Matolcsy: Budapest globális központ lehetne

Az elmúlt 200 év legsikeresebb nemzete az Egyesült Államokban lakik, a 320 millió amerikai polgárból 243 millió él városban: az USA sikere a városi élet sikere, ír Edward Glaeser városkutató könyvéről Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Heti Válaszban.

A nemzetgazdasági miniszter jegyzetében kifejti, a város tér nélkül kapcsol össze embert és vállalkozást, sűrű emberi és üzleti hálók kialakulását hozza. Ma a Föld lakosságának 50 százaléka városban él, s az arány nő, mert a gazdagság és a tudás felhalmozódásával az emberek a városokba költöznek. A városban több a munka, magasabb a kereset, jobbak a szabadidő eltöltési lehetpségei, nagyobbak a pártalálási arányok.

A miniszter szerint Magyarország óriási szerencséje, hogy Budapest az egyik legnagyobb város Berlin és Moszkva között: mérete és adottságai szerint regionális, sőt globális központ lehetne. Szerinte gazdaságtörténeti tény, hogy a városfejlődés lemaradása, a városi iparok gyengesége, a mai főváros késői kifejlődése, az egyetemek késői alapítása és a Duna keleti folyásiránya miatt már történelmünk első 500 évében lemaradtunk Nyugat-Európához képest. "Azután jött az óceánok meghódítása, majd a török és osztrák birodalmi fogság" - írja.

1867 után ezt kezdtük ledolgozni, leginkább a vasúti forradalom és Budapest gyors fejlődésének köszönhetően, majd elakadtunk. "Döntően azért, mert 1944 és 1956 között nem védtük meg közel egymillió zsidó, német és magyar városlakónkat, akik már városban laktak, vagy a későbbi hazai városfejlődés motorjai lehettek volna. Ma legalább egymillió városlakónk hiányzik itthon, miközben London, néhány német és osztrák város közel félmillió magyart vonzott az elmúlt évtizedben" - véli a miniszter.

Szerinte a magyar gazdaságpolitika legfontosabb céljai közé tartozik a hazai városfejlődés új alapokra helyezése. Budapest kertvárosának kellene tekintenünk valamennyi határon belüli magyar várost, és a budapesti 2,5 milliós gazdasági övezet fejlődése húzhatja magával az egész nagytérség fejlődését. A Kárpát-medence határon kívüli városainak is egyik természetes központja  a magyar főváros. "Ötszázezer uniós munkavállalónk csak dinamikusan fejlődő városokba jön haza" - zárja sorait a miniszter.