Fennakadhatunk a svájci banktitkon

A kormány bejelentette, hogy egy olyan új típusú kétoldalú egyezményt szeretne kötni Svájccal, amelynek hatására radikálisan csökkenne az adóeltitkolás lehetősége. Az elképzelés az, hogy a magyar adózók külföldi számlákon lévő pénzei hosszú távon a magyar adóbevételeket növeljék.

Az ilyen típusú egyezmények az utóbbi időben kerültek a nemzetközi figyelem középpontjába, és az uniós tagállamok közül már Anglia, Ausztria, és Németország is aláírt Svájccal hasonló megállapodást - közölte a  Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda.

Meggyőzni Svájcot

Az Európai Unió illetékes szervei mindent megtesznek azért, hogy az adóelkerülés megakadályozása érdekében az összes kiskaput bezárják.

Mivel Svájc nem az Unió tagja, az uniós próbálkozások a svájci információk automatikus megszerzésére eddig nem jártak nagy sikerrel. A tagállamok egy része ezért egyedi, kétoldalú megállapodások formájában próbálná Svájcot rávenni, hogy a külföldi bankszámlákról információkat szolgáltasson, vagy a banktitokért cserébe meghatározott adót egy másik állam költségvetésébe befizessen.

"Az adóeltitkolás elleni lépések közül nem ismeretlen az egyezménnyel történő rendezés" - mondja Békés Balázs, a iroda adópartnere. "Az államok többségének, ahogyan Magyarországnak is, több kétoldalú egyezménye is van a kettős adóztatás elkerülésére, és ezekben néhány cikk már rendezi az információcsere kérdését. Mivel az a szabályozás nem elég hatékony, az államok igyekeznek külön, kifejezetten az adóügyeket érintő információcserét érintő egyezmények kidolgozására és alkalmazására. Ezzel már több EU-n kívüli harmadik államot is sikeresen bevonzottak a közvetlen és automatikus információcsere rendszerébe."

Most viszont többről lenne szó. Svájccal eddig Ausztria, Anglia, és Németország írt alá külön egyezményt, igaz a német megállapodás később a német törvényhozásban elbukott.

Az egyezség lényege, hogy a számlatulajdonosok szabadon választhatnak meghatározott lehetőségek közül, de ha személyüket továbbra is titokban kívánják tartani, Svájc adófizetési kötelezettséget teljesít. A számlatulajdonosoknak három lehetőségük van: egyrészt adhatnak felhatalmazást az információk átadására; másrészt fenntarthatják anonimitásukat, de ebben az esetben átalányt, forrásadót és örökösödési adót fizetnek; harmadrészt dönthetnek úgy is, hogy kivonulnak Svájcból és megszüntetik ott lévő érdekeltségeiket.

Mit akar a magyar kormány?

Feltehetően a magyar kormány is ezt a modellt követve szeretne Svájccal tárgyalni és megtöbbszörözni az adóbevételeit - mondja Békés. A modell úgy működik, mintha a múlt külön adózna a jövőtől. A már svájci bankszámlákon lévő pénzek után egy összegben vonnak le visszamenőlegesen adót és névtelenül továbbítják a más államban lévő adóhatósághoz. A jövőben várható befektetések utáni kamatra ezzel szemben egy külön adó vonatkozik, melynek meghatározott százalékát szolgáltatják csak ki.

"Míg az adóelkerülés elleni küzdelem eddig főként a legeldugottabb és legrejtélyesebb szigetek ellen irányult, most a figyelem középpontjába Svájc, illetve az uniós tagállamok kerülnek... A jövőben újabb kockázatokkal kell számolnia azoknak az adózóknak, akik eddig külföldi bankszámlákon rejtették el vagyonukat az adóhatóság elől" - véli Békés Balázs.

Lelépnek a pénzekkel?

A Napi Gazdaságnak név nélkül nyilatkozó szakértő szerint nehezen fog összejönni akár néhány milliárd forint is, nemhogy a potenciális 350. Először is nem valószínű, hogy Svájc bármilyen adatot is kiad csak úgy - ez legfeljebb abban az esetben fordulhat elő, ha konkrét személy ügyében vizsgálódik például az adóhatóság vagy az ügyészség. A magyar-svájci kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményben egyébként ilyen nincs, legfeljebb pénzmosás gyanújával lehet kezdeni valamit. Automatikusan több ezer vagy több tízezer magánszemély adait amúgy sem szokás kiadni, egyszerűen nem engedélyezett az ilyen halászatnak nevezett adatgyűjtés.

A cikk szerint az se érne sokat, ha valahogyan megkapná Magyarország a remélt listát. Ahhoz ugyanis, hogy az adót (forrásadó) kivessék, törvényt is kell módosítani, amelynek hatályba lépéséig több mint egy hónapnak el kell telnie. Ez alatt az idő alatt a számlatulajdonosok gondoskodhatnak arról, hogy semmi se legyen a számlájukon, illetve meg is szüntethetik azt.

Céges trükközés lehet a válasz

A legegyszerűbb megoldás, ha a számlát nem magánszemély birtokolja, hanem egy svájci bejegyzésű cég - offshore háttérrel, hogy végképp ne lehessen tudni, kihez tartozik a számla. Sokan eleve így tartják pénzüket, őket alapból meg sem lehet találni, hiszen csak egy magyarországi címmel rendelkező kézbesítési megbízottra lehet hivatkozni. Persze az is szóba jöhet, hogy a svájci számlát megszünteti a tulajdonos, és egy német, osztrák vagy luxemburgi számlára utalja a pénzt - immár lekövethetetlen céges háttérrel.