Simor továbbra is szeretne magyar eurót

Nem lett kevésbé vonzó, de a válság óta bonyolultabbá vált csatlakozni az euróövezethez – vélekedett Simor András szerdán a bécsi Euromoney gazdasági konferencián. Nehéz lenne általános érvényű tanácsot adni az euróövezeten kívüli országok számára, hogy siessenek-e belépni a valutaunióba, mondta egy más jegybanki vezetőkkel tartott pódiumbeszélgetésen.

Magyarországról azt mondta: a gazdaság integrációs foka kereskedelmi, pénzügyi és monetáris értelemben is olyan környezetet jelent, amelyben van értelme csatlakozni. De nemcsak a névleges maastrichti kritériumoknak kell teljesülniük, hanem más tényezőknek is, amelyek eléggé rugalmassá teszik a gazdaságot ahhoz, hogy a monetáris politikától függetlenül is működjön.

Andzrej Raczko, a lengyel nemzeti bank igazgatósági tagja úgy fogalmazott: Lengyelország számára nem az a kérdés, hogy csatlakozzon-e, hanem hogy mikor. Hozzátette: az ország hosszú távú versenyképességére is figyelemmel kell lenni.

Ewald Nowotny osztrák jegybankelnök, az Európai Központi Bank kormányzótanácsának tagja szintén úgy vélekedett, nemcsak a nominális feltételek teljesítésének kérdése, hogy egy ország csatlakozzon-e az euróövezethez, hanem a reálgazdaságot is meg kell vizsgálni. Így például az ország versenyképességét és hogy milyenek a fenntarthatósági kilátásai. Minden országnak magának kell döntenie, hogy melyik a legjobb út számára. "Minden uniós tagállamnak joga van csatlakozni, de nincs automatizmus".

Nowotny azt mondta, egyrészt szükség van független központi bankokra, másrészt egy jegybank egyedül nem tud teljes hatást elérni, ha nincs együttműködés közte és a kormány között. Az EKB szorosan figyelemmel követi, mert fontos strukturális szempontnak tartja a központi bankok függetlenségét. Az európai jegybankok többsége megőrizte függetlenségét, de vannak kivételek, „különösen egy országban nem igazán úgy csinálják ezt, ahogy azt mi megfelelőnek tartjuk”..

A kormánnyal való együttműködésről szólva Simor kijelentette: az MNB feladatait egyértelműen előírják a jogszabályok: fő feladata árstabilitást teremteni és hozzájárulni a pénzügyi stabilitáshoz. Emellett az MNB megpróbálta feltárni a hitelezés csökkenésének okait is, és arra a következtetésre jutott, hogy a megoldás elsősorban nem a jegybank kezében van, mert a csökkenésnek leginkább kínálati okai vannak és nem a bankszektor likviditási helyzete az oka.

Az MNB elnöke szerint az európai bankuniónak fontos hatása lehet a „játékszabályokra” Magyarországon, ugyanis az országban működő bankok 60 százalékára vonatkozhat az ellenőrzés, függetlenül attól, hogy szorosabb együttműködés mellett dönt-e Magyarország. Nézete szerint a létrejövő európai ellenőrzési rendszert a piacok nagyon kedvezően fogják értékelni. „Ezért egy olyan ország számára, ahol a bankok, és maga az állam is viszonylag magas kockázati prémiumokat fizetnek, nagyon megéri fontolóra venni a csatlakozást”.