Itt dolgozik a félmillió kitűnő magyar
További Gazdaság cikkek
- A kormány teljesen más valóságról beszél, padlón a gazdaság az adatok szerint
- Június óta nem érkezett uniós pénz Magyarországra
- Olyan csődhullám söpör végig Svédországban, amire évtizedek óta nem láttunk példát
- Tavaly a világ 100 legbefolyásosabb embere közé tartozott, most elbukott a Stellantis vezére
- Óriási botrány az Apple-nél, illegálisan figyelhették meg az ott dolgozókat
300 ezer magyar dolgozik Nagy-Britanniában, nagyrészt Londonban, 100 ezer munkavállaló Németországban, jellemzően Berlinben, Bajorországban és Baden-Württembergben körülbelül 50 ezren Ausztriában és 50 ezren az unió többi országában, közölte az Index kérdésére a nagykövetségek becslésére hivatkozva a Nemzetgazdasági Minisztérium szerdán.
A tárcát azután kérdeztük meg, miután Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter hétfőn, a Nokia Siemens Networks Kft.-vel kötött stratégiai megállapodás aláírásakor azt mondta, a kabinet célja, hogy visszatérésre ösztönözze a jelenleg külföldön dolgozó „félmillió kitűnő magyar munkavállalót”.
Bár a minisztérium azzal kapcsolatban nem adott felvilágosítást, hogy a kinn dolgozó magyarok melyik szektorokban helyezkedtek el, és évenkénti bontást sem közöltek, a német statisztikai hivatal szerint csak az elmúlt két évben több mint hetvenezer, 2008 óta nagyjából 120 ezer magyar telepedett le hivatalosan német területen, 46 százalékkal nőtt a Magyarországról Németországba érkezők száma.
Jonathan Knott, brit nagykövet egy Indexnek adott interjúban azt mondta, London ma a világ ötödik legnagyobb magyar városa lehet az ott élő magyarok száma alapján. A hivatalos adatok is ezt mutatják: 2007 és 2010 között évente 12-15 ezer, tavaly több mint 17 ezer magyar kért hivatalos munkavégzéshez adószámot, de 2004-2006 között is évi öt és tízezer között volt a számuk.
A magyar statisztikai hivatal adatai sem biztatóbbak: „az utóbbi években majdnem kétszeresére nőtt a Magyarországról elvándorolt állampolgárok uniós államokban regisztrált állománya” – mondta korábban az Indexnek a KSH migrációkutatója, Melegh Attila. Míg 2005-ben a hazai népesség egy százaléka hagyta el az országot, hogy hosszabb, rövidebb ideig külföldön éljen, mára ez a szám két százalék lett, azaz 180 ezer fő fölé emelkedett.
A CV&More online foglalkoztatási portál adatai szerint minden hetedik fiatal magyar tervezi, hogy elhagyja az országot. Az adatbázisban elsősorban 22-29 éves, hatvan százalékban diplomást kérdeztek. A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet hasonlóan elképesztő értéket mutatott: a Google Trends felhasználásával arra jutottak, hogy 2010 ősze óta megugrott, és tavaly év elején csúcsra nőtt a külföldi munkavállalás iránti érdeklődés és kivándorlási hajlandóság. 2010 nyarán 40 pont körüli mutató tavaly januárban 100 ponton volt, vagyis másfél év alatt két és félszeresére nőtt. Orbán Viktor miniszterelnök úgy számolt, ha pártja megnyeri a 2014-es választást, 2018-ra Magyarország olyan hely lesz, ahová a külföldre vándorolt összes magyar fiatal haza akar majd térni.