Lesz-e úszógumi Budapest körül?

Ismét felmerült a Közép-magyarországi Régió kettéválasztása, hiszen így több uniós pénz jutna a Pest megyei településeknek. A változással azonban amellett, hogy a budapestiek is buknának, összességében az ország is kevesebb európai forráshoz jutna. A Napi Gazdaság által megkérdezett szakértők szerint a jelenlegi régiós besorolás miatt számos problémával kell megküzdeni, változtatni azonban igencsak nehézkes folyamat.

A kormány egy januári határozatában felkérte az érintett minisztereket, hogy vizsgálják meg a Közép-magyarországi Régió kettéválasztásának lehetőségét. A téma nem most került elő először, az oka pedig az uniós támogatásoknál keresendő: amíg Budapest és Pest megye egy régiónak számít, addig a főváros fejlettsége miatt a környező települések is kevesebb pénzhez jutnak. Ezek után nem meglepő, hogy az előző ciklusban is több települési vezető, illetve maga a megyei önkormányzat is azért lobbizott, hogy sikerüljön kettéválasztani a régiót − tavaly novemberben például Nagykőrös nyolc fideszes önkormányzati képviselője népszavazás kiírását kezdeményezte, hogy a város Pest helyett Bács-Kiskun megyéhez tartozzon.

2020 előtt nem aktuális a szétválasztás − hűtötte le a gyors megoldásban reménykedőket a Napi Gazdaságnak nyilatkozva Csepreghy Nándor, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára. Az új uniós szabályozás miatt ugyanis előbb kell meghatározni a régióhatárokat, mintsem a pénzügyi keretekről elinduljon egy tárgyalássorozat. "Mára ezen már túl vagyunk, így nem véletlenül adott 2015. december 15-i határidőt a kormányhatározat az érintett minisztereknek" − fogalmazott lapunknak Csepreghy, majd hozzátette, hogy "mai tudásunkkal nézve" nem is lenne pénzügyi előnye egy szétválasztásnak, hiszen ha ez megtörténne, akkor Pest megye finanszírozására a másik hat régió forrásaiból kellene elvenni, Budapest pedig annyira fejlett lenne, hogy a mostaninál is kevesebb támogatás jutna oda, így összességében csökkenne az Európai Uniótól (EU) érkező pénzmennyiség. Hogy mégis érdemes a kérdéssel foglalkozni, annak az az oka a helyettes államtitkár szerint, hogy a mai állapotokhoz képest jelentős változások jöhetnek 2020-ig: még azt sem tudni, hogy pontosan hány régiótípus lesz − az eddigi kettő helyett jövőre már három lesz, de lehet, hogy ez is változik még 2020-ig −, ha pedig új besorolások lesznek, akkor akár előnyei is lehetnek egy váltásnak.

A "lyukas közép-magyarországi régió" kialakításának lehetősége már két évtizedes dilemmája a magyar területfejlesztési politikának és ez idáig nem sikerült dűlőre jutni a kérdésben − mondta lapunk megkeresésére Kengyel Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem világgazdasági tanszékének egyetemi docense. Véleménye szerint Budapest fejlettsége kétségtelenül komoly hátrányt jelent Pest megyének, így érdemes lenne a szétválasztást komolyan átgondolni, beletörődve abba, hogy a főváros már úgysem jogosult komolyabb uniós forrásokra hosszabb távon.

A jelenlegi beosztás a közigazgatási struktúrát követve, a megyék határait figyelembe véve alakult ki − magyarázta Kengyel, majd hozzátette, hogy a rendszer előnye, hogy így könnyebb volt kialakítani a regionális szintű testületeket, ráadásul a beosztás alapvetően hasonló adottságokkal rendelkező megyéket tett egy régióba, így "az nem rossz", de még így is számos problémával kell megküzdeni.

Egyetértett ez utóbbi állítással Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense és a Magyar Tudományos Akadémia kutatója is, aki szerint a régióbesorolásnál a gazdaság valódi működése miatt fel kellett volna bontani a megyéket. Példaként az Észak-alföldi Régiót hozta, ahol Szolnok is a debreceni központhoz tartozik, márpedig a településnek sokkal több gazdasági kapcsolata van Budapesttel, mint a cívisvárossal. Így ez a régió nem alkot organikus gazdasági rendszert, de hasonló a helyzet a Nyugat-magyarországi Régióban is, ahol a Győr−Nagykanizsa távolság közúton 3-4 órányi, így ez utóbbi városnak inkább Pécs felé vannak kötődései. Éppen ezért a szakember szerint a régiós rendszer teljes átszabására lenne szükség: Budapest vonzáskörzete például már jóval túlmutat Pest megyén, a gazdasági kapcsolatok alapján el tudna képzelni egy olyan központi régiót, amely fővárosi központtal Tatabányáig, Székesfehérvárig, Szolnokig, Gyöngyösig ér.

Ugyanakkor azt, hogy a jelenlegi rendszert meghagyva leválasztják Budapestet Pest megyéről, nem tartja valószínűnek: szerinte az unió sem fogadná el, hogy a főváros körül létrehozzanak egy "úszógumit", ami ráadásul annyira Budapest-függő, hogy nehezen lehetne bizonyítani, hogy önállóan is megállná a helyét mint organikus gazdaság. Egyetértett ezzel Kengyel is, aki szerint ugyan Pest megye a maga lakosságszámával önmagában is alkothatna elvileg egy önálló régiót, a szakember azonban a területarányosság miatt inkább más megyékkel való régióba sorolását tartaná megfelelőnek.

Pogátsa arra is felhívta a figyelmet, hogy más, jóval prózaibb oka is van annak, hogy nehéz lesz bármilyen változtatást végigvinni az EU-nál: az Eurostat, az unió statisztikákkal foglalkozó szervezete "nem szereti ugyanis ezeket bolygatni", mivel lassan tíz éve így gyűjti az adatokat, így egy változtatás esetén nehezebb lenne összehasonlítható adatokat közölni.