Jön a visszamenőleges 35%-os adó

A kormány döntése szerint visszamenőlegesen átlagosan 35 százalékos forrásadót rónak ki az adóelkerülési céllal külföldre kivitt pénzekre. Ezt Lázár János miniszterelnökségi államtitkár jelentette be szerdán a kormányülés szünetében.

A magyar adóhatóság elől külföldre menekített pénzek hazatelepítésének támogatására adott amnesztia a múlt év végén lezárult, túl nagy sikerrel azonban nem járt. A tavaly lezárult utolsó lehetőség 23 hónapja alatt összesen csupán 67 milliárd forint tért vissza az adóparadicsomokból Magyarországra; ebből 6,7 milliárd gazdagította az államkasszát. Ez azt jelenti, hogy havonta mindössze 2,9 milliárd forint érkezett vissza az országba.

Lezárult az amnesztia

Az adóamnesztia 2013. január 1-jén lezárult, a 2011-ben elfogadott gazdasági stabilitási törvény miatt nincs lehetőség a tavaly lejárt kedvezményes adólehetőség megnyújtására, és arra sem, hogy a külföldön, offshore területeken heverő pénzek hazacsábítására a jövőben új amnesztiaszabályokat fogadjanak el. „A kormány új megoldásokon dolgozik, amelyek a külföldre menekített magyarországi tőke fehérítését tűzik ki célul” – mondta Giró-Szász András kormányszóvivő.

A nemzetgazdasági tárca arról tájékoztatta a kormányt, hogy legkevesebb 1000 milliárd forint van még külföldön. Vannak azonban olyan becslések, hogy a kivitt jövedelem az 1500-2000 milliárdot is elérheti, mondta Lázár János. Egy tavaly júliusi tanulmány szerint a nyolcvanas évek eleje óta ennél nagyságrendekkel nagyobb, 242 milliárd dollárnyi vagyon áramlott ki az országból; 220-as árfolyamon ez több mint 53 ezer milliárd forintnak, majdnem kétévnyi magyar GDP-nek felel meg.

A Miniszterelnökség, az NGM és a Külügyminisztérium azt a feladatot kapta, hogy próbáljon ennek az 1000 milliárd forintnak a nyomára jutni. Ezért munkacsoport alakul, amely megkezdi a tárgyalásokat Svájccal annak érdekében, hogy a svájci bankok adjanak ki minden Magyarországra vonatkozó, betétazonosításra alkalmas információt, hogy ezeket a pénzeket be lehessen vonni a közteherviselésbe – mondta Lázár János.

A titkosszolgálat tudja

A kérés elsősorban arra irányul, hogy a svájci bankok adjanak ki minden Magyarországra vonatkozó, betétazonosításra alkalmas információt, annak reményében, hogy ezeket a pénzeket be lehessen vonni a közteherviselésbe. „Teljes információ- és adatnyilvánosságot szeretnénk annak érdekében, hogy megismerhessük, hogy ki az, aki betéttel rendelkezik bármelyik svájci bankban” – mondta. Kérdésre elmondta: titkosszolgálati adatokkal rendelkeznek arról, hogy jelentős magyar betétek vannak Svájcban.

Németországban, Ausztriában és Nagy-Britanniában is folyik az onnan külföldre kivitt pénzek adóztatásának vitája. A nemzetgazdasági teljesítőképessége arányában hasonló volumenű összegeket állapítottak meg, Ausztriában például 12-15 milliárd eurót keresnek. A 3-3,5 milliárd euró a magyar gazdaság vonatkozásában reális lehet.