahhoz ugyanis magas bérek kellenek, ám a kis termelő cégek aligha tudják kifizetni a minimálbér többszörösét, esetükben inkább egy beruházás támogatása jelentene segítséget.

Olyan cég sincs túl sok, amelyek képesek magas béreket kifizetni, de árbevételük 500 millió forint alatt van, illetve legfeljebb 25 főt foglalkoztatnak. A bérszerkezet miatt a kiva felső létszámhatára, az ötven fő is túl alacsony ahhoz, hogy egy átlagos magyar vállalkozás kihasználja az adónem előnyeit. A hazai bérstruktúra jellemzője ugyanis, hogy a kis cégek nem tudnak havi több százezres bért fizetni, márpedig csak itt jelenik meg a kiva jelenlegi szabályainak vitathatatlan előnye.

A kormány talán nagyobb sikert ért volna el a kiválasztott célcsoport támogatása ügyében, ha a már meglévő társaságiadó-törvényt módosítja − tette hozzá Fajcsák. Vagyis ha célzott kedvezményeket ad akár beruházásra, akár másra. Jóllehet megjelent egy új fejlesztési kedvezmény a társasági adóban, ám ezt nem fogják tömegek igénybe venni − pedig éppen ilyet lenne jó kitalálni. A sajátos bérezési szokások miatt − a munkaintenzív szektorok és a 25 főnél kisebb cégek képtelenek nagy béreket kitermelni − 2014-ben sem várható 100-150 ezres létszám.

Lapunk megkérdezte a nemzetgazdasági tárcát is a témában, lapzártáig azonban nem kaptunk választ azzal kapcsolatban, hogy miként értékeli a kiva iránti gyér érdeklődést, illetve tervez-e módosítást a jogszabályban.