Mi nem kaptunk a lóhúsból

A lóhúst tartalmazó marhahúsosként jelölt fagyasztott élelmiszerek ügyében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) folyamatosan figyeli a gyors riasztási rendszeren közzétett adatokat, de a rendszer eddig nem jelzett Magyarországra érkező szállítmányt, közölte a hivatal kedden.

Az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó gyors riasztási rendszeren (RASFF) keresztül a brit hatóság tájékoztatta a tagországokat, hogy a svédországi székhelyű Findus élelmiszer-vállalkozás egyes marhahúsosként megjelölt fagyasztott készítményei (lasagne) lóhúst tartalmaznak. A nyersanyag pontos származási helyéről a gyorsriasztási rendszeren egyelőre nincs hivatalos információ.

A másodlagos élelmiszervizsgálatokra vonatkozó jogszabály értelmében minden külföldről hazánkba érkező élelmiszerről jelentést kell tenni a vállalkozásoknak. Ennek alapján az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóságnak indokolt esetben lehetősége van azonnali célellenőrzésre.

Az ügy kapcsán a NÉBIH országszerte szúrópróbaszerűen ellenőrzi az érintett termékeket, a NÉBIH laboratóriumai pedig folyamatosan készen állnak azon vizsgálatok elvégzésére, amellyel megállapítható, hogy a felhasznált hús milyen állatfajból származik.

Kockázatos?

A lóhús fogyasztása abban az esetben jelenthet kockázatot a fogyasztók egészségére, ha az állatot a vágást megelőzően gyógyszeres kezelésnek (például antibiotikumok, gyulladáscsökkentők) vetették alá, és a kötelező várakozási idő nem telt le.

Az engedélyezett vágóhidakon a vágást megelőző vizsgálatok és az állatot kísérő dokumentumok biztosítják, hogy ez ne fordulhasson elő. A lóhús felhasználása marhahúsosként jelölt termékekben a fogyasztók szándékos megtévesztését jelenti, és hamisításnak minősül.

Porszem a gépezetben

Az egyre nagyobbra dagadó, már nemzetközivé vált lóhúsbotrány a múlt hónapban pattant ki, amikor az ír élelmiszer-biztonsági hatóság (FSAI) bejelentette, hogy rutinellenőrzések során lóhússal kevert marhahúshamburgereket talált a Tesco, a Lidl, az Aldi és a fagyasztott élelmiszerek forgalmazására szakosodott Iceland szupermarket-hálózatok nagy-britanniai és írországi üzleteiben. A vizsgálatba bevont Tesco-termékek között találtak olyan marhahúsosként árult hamburgerfélét, amely 29,1 százalékban lóhúst tartalmazott.

Azóta kiderült, hogy ennek a hamburgerterméknek az alapanyagát a nagybani forgalmazó egy olyan lengyelországi cégtől vásárolta, amely nem szerepelt a Tesco által jóváhagyott beszállítói listán.

Az ügy a minap újabb fordulatot vett, miután a brit Élelmiszer-szabványügyi Hivatal (FSA) bejelentette, hogy a Findus nevű, fagyasztott hústermékek előállítására és nagybani forgalmazására szakosodott vállalat marhahúsosként megjelölt készítményeiben is nagy mennyiségű lóhúst talált. Az FSA tesztjei alapján a Findus marhahúsos lasagne-készítményei zömmel, egyes esetekben 100 százalékban lóhúst tartalmaztak. A hús a Findus tájékoztatása szerint egy francia beszállító cégtől érkezett, a francia cég pedig egy romániai beszállítótól vette az alapanyagot.

A románok tagadnak

Daniel Constantin román mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter abban is kételkedik, hogy valóban Romániából származott a Findus lasagnájában talált lóhús. A miniszter egy szombat esti tévéműsorban elmondta: nem a francia vagy brit hatóságok, hanem a nyersanyagot beszállító francia cég állította azt, hogy Romániából származott a lóhús.

Hozzátette: a román élelmiszerbiztonsági hatóságok vizsgálatot indítottak az ügyben, és szombaton ellenőrizték a francia kereskedő által megnevezett két román vágóhidat.

"Az egyik eleve nem jön szóba, mert semmilyen marhahúsexportja nem volt az uniós piacokra. Egyébként ennek a két cégnek van működési engedélye lóvágóhíd működtetésére. A két román cég közvetítőkön keresztül exportált is lóhúst az unióba, de nem a botrányban érintett franciaországi kereskedőnek" - mondta a román miniszter. A Findus húsimporttal foglalkozó dél-franciaországi beszállítója, a Spanghero korábban bejelentette: feljelentést tesz a romániai vágóhíd ellen, ahonnan a húst rendelte.

Spórolni akartak

Sorin Minea, a román élelmiszeripari vállalatokat tömörítő Romalimenta egyesület elnöke szerint a francia beszállítónak tudnia kellett, hogy lóhússal dolgozik, hiszen a marhahúsnak egész más az íze, a színe és az összetétele. Állítása szerint Romániában három olyan vágóhíd létezik, ahol uniós exportra állítanak elő lóhúst, olasz és francia megrendelőknek. Úgy véli, hogy pénzügyi okokból rendelt lóhúst a francia cég, az ugyanis olcsóbb, mint a marhahús.