Dömötör
-1 °C
14 °C

Ezért vágott kamatot a jegybank

2013.01.29. 15:48

A monetáris tanács 5,75 százalékról 5,50 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a kamatdöntő ülés után elmondta, szűk többség szavazott a kamattcsökkentés mellett.  A szűk többségre tett utalás azt jelentheti, hogy a tanács ismét 4:3 arányban, a külső tagok szavazatával döntött a kamatcsökkentésről, akárcsak az elmúlt öt alkalommal.

A tanács délutáni közleményében megnyugtató üzenetet küldött a forintpiaci befektetőknek, mivel elutasította a nem konvencionális monetáris politikai eszközök intenzívebb alkalmazásának szükségességét. Azt írták, hogy "a nemkonvencionális eszközök körének bővítése a hazai viszonyok között akut pénzpiaci zavarok esetén jelenthet csak hatékony segítséget".

Erősödött a forint

Az euróval és a dollárral szemben erősödött a forint árfolyama kedden délutánra, miután Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke kommentálta a jegybank kamatdöntését. Az eurót fél négy előtt nem sokkal 296,50 forinton jegyezték a délelőtti 297,58, és a hétfő délutáni 298,68 forint után. A dollárral szemben is erősödött a forint: 220 forinton jegyezték délután a reggeli 221,32, és a hétfő délutáni 221,74 forint után. A svájci frank jegyzése 239 forint volt, míg reggel 239,17, hétfőn délután pedig 238,83 forinton állt. Egy japán jen 2,4250 forintot ért a bankközi piacon, a korábbi 2,4413 forintot követően.

A jegybank elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, ha az állam elszívja a betéteket, azaz a forrásokat a bankrendszertől, akkor a bankrendszer kevesebbet tud hitelezni.

"A versenysemlegességre és az intézkedésnek a hitelezésre, illetve a gazdasági növekedést befolyó negatív hatására, azaz a bankokat elkerülő betétekre hívtam fel a nemzetgazdasági miniszter figyelmét azzal a tervvel kapcsolatban, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) közvetlenül is gyűjthetne forintbetéteket" - mondta a jegybankelnök.

Egy másik kérdésre válaszolva az MNB elnöke jelezte, miután az euró árfolyama közelít a 300 forinthoz, a keddi kamatdöntéssel a monetáris tanács többsége azt üzente, hogy nem zavarja a jelenlegi árfolyam.

A Magyar Nemzeti Bank honlapján található indoklásban azt írták, a tavalyi recesszió után a gazdaság növekedése idén indulhat meg újra. A kibocsátás elmarad potenciális szintjétől, a munkanélküliség pedig meghaladja a strukturális tényezők által meghatározott hosszú távú szintjét. A tanács számít a gyenge keresleti környezet tartós fennmaradására, ami biztosíthatja, hogy az infláció az átmeneti sokkok kifutását követően a 3 százalékos cél közelében alakuljon.

Az infláció decemberben lassult, amit elsősorban a tartós iparcikkek, a feldolgozott élelmiszerek és az üzemanyagok árának mérséklődése magyaráz. Az inflációs alapfolyamatok mérsékelt dinamikája a gyenge belső kereslet hatását tükrözi.

A rövid távú inflációs kilátások a főként a maginfláción kívüli tételeket érintő kormányzati intézkedések következtében érdemben javultak. A középtávú inflációs folyamatok szempontjából azonban kockázatot jelenthet, ha a vállalati szektor a kormányzati intézkedések eredményeként emelkedő termelési költségeit beépíti az árazásába. Ezért a Monetáris Tanács a jövőben is kiemelt figyelemmel követi az inflációs alapfolyamatok alakulását.

A magyar gazdaság növekedése a tavalyi recesszió után az exportpiacok élénkülésével újra elindulhat, azonban mind a külső, mind a belső keresleti tényezők csupán mérsékelt bővülést vetítenek előre. A gazdaságot kapacitásfelesleg jellemzi, a kibocsátás tartósan elmarad potenciális szintjétől, a munkapiac pedig laza marad. A kedvezőtlen beruházási dinamika, valamint a tartósan magas munkanélküliség ugyanakkor arra utal, hogy a gazdaság potenciális növekedése érdemben elmarad a válság előtti ütemétől.

"A globális kockázatvállalási hajlandóság erősödése az elmúlt hónapban folytatódott, azonban továbbra is kockázatot jelent a kedvező pénzpiaci hangulat és a világgazdaság visszafogott növekedési kilátásainak kettőssége. A hazai kockázati felárak eközben érdemben egyik irányba sem változtak. A kockázati felárak és a hozamok további mérséklődése, ezáltal az államadósság fenntarthatósága, a hitelezési aktivitás élénkülése és a befektetői környezet kiszámíthatósága érdekében továbbra is fontos az Európai Unióval, illetve a Nemzetközi Valutaalappal történő megállapodás" - áll az indoklásban.

A Monetáris Tanács szerint, a gazdaságot továbbra is számottevő kapacitásfelesleg jellemzi. Az elmúlt év költségsokkjainak lecsengésével a gyenge kereslet dezinflációs hatása érvényesül, ezért a vállalatok termelési költségeik emelkedését csak korlátozottan tudják árazásukban érvényesíteni.

Szerintük a költségvetési intézkedések 2012-ben is számottevően emelték az inflációt. Év elején az áfa- és jövedékiadó-emelés, év közepén pedig a telekommunikációs szolgáltatásokat érintő adó és az újabb jövedékiadó-emelés közvetlenül emelte a fogyasztói árakat. Az árakat közvetlenül emelő adóintézkedéseken túlmenően a fiskális politika közvetetten is hozzájárult az infláció emelkedéséhez. Az adminisztratív béremelések a romló konjunkturális környezetben számottevően emelték az egységnyi kibocsátásra eső munkaerő költségét, ami költségoldalról jelenthetett inflációs nyomást. A szabályozott árak alakulása ugyanakkor 2011-hez hasonlóan 2012-ben is visszafogott volt, ami a mérsékeltebb infláció irányába hatott.