Etelka, Aletta
1 °C
5 °C

Ennél gyengébb forint már nem kellene!

2013.02.11. 15:25

Enyhítette a magyar gazdaság árfolyam-érzékenységét a devizaalapú adósságok arányának csökkenése, ám a háztartások és a vállalati szektor devizaadósság-kitettsége térségi összehasonlításban még mindig magas, ezért a forint esetleges további gyengülése már aggályos lehet – vélekedtek hétfői helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.

A mérlegfőösszeg alapján legnagyobb brit pénzügyi szolgáltatócsoport, a HSBC elemzése szerint ha a forint tartósan a 300 forint/euró szint fölé gyengülne, annak már káros következményei lennének a magyar gazdaságra. Ez az árfolyamszint ugyanis megakasztaná az államadósság-ráta csökkenésének folyamatát, növelné a háztartási és a vállalati szektor adósságszolgálati költségeit, és végső soron kockára tenné a pénzügyi stabilitást.

A ház szerint az adósságszolgálati költségek árfolyam-érzékenysége a magyar gazdaságpolitikai döntéshozatal egyik korlátozó tényezője, és az egyik fő oka volt annak is, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2008-ban és 2011-ben meredek kamatemelésre kényszerült, annak ellenére, hogy a magyar gazdaság a recesszió felé tartott.

A hitelkiáramlást szűkítő banki forráskivonás, valamint a kormány költségvetési szigorító lépései enyhítették ugyan, de nem szüntették meg ezt az árfolyam-érzékenységet az elmúlt két évben. A háztartások és a vállalati szektor adósságállományán belül még mindig magas, a GDP arányában 28 százalék a devizaalapú adóssághányad. Ez az arány Romániában 23 százalék, Lengyelországban 15 százalék volt tavaly.

A londoni közgazdászpl modellszámításokat végeztek annak kimutatására is, hogy a magyar gazdaság nominális növekedési üteme, az államháztartási hiány és a forintárfolyam különböző kombinációi milyen hatással lennének az államadósság-rátára.

A számításokhoz a ház 3 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt vett alapul. Az elemzéshez fűzött szimulációs táblázat szerint az HSBC szakértői 4 százalékos nominális - vagyis az infláció kiszűrése nélkül, nem reálértéken mért - idei gazdasági növekedést és 280 forintos idei év végi euróárfolyamot vettek alapeseti forgatókönyvnek. E kombináció megvalósulása esetén a cég számításai szerint a GDP-érték 76,3 százalékára süllyedne az államadósság-ráta a tavalyi évre becsült 77,5 százalékról.

Az HSBC közgazdászai szerint ugyanakkor már 290 forint feletti tartós euróárfolyam esetén is növekedne az idén a GDP-arányos magyar államadósság; 310 forintos idei árfolyam esetén például megközelítené a 80 százalékot. Ugyanezen az árfolyamon zéró nominális GDP-növekedés mellett 83 százalék közelébe emelkedne az államadósság-ráta 2013 végére a ház londoni szakelemzőinek számításai szerint. Az HSBC londoni elemzői mindezek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy Magyarország számára a 280-290 forint/eurós árfolyamsáv jelenti a komfortzónát, és szerintük a forint az idén jó eséllyel ebben a sávban is marad.

Más nagy londoni házak ugyanakkor inkább azzal számolnak, hogy a jelenlegi szinteknél gyengébb árfolyamokon stabilizálódhat a forint. A Goldman Sachs (GS) nemrégiben összeállított elemzése felfelé módosította az euró forintárfolyamára adott távlati előrejelzéseiket, egyebek mellett arra a kockázatra hivatkozva, hogy az MNB a hamarosan esedékes vezetőváltás után „nem konvencionális eszközökkel” juttat pótlólagos likviditást a magyar gazdaságba. A ház ennek alapján háromhavi távlatban 292 forintos, hat- és tizenkét havi távlatban egyaránt 303 forintos euróárfolyamot jósolt az addig érvényben tartott 282, 285 és 288 forintos prognózisai helyett.

Egy másik nagy londoni befektetési bankcsoport elemzői szerint azonban az MNB tűrésküszöbe még ennél is magasabban van, tekintettel a devizaalapú hitelek arányának csökkenésére a teljes adósságállományon belül. A JP Morgan új helyzetértékelése szerint a magyar jegybank stresszhelyzeti tesztjei arra utalnak, hogy a 310 forint/eurós árfolyam körül lehet az a küszöb, amely már megállítaná az MNB jelenlegi monetáris enyhítési ciklusát.

A cég szakértői szerint ugyanakkor a tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyengébb forint sem eredményezi a magyar gazdaság versenyképességének javulását. Ezt mutatja, hogy Magyarország versenyképessége – az exportpiaci részarány változásait mérceként használva – romlott az elmúlt években a térségi társállamokéhoz képest, annak ellenére, hogy a forint a szomszédos gazdaságok valutáinál versenyképesebb árfolyamokra gyengült ugyanezen idő alatt.