Lázár, Olimpia
-2 °C
3 °C

Fellázadnának a devizahitelesek

2013.02.01. 18:53 Módosítva: 2013-02-01 18:57:00

„Menjetek az anyátokba!” – kiabálja be az egyik devizahiteles a Bankszövetség jogtanácsosának az első devizahiteles konferencián. „Hagyjuk beszélni azt a jogászt, aki a mi oldalunkon tud érvelni” – hűti az indulatokat az egyik higgadtabb.

Forró a hangulat, de mégis kuriózum ez a nap, hiszen három év, néhány árfolyamgát, a végtörlesztés, a forintosítás és a NET kellett ahhoz, hogy végre szóba álljanak egymással a nyakig eladósodott devizahitelesek és a bankok.

A szemben álló feleket az a Doubravszky György hozta össze, akit Matolcsy György miniszter nevezett ki pénzügyi biztosnak decemberben. Doubravszky 2011-ben a Hiteltársulás és a Webbank képviselőjeként állt a devizaadósok élére, ma már sokan utolsó menedékként tekintenek rá, aki majd jól megoldja az egész svájci frank-katasztrófát.

Eljött idő, mondá Jézus

„Nem tudom, hogy megengedik-e, hogy megszólaljak, de ha a józan eszükre alapoznak...” – győzködi a Bankszövetség jogásza a hallgatóságot, és közben biztosan arra gondol, hogy bárcsak közelebb lenne a kijárat. „Ha mindenki beordibál, akkor abba is hagyhatjuk!” – csitítja a devizahiteleseket Doubravszky.

És így tovább. Ez egy izgalmas pénzügyi konferencia.

Menet közben még a program is változik: a hallgatók két kerekasztal között magukhoz ragadják a mikrofont, és vissza sem adják többet. Dől belőlük a düh, és ez érthető. Ki ne lenne ideges, ha 80 000 forint kezdőrészlet helyett már 160 ezret fizetne, és közben a tartozása tízmillió forintról tizenöt-húsz millióra emelkedett volna? És ennél is nagyobb számokkal dobálóznak a résztvevők. Bírósági tárgyalást, a szerződések semmissé tételét, a káruk megtérítését követelik.

„2011-ben 18 ezer levelet küldtem a bankszektornak, amiben jeleztem, hogy itt valami nincs rendben. Tiltott alkuszi tevékenységért ötmillió forintra büntettek. Most börtönnel fenyegetnek. De bízom abban, hogy a tömegnek van ereje.”

„Miről beszélünk? Bubor-libor szorozva a négyzetgyök alatt kettővel? Kifoszthatnak a vagyonomból, de én a gyerekeimet védem, és nem érdekel ez a szemét pénzvilág. Nem fizetek többet.”

„Ombudsman úr! Tudna nekünk segíteni abban, hogy fogjon össze az összes devizahiteles? Sokan vagyunk az országban! Ne hagyjuk, hogy elvegyék a lakásunkat! Menjünk ki az utcára! Ne fizessünk tovább!” Nem lehet összefogni, mert a devizahiteleseket tömörítő civil szervezetek is harcba állnak egymással, adja meg a választ Doubravszky.

A válasz nem érdekes

„Mi a fészkes fenéért kell sokkal többet visszafizetni a devizahitelek után, mint amennyit felvettünk?” – kérdezik egymástól a büfében az emberek. A kérdésre a fórumon a Bankszövetség megerősített jogászcsapata próbál érthető válaszokat adni, kevés sikerrel.

Mert hiába magyarázzák a bankárok, hogy milyen tételekből áll a THM, meg mennyibe kerül a swapforrás, hogy hogyan nő az országkockázati felár akkor, amikor a piaci spekulánsok éppen készülnek elharapni a magyar kormány torkát. Estig is magyarázhatnák, a bajban lévők egyszerűen nem akarják megérteni, hogy a svájci valután nem Mátyás király képe van, nem akarják megérteni, hogy a devizahitel mögött bizony devizaforrás van (a számviteli szabályok miatt, és a bankok devizafedezeti kényszere miatt nem is lehetne más).

A bankok nem félnek a perektől, mondják a banki jogászok, az eljárások elsöprő többségét néhány ügytől eltekintve eddig is megnyerték és meg is fogják nyerni, ezért nem érdemes az ügyfeleknek a költséges pereket elindítani. „Ezek a bankok még mindig zsarolnak” – halljuk a reakciókat a sorokból. A Bankszövetség jogásza, Imre András azt mondja, hogy szeretné, ha a jelenlévők megértenék azokat a szempontokat, amelyek a bankok üzleti döntései mögött állnak. De ezek itt senkit nem érdekelnek.

Nem eredendően rossz

A devizahiteleseket védő jogász egy uniós szabályt szed elő. „Tisztességtelen az olyan szerződéses feltétel, melynek hatása az, hogy a fogyasztó visszavonhatatlanul vállal olyan kötelezettséget, melynek alapos megismerésére nem volt lehetősége. Az EU-ban 1993 óta szabály ez, nálunk 2004 óta. Állítom, hogy a devizahiteles szerződésekből nem tudjuk megmondani, hogy milyen kötelezettségeket vállaltunk mondjuk 2018-ra. Márpedig az adósnak tudnia kell, hogy a teljes futamidőre milyen kötelezettségeket vállalt. Ha az adós ezt nem tudja, az egy tisztességtelen szerződés”.

Taps.

„De emberek, értsék már meg, hogy a devizahitel létezik, és nem eredendően rossz. A magyar jogrendszer már jóval a második világháború előtt ismerte és engedte a devizahiteleket, Budapest is devizahitelből épült fel a dualizmus idején” – halljuk.

„Engem nem érdekelnek a swapok meg a többi. Egy olyan szerződés, aminek nem lehet átlátni a kockázatait, az alkalmatlan, ezért törvénytelen” – mondja Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke. „Ha választani kell aközött, hogy a hitelt fizessük, vagy ételt adjunk a gyereknek, akkor ételt kell adni a gyereknek”. Egy másik előadó, az Echo Tv műsorvezetője, azt mondja: a megoldás az lenne, ha 500 ezer ember kimenne az utcára. „Csak az a baj, hogy akkor a Gyurcsányék idejében bevetett vízágyúkat ellenünk fordítanánk.”

Tizenkétezermilliárdos szivattyú

Amikor valakit otthona elvesztése fenyeget, akkor úgy tűnik, hogy nem foglalkozik a racionális, tényekre épülő érveléssel. Nem akarja meghallani a másik féligazságát sem. Ilyen helyzetekben jönnek jól az összeesküvés-elméletekre épülő gondolatmenetek. Bogár László közgazdász, a konferencia díszelőadója mindent megtett azért, hogy a hallgatóknak komfortos világképet építsen.

„Aljas indokból, különös kegyetlenséggel, mesterségesen hisztériát keltettek a világ urai 2008-ban, mint kiderült azért, hogy ezzel megzsarolják a kormányokat – hogy ha nem tesztek valamit, itt minden összeomlik –, majd a következő másfél évben 12 ezer milliárd dollárt szivattyúztak át a költségvetésekből a bankrendszerbe. Miközben 2008 végén forintban kifejezve milliárdos jutalmakat fizettek maguknak. Ezután másfél év hatásszünet következett, ekkor pedig elkezdték mondani, hogy nagyon el vannak adósodva az államok, és újrakezdték az egészet.” Bogár szerint ez az elmúlt öt év rövid krónikája, amit néhány Economistból és Wall Street Journalból kiollózott illusztrációval és infografikával bizonyított.

„Akut válsághelyzet van, amit azonnal kezelni kell, mert súlyos következményei lehetnek. Miért nem osztották meg a kockázatokat a bankok az ügyfelekkel, miért devizában adósítottak el, miért nem merült fel, hogy ez nem hitel, hanem egy kockázatos devizaügylet, miért nem javult az adósok helyzete olyankor sem, amikor a forint árfolyama erősödött?” – sorolta. Bogár szerint csak azért volt olcsóbb a devizahitel a forintnál, hogy az embereket beetessék, a kamatkülönbözet azért volt ilyen nagy, mert „a magyarnak nevezett bankrendszer nem magyar. Ők a hazánk területén ideiglenesen állomásozó pénzügyi struktúra helyi képviselői.”

Bogár mondandója alátámasztásaként előadta, hogy „a bankok egy adott jelre 2008 októberében egyszer csak nem vettek magyar állampapírt”, és azóta folyamatosan „zsarolják a magyar államot”.

Szerintte „tök mindegy, hogy milyen kormány van és lesz Magyarországon, mert ez a pénzhatalmi rendszer minden kormánnyal közli majd, hogy gratulál, de megüzeni, hogy zavartalanul üzemeltesd a pénzszivattyúimat, és gondoskodj arról, hogy a lázadozni készülő bennszülöttek csendben maradjanak. Nem ártana, ha a politikusok néha a magyar társadalom hosszú távú problémáival is foglalkozhatnának.”

Globalitások fohásza

De amit érdemes a professzor mai terméséből megjegyeznünk, az leginkább ez: „A globalitás kígyója a saját farkába harap... Mondjuk el gyakran a globalitások fohászát!” Az előadást sajnos egy ponton túl már nem tudjuk követni: "a kikeveredés a globális pénzhatalmi rendszernek is sokkal jövedelmezőbb lenne". De akkor miért jó nekik az, ami most van? Nem értjük. A közgazdász végezetül az eszközkezelőt és legújabb könyvét, a Háború a nemzet ellent promotálta kicsit, aztán a globális térbe távozott.

A Bankszövetség jogásza az utolsó szó jogával élve azt mondta: "objektív bizonyítékot a hittel szemben nem tudok felhozni. A legjobb, amit most a devizahiteleseknek tehetnek, ha belépnek az árfolyamgát-rendszerbe. És a következő ilyen konferenciát a Bankszövetség szervezi majd."