Móric
6 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Szigorít a kormány, vagy lekenyerez minket?

2013.01.21. 07:57
140-150 milliárd forint – tavaly úgy tűnt, árfolyamtól függően ennyi uniós támogatást veszíthet el az ország 2013-ban, ha a kormány nem szánja el magát a költségvetés rendbetételére. A támogatást nem buktuk, de a túlzottdeficit-eljárás még nem ért véget. És ahogy ez az év kezdődik, abból úgy tűnik: lehet, hogy nem is fog, hiszen több százmilliárdnyi lyuk és bizonytalan tétel van a büdzsében. Az, hogy kikerüljünk az uniós eljárás alól, eddig az elsődleges célok között szerepelt, de a széteső költségvetés akár a másik útra is sodorhatja a kormányt. A végcél a kormányzati mozgástér bővítése, ami jelen esetben a választásokra – választási költekezésre – való felkészülést jelentheti.

Válaszút előtt áll a kormány: döntenie kell, hogy a túlzottdeficit-eljárás alól szeretne kikerülni, vagy a 2014-es választásokra való készülés jegyében már idén hangulatjavító intézkedésekbe kezd. Az elmúlt hetekben napvilágot látott hírek ez utóbbira engednek utalni: a hírek szerint már számolják a 13. havi nyugdíj – pontosabban csak egyszeri, épp a választások előtt kifizetni tervezett plusz juttatás – lehetőségeit, de ősszel esedékes lehet a pedagógus-életpályamodell bevezetése is. Közben pedig számos nagyon kockázatos tétel van a költségvetés bevételi oldalán is. Így egyre biztosabb, hogy a kettő egyszerre nem fog menni – mondják elemzők a költségvetéssel kapcsolatos kockázatokról.

Egy cél mind felett

A kormány máig a három százalék alatti GDP-arányos költségvetési hiány elérését emlegeti az egyik legfontosabb gazdaságpolitikai célként. Ugyanis ha tartósan sikerül megfelelni a brüsszeli elvárásnak, azzal egyrészt kikerülnénk a túlzottdeficit-eljárás alól – és megszűnne az a fenyegetettség, hogy a hazai beruházásokat egyedül tápláló uniós támogatások egy részét elveszíthetjük –, másrészt ez az ország mozgásterét is jelentősen bővítené. Bár a cél elérése érdekében tett lépések egy része vitatható, mert azok a beruházásokat és a gazdasági növekedést fogják vissza, kétségtelen, hogy mindeddig a kormány egyértelmű szándéka volt a deficit lefaragása.

Erről szólt a 2011-es és a 2012-es Széll Kálmán-terv, és az ősszel bejelentett három, együttesen több száz milliárdos megszorító csomag is. Ráadásul a meghozott intézkedéseknek köszönhetően a tavalyi három százalék alatti szintet az előzetes adatok szerint sikerül is teljesíteni (2011-ben még többlet is volt, de csak a nyugdíjállamosítás miatt). Igaz, közben a költségvetési szervek adósságállománya jelentősen emelkedett, a Magyar Államkincstár decemberi adatai szerint novemberben új csúcsra, 74,1 milliárdra ugrott az állami intézmények adóssága, tavalyelőtt december végén még csak 39,3 milliárd forint volt a lejárt tartozás (persze ennek részben oka lehet a korábban önkormányzati fenntartású intézmények államosítása is).

A három Matolcsy-csomaggal decemberre elfogadott – bár már nyáron parlament elé vitt – idei költségvetésben 2,7 százalékos hiánycél szerepel. Ennek betartása azonban kemény menet lesz, következetes és fegyelmezett gazdaságpolitika kell hozzá – holott az elmúlt két hétben épp ezzel ellentétes jelek sorjáztak egymás után.

Csábító tartalék

Az Index által megkérdezett egyik makroelemző szerint a költségvetésbe ugyan jelentős, 400 milliárdos, úgynevezett országvédelmi tartalékot építettek, ennek azonban kockázatai is vannak. Rendkívül csábíthatja ugyanis a kormányt, hogy költekezni kezdjen – hiszen „van még a tartalékban bőven” –, holott szerinte egyedül arra lesz elég, hogy a túltervezett vagy rosszul kiszámolt adóbevételeket pótolja. Lényegében ugyanerre figyelmeztetett korábban a Költségvetési Tanács is, a költségvetés zárószavazása előtt kiadott határozatukban közölték: a hiánycél és az államadósság-szabály betartásához az szükséges, hogy a kormány ne használja fel a megemelt tartalékot.

Márpedig úgy tűnik, fel akarja használni. A nyugdíjasoknak év végére szánt választási ajándék mintegy 280 milliárd forintba kerülne, míg 50-70 milliárdot vinne el, ha a beígért pedagógus-béremelést megvalósítanák. Orbán pénteken a Kossuth Rádióban azt mondta, idén a legfontosabb kérdés, hogy a kormány végig tudja-e vinni a munkahelyvédelmi akciótervet, hogy lesz-e második rezsicsökkentés, hogy ki tudja-e terjeszteni a rezsicsökkentést más szolgáltatásokra, sikerül-e emelni a nyugdíjakat. „A bérből és fizetésből élők számára pedig egy új akciótervet készítünk az év közepére" – mondta Orbán.

Arra a kérdésre, hogy ezt miből valósítja meg a kormány, hiszen már most számos kockázat mutatkozik az idei költségvetésben, Orbán felidézte: az elemzők minden költségvetésnél elmondják, hogy veszélyben a költségvetés, és borulni fog, de sosem ez következett be, elég csak megnézni a 2012-es évet. A miniszterelnök ugyanakkor nem tért ki arra, hogy 2012-ben hányszor hoztak pótlólagos, egyenlegjavító intézkedést, vezettek be új adót, írtak át szabályokat ahhoz, hogy az egyébként időközben megváltoztatott célokat tartani tudják.

Márpedig a hangulatjavító intézkedések bevezetése új adók kivetése vagy adóemelés nélkül idén sem fog menni – hacsak a kormány le nem mond eddigi egyik legfontosabb törekvéséről, a hiány szinten tartásáról, a túlzottdefict-eljárás megszüntetéséről.

Kevésbé fájdalmasan puha

Amit egyébként most, ha jól időzíti a lépéseit, nagyobb szívfájdalom nélkül meg is tehet. Egyfelől egyértelművé tette már tavaly ősszel – minden azóta is folyó ködösítés ellenére –, hogy nem akarja az IMF-megállapodást: nemcsak hitelt, de még a korábban biztonsági hálóként emlegetett hitelkeretet sem. Vagyis ezzel a külső kontrollal nem kell számolnia a következő években. Az elmúlt napok eseményei azt is egyértelművé tették, hogy hamarosan devizakötvényt szeretne kibocsátani az adósságkezelő – ha a kötvényeket időben sikerül piacra dobni, mielőtt látványossá válnának az idei költségvetésben tátongó lyukak, még viszonylag kedvező hozamokkal tudja végképp függetleníteni magát a Valutaalaptól.

Most ráadásul az uniós támogatások százmilliárdjainak elvonásától sem kell félni. A mostani, 2007-ben kezdődött EU-s költségvetési ciklus ez év végén lejár. A 2014-2020 közötti időszakra szóló költségvetést – amiből a dolgok állása szerint alapból sokkal kevesebb pénz jutna Magyarországnak kohéziós támogatásként – a múlt év végén nem sikerült elfogadni, és nem valószínű, hogy hamar kompromisszum születne róla. Márpedig amíg nincs költségvetés, addig teoretikusan sem lehet azzal foglalkozni, hogy abból elvonnak-e majd, ha Magyarország nem tudja idén, illetve jövőre fenntarthatóan teljesíteni a hiánycélt.

Ezek után nem lehetetlen, hogy a kormány a kevésbé fájdalmas puhítás felé megy, és a milliárdos, százmilliárdos célokat feláldozza a szavazók esetleges százezreit elérő intézkedésekért. Pláne, hogy bár az év még csak most kezdődött, az idei költségvetéssel kapcsolatos a félelmek jelentős része már most beigazolódni látszik. Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest (KFIB) vezetője szerint a helyzet még rosszabb, mint amilyennek a költségvetés elfogadásakor tűnt, jó eséllyel a mostani tartalék is kevés lesz, annyi a bizonytalan tétel.

Csúszik a pénztárgép

Matolcsy György október elején, a 397 milliárd forintos egyenlegjavító program részeként jelentette be, hogy a kormány az áfabevételek 95 milliárd forintos növekedésével számol, mivel a kiskereskedelmi pénztárgépek és az adóhivatal között online kapcsolatot alakítanak ki. A később megjelent rendelettervezet hatásvizsgálata végül 97,5 milliárd költségvetésiegyenleg-javító hatással és 17 milliárd forint kiadással számolt. A tervezett bevezetés azonban 2013. március 31-ig már szinte biztosan tarthatatlan, a lehetséges csúszást a nemzetgazdasági miniszter is beismerte.

Az Index által megkérdezett egyik elemző úgy számolt, ha őszre sikerül elindítani a rendszert, akkor is legfeljebb 50 milliárdos bevételt hozhat a konyhára. Romhányi Balázs szerint ugyanakkor már a betervezett 95 milliárd is túlzó volt. A kormány leggyakrabban a bulgáriai példát emlegeti a rendszer bevezetésekor, de nem szabad elfelejteni, hogy ők eleve más szintről indultak. A hazai adómorál jobb annál, mint hogy a bolgárhoz hasonló többletbevételeket generáljon a rendszer. Ráadásul ott a rendszer teljes körű kiépítése – amire itt eredetileg három hónapot szántak – másfél évet vett igénybe.

Bajban az útdíj

A másik bukásra álló projekt az elektronikus útdíjrendszer bevezetése. A Getronics nettó 34,89 milliárd forintos ajánlattal nyerte meg a közbeszerzést. Az államnak a kiadás már az első évben busásan megtérült volna: a 2012 tavaszán közzétett második Széll-terv – majd az alapján a 2013-as költségvetés is – idén júliusi indulással, és már az idei második félévre 75 milliárdos költségvetési bevétellel számolt. Az elmúlt napok eseményei azonban azt mutatják, hogy a júliusi indulásra nincs esély: noha az állam már decemberben szerződni akart a tender győztesével, a Getronics először február közepéig haladékot kért, majd végül visszalépett.

A KFIB vezetője szerint a költségvetés szempontjából a legrosszabb konstelláció az lenne, ha idén ugyan sikerülne kiépíteni a rendszert, a beruházás költségeit idén ki kellene fizetni, de bevétel már csak a jövő évben keletkezne. Ez nagyjából 96 milliárdos egyenlegrontást jelentene az elfogadott idei költségvetéshez képest. Ugyanakkor a kormány nem tehet le a projektről, mert akkor a 2014-es költségvetésből hiányozna 150 milliárd forint. Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában egyébként úgy vélte, az elektronikus útdíj bevezetése a tervek szerint halad, a törvényben előírt időpontban megvalósul a beruházás, és a bevétel is befolyik majd.

A rezsi még nem lesz fájdalmas

A 10 százalékos rezsicsökkentéssel ugyan az infláció a korábban vártnál lejjebb szorítható – és ilyen kedvező hatása lehet az e-útdíj csúszásának is –, a lakosság várhatóan az olcsóbb energiából sem fogyaszt majd drámaian többet, ez pedig csökkentheti az energiafogyasztás áfabevételeit. Romhányi Balázs szerint azonban félreértés, hogy a teljes áfabevétel is csökkenne a rezsicsökkentés hatására, a lakosság ugyanis a rezsin megspórolt pénz jelentős részét feltételezhetően ugyanúgy fogyasztásra költi majd.

Ez pedig akár bevételnövekedést is eredményezhet a korábban tervezetthez képest. A távhő például kedvezményes áfakulccsal adózik, és egyik rezsifajtát sem terheli jövedéki adó. Ha a korábban távhőre költött pénzt, több mint 200 milliárd forintot a háztartások 27 százalékos kulccsal adózó termékekre költik, az a költségvetés szempontjából 30 milliárd forinttal több bevételt jelenthet. A fogyasztás szintje emellett várhatóan továbbra is alacsonyan marad, ez pedig az áfabevételek szempontjából még okozhat meglepetéseket.

A rezsicsökkentés negatív hatása, hogy az energiacégek várhatóan továbbhárítják majd megnövekedett terheiket, ez többek közt a munkavállalói béreket is érintheti, elbocsátásokat hozhat magával. A vállalatok reakciója borítékolható, ugyanakkor az egyelőre bizonytalan, hogy ez érinti-e az idei költségvetést, és ha igen, milyen mértékben. Korábban nem kalkulált tétel lehet a minimálbér-emelés állami átvállalása több ágazatban az év első felében, ez az előzetes kalkulációk szerint 10 milliárd forintba kerülhet majd. Ilyen, a költségvetésben korábban nem szereplő tétel az a 30 milliárd forint is, amelyet a felsőoktatásnak ígértek.

Alultervezték a Klebelsberget

A KFIB év végi elemzése rámutatott, hogy a 2010-es statisztikai adatok alapján az önkormányzatok az általuk ellátott oktatási feladatok érdekében összesen 614,6 milliárd forint munkavállalói jövedelmet fizettek ki, továbbá összesen 20,8 milliárd forint egyéb folyó támogatást biztosítottak. A 2013. évi költségvetési törvénytervezet „Köznevelési feladatellátás és irányítás intézményei” néven először 395,6 milliárd forint bér- és járulékköltség-keretet határozott meg a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak, de ez már tartalmazta azt a 43,8 milliárd forintot is, amit a pedagógus életpályamodell halasztása miatt a kormány végül visszavont.

Az eltérés tehát 263 milliárd forint munkavállalói jövedelem és 20,8 milliárd forint egyéb folyó támogatás. A 2013-as szabályok alapján a 263 milliárd forint munkavállalói jövedelemadó- és járuléktartalma 127,6 milliárd forint, vagyis a 2010-es bruttó bértömeg nominális szinten tartása 135 milliárd forinttal rontaná az egyenleget. Ehhez hozzászámítva a 20,8 milliárd forint folyó támogatást, amely csak a 21 százalék áfa-tartalommal korrigálandó, az alultervezés teljes mértéke 151 milliárd forint.

Szerencsés kudarc

A kormány gazdaságpolitikai célkitűzéseivel ugyan nincs összhangban, de az idei költségvetés szempontjából pozitív az újonnan bevezetett kisvállalati adó sikertelensége: a tízezret sem érte el azoknak a vállalkozások száma, amelyek a kisvállalati adót választották. A kisvállalati adót, a kivát azok a legfeljebb 25 főt foglalkoztató vállalkozások választhatták a január 15-i határidőig, amelyeknek éves bevétele nem éri el a félmilliárd forintot.

A 16 százalékos adót a nyereségre és a bérköltségre vetik ki, az adóval pedig a társasági adó és a magánszemélyek utáni közterhek alól mentesül a cég, és egy fix, telephelyenként 2,5 millió forinttal az iparűzési adót is meg lehet váltani. A kiva kudarca több tízmilliárdot spórolhat meg az idei költségvetésnek. Hasonló, pozitív kockázat lehetett volna az idei évre a 2012-es sikertelen mobil-telefon frekvencia tender megismétléséből származó, mintegy 30 milliárd forint bevétel, a legutóbbi hírek alapján azonban úgy tűnik, ezzel nem érdemes kalkulálni.

Sok tételnél optimisták

A közműadóból számolt 60 milliárdos bevétel elméletben nem feltétlen túltervezett, ugyanakkor az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a behajthatóság számos esetben kérdéses, a földhivatali nyilvántartások gyakran nem adnak kellő támpontot az apparátusnak, hogy eldöntsék, melyik vezeték kihez tartozik. Az online szerencsejáték megadóztatásából és a Szerencsejáték Felügyelet többletbefizetéséből a kormány összesen 20 milliárdot vár, ennek a fele teljesülhet. A bürokráciacsökkentő 30 milliárd szintén legfeljebb 15 milliárdos pluszt hozhat. A nyugdíjjárulék plafonjának eltörlése 51 milliárd helyett inkább lesz 29 milliárd, és várhatóan a Magyar Államkincstártól várt bevételek sem teljesülnek majd a várt mértékben.

Tehát már most több százmilliárd forinttal csúszott meg a kormány a tervekhez képest, és a további kockázatok is rontják a képet. Például ha a magyar állam elbukja a Telekom-pert, akár 180-200 milliárd forint adóbevétel visszafizetésére is kényszerülhet (igaz egyelőre arra is van elvi esély, hogy az elvesztett per esetén sem kell majd ennyit fizetni). Másik veszély, hogy az állami tulajdonú társaságok eredményessége romlott, a közösségi közlekedési cégek már 2013-ban is további tőkepótlásra szorulhatnak, középtávon ez a folyamat is közvetlen költségvetési kiadást eredményezhet.

Legvalószínűbb kockázatok az elfogadott költségvetésben:

 Kockázat  Kiesés
 Nem lesz e-útdíj   96 milliárd forint
  Nem lesz online pénztárgép   95 milliárd forint
  Minimálbér átvállalása   10 milliárd forint
  Felsőoktatás plusz forrás   30 milliárd forint
  Alacsonyabb növekedés   80 milliárd forint
  Jövedéki adóemelés   2 milliárd forint
  Bürokráciacsökkentés   15 milliárd forint
  Szerencsejáték   20 milliárd forint
  Önkormányzati adósságátvállalás   30 milliárd forint
  Nyugdíjplafon eltörlése   22 milliárd forint
  Uniós társfinanszírozás növelése   55 milliárd forint
  Államkincstár tranzakciós illetéke   40 milliárd forint
  Összesen   495 milliárd forint

Most dől el minden

Bár a fent felsorolt kockázatok, alultervezett tételek nem mindegyike csap le azonos valószínűséggel az idei költségvetésre, kicsi annak az esélye, hogy ilyen rizikós évben a kormánynak további költekezésre nyíljon lehetősége. Ha tényleg tartani akarja a deficitcélt, akkor könnyen előfordulhat, hogy még év közben újabb, egyenlegjavító csomagok bejelentésére kényszerül.

Az újabb megszorításokban viszont a kormányzati mozgástér már rendkívül szűk, a forgalmi típusú adókban így is rekorderek vagyunk, a személyi jövedelemadó emelése, a nyugdíjak csökkentése alighanem politikai öngyilkosság lenne. A vagyoni típusú adók bevezetését korábban kizárta a kormány. A kiadások további csökkentése, a szociális támogatások szűkítése terén pedig máris kérdéses, hogy hogyan teljesíti a kormány a kitűzött számokat.

Az unió feltehetőleg nem siet majd Magyarországot kiengedni az eljárás alól, ha nem talál mindent teljesen rendben. A költségvetési kockázatok tükrében pedig nem is lenne túl nehéz dolga, ha meg akarná indokolni, hogy miért tartja Magyarországot továbbra is a szégyenpadon. Éppen ezért nem elképzelhetetlen, hogy a kormány a másik utat választja. Belátva, hogy a gazdasági és politikai elvárásait nem tudja összehangolni, lassan elkezdi azt kommunikálni, hogy a túlzottdeficit-eljárás valójában nem is olyan fontos kérdés, és megkezdi a választási költekezést.