Eddig bírta a stabil 2013-as költségvetés

Hétfőn kezdődik a parlament első idei ülésszaka, és a hétfő-keddi napirendi előterjesztés szerint (pdf) máris változtathatnak a képviselők az idei költségvetésen. A büdzsét módosító törvényt még nem nyújtották be – ez várhatóan péntek délután kerül fel a parlament honlapjára –, így nem tudni, mennyire csak technikai jellegű vagy mennyire súlyos, érdemi változtatásokat terveznek.

A napirend szerint a kormány kivételes sürgős tárgyalásba vételt szeretne, ami inkább arra utal, hogy érdemi beavatkozás lesz, és erre utal, hogy kedden már zárószavazást is tartana az idei költségvetés első átírásáról. Mindez azt jelentheti, hogy az idei költségvetési törvény 42 napot él meg változtatás nélkül.

Mindez részben meglepő, részben nem. Emberemlékezet óta nem fordult még elő, hogy egy költségvetést lényegében a parlament első ülésnapján módosítani kelljen. Ráadásul a büdzsét – amit tavaly júniusban már-már elfogadtak, majd decemberben teljesen átírták – nem egészen két hete még stabilnak nevezte Giró-Szász András. A kormányszóvivő részben a bedőlt e-útdíj-pályázat kapcsán beszélt a 2013-as büdzséről – az e-útdíj bevezetésétől 75 milliárd forint bevételt vártak erre az évre, 150 milliárdot 2014-re –, de kitért arra is, hogy a szakmai aggályok ellenére a pénztárgépek NAV-hoz kötése „szintén megtörténik, így ezek a bevételek is időben fognak beérkezni a büdzsébe”.

Orbán Viktor két nappal korábban szintén azt mondta, hogy a költségvetés meg fog állni a lábán, „és meg fogja hozni a biztonságot, a kiszámíthatóságot és a kívánt pénzügyi eredményeket”.

A magyar költségvetésnek, úgy tűnik, nem tesz jót, ha stabilnak, kiszámíthatónak nevezik kormánykörökben. Matolcsy György 2011 őszén mondta azt a 2012-es költségvetésről, hogy stabil és kiszámítható – a törvényt végül a múlt év végéig rekordot jelentő mennyiségben, kilencszer módosították. A kiszámíthatóság az idei költségvetés kapcsán is előjött, Matolcsy György decemberi számvevőszéki bizottsági meghallgatásán azt mondta: „a mi gazdaságpolitikánk nem kiszámíthatatlan, csak nem mindenkinek tetszik”.

A gazdasági miniszter még a napokban is bizakodóan látta az idei költségvetés, két napja egy MSZP-s képviselő írásbeli kérdésére válaszolva úgy fogalmazott: a 2013. évi költségvetést jelentős tartalékokkal fogadta el a parlament, amelyek biztosítják az uniós módszertan szerinti GDP-arányos 2,7 százalékos hiánycél elérését. Ugyanakkor a héten publikált január államháztartási adatok nem voltak túl kedvezőek. A tavaly januárihoz képest nagyjából 110 milliárd forinttal romlott az egyenleg, a központi költségvetés bevételei 117 milliárddal csökkentek a tavaly januárihoz képest, míg a kiadások 59 milliárddal nőttek. Így januárban deficites volt az államháztartás, ami 2008 óta csak egyszer, 2011-ben fordult elő.

A költségvetés kockázatairól az elmúlt hetekben számos cikk és elemzés született, az Index is felhívta a figyelmet arra, hogy a kiadási és a bevételi oldalon is súlyos kockázatok vannak. A már felsorolt bevételi aggályok mellett a 13. havi nyugdíj és a pedagógusok bérének rendezése lehet a kiadási oldalon két olyan nagy tétel, ami a választások közeledtével teret enged a költségvetési lazításnak (a nyugdíjasoknak év végére szánt választási ajándék mintegy 280 milliárd forintba kerülne, míg 50-70 milliárdot vinne el, ha a beígért pedagógus-béremelést megvalósítanák).