Business Talks '24
Üzleti konferencia
Jelentős, az elmúlt évek átlagában 20 százalék körüli eltérés mutatkozott Magyarországon az eladott ingatlanok bejelentett ára, illetve a valódi értékük között azokban az esetekben, amikor adóhatóság értékmegállapítást végzett – derül ki az OTP Jelzálogbank számításaiból.
Mindez a nem megfelelő alapossággal kidolgozott előzetes értékbecslésnek is lehet a következménye, pedig komoly hátránya is származhat az eladóknak és a vásárlóknak egyaránt abból, ha rosszul mérik fel az adásvételben érintett épület értékét, figyelmeztet a bank közleménye. A jelenlegi ingatlanpiaci környezetben gyakran igen nehéz feladat a reális piaci érték meghatározása, főként az olyan környékeken, ahol alig van viszonyítási alapként szolgáló forgalom.
Számos ingatlanvásárlónak, illetve eladónak jelent problémát a jelenlegi piaci helyzetben, hogy sok kisebb településen nehéz meghatározni a lakóingatlanok valós értékét, mert a környéken nincsen elegendő, viszonyítási alapot nyújtó adásvétel – derül ki a kitekintésből. A magyarországi települések körülbelül negyedénél merülhet fel ez a probléma, és bár nagy kihívást jelent az ilyen esetekben a piaci ár meghatározása, a nehézségek ellenére alapvető érdeke a tervezett adásvételben érintett mindkét félnek az ingatlan értékének pontos felmérése.
„Rengeteg gondot okozhat, ha pontatlanul határozzák meg egy ingatlan értékét. Egy túl drágára becsült lakást vagy házat lehetetlen eladni, amivel sok pénzt, időt és energiát pazarolhat el az eladó, a túl alacsonyan meghatározott összeg pedig ugyan segítheti a gyors értékesítést, ám egyben elmaradt hasznot is jelent” – idézi a közlemény Fischl Ákost, az OTP Jelzálogbank főosztályvezetőjét.
Még rosszabbul járhat az a vásárló, aki a szerződés előtt nem kellően körültekintő és nem tájékozódik a piacról megfelelően, hiszen akár a folyamatban lévő hitelkérelme is akadályokba ütközhet, ha pontatlanul mérik fel a tranzakcióban érintett ingatlan értékét. A rosszul kivitelezett értékbecslésre költött összeg pedig az említett kellemetlenségeken túl ablakon kidobott pénz is egyben, teszi hozzá Fischl.
Az OTP Jelzálogbank főosztályvezetője szerint ugyanakkor az alacsony ingatlanforgalomból fakadó információhiány áthidalható, és így a vevők és eladók kockázata minimalizálható a komolyabb adatbázissal és piacismerettel bíró értékbecslők számára rendelkezésre álló különböző statisztikai adatsorok, valamint egyéb technikák révén. „Így ezekben az esetekben is megbízhatóan meg lehet határozni az érintett ingatlanok valós értékét” – véli Fischl Ákos. Az egyik ilyen támpontot a reális értéksáv behatárolására a kínálati adatbázisok – például az internetes és egyéb hirdetések – elemzése adhatja, ez által reális képet lehet kapni arról, hogy az adott térségben milyen árakon kínálják a lakásokat, házakat.
„Az elmúlt években a tranzakciók 3-6 százalékánál volt jelentős eltérés a szerződésben szereplő ár és az ingatlan valós értéke között. Országos átlagban a számításaink szerint 20 százalék körüli volt a különbség a NAV által ezen esetekben megállapított érték és a szerződésben szereplő ár között. Az átlaghoz képest azonban nagy a szórás, és az is elmondható, hogy Budapesten általában ennél valamivel nagyobb, vidéken valamivel kisebb volt az átlagos differencia” –mondja Fischl Ákos.
Business Talks '24
Üzleti konferencia