Vince, Artúr
-6 °C
2 °C

Magyarország a gödör mélyén

Ez történt a gazdaságban az év 7. hetében

2013.02.17. 07:52
Nem lehet tovább szépíteni, az ország recesszióba esett tavaly, és idén is legfeljebb stagnálás várható. Nem állunk jól az adósság elleni harcban, veszélyben a költségvetés, az élet pedig drágul. Egyelőre jól tudjuk magunkat finanszírozni a piacról is, de a dollárkötvény jóval drágább, mint ha az IMF-től kérnénk kölcsön. Számháború az uniós pénzek körül, államilag támogatott budapesti gyorsétteremlánc, olajfaszámláló magyarok.

A héten fény derült arra, amitől sokan tartottak: méretes szakadékba zuhant az ország. Tavaly éves szinten 1,7 százalékkal esett vissza a gazdaság, az utolsó negyedévben pedig már 2,7 százalékos volt a GDP csökkenése, így Magyarország hivatalosan is recesszióban zárta a múlt évet. 2009 után ez az első év, ami gazdasági visszaesést hozott. A magyar gazdaságnál csak a csődközeli görög, a portugál és a ciprusi teljesített gyengébben, kicsivel már a csehek is jobban állnak – főleg az utolsó negyedévben –, míg a románok már sokkal jobbak voltak nálunk.

De nem csak a gazdaság nem nőtt, az államadósság elleni harcban sem állunk jól, egy év alatt 468 milliárddal nőtt az adósság, tovább zuhan az építőipar, év végén pedig már alig volt állás az országban. Januárban majdnem négy százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint tavaly, másfélszer annyiba került krumpli és a gabona mint tavaly, a dió ára háromszoros, tovább drágult a gázolaj.

Kár csodát várni

Az OECD jelentésében megállapította, Magyarországnak ugyanazok a problémái, mint két éve, Simor András jegybankelnök szerint nagyon lecsúsztunk: 2014-ben sem érjük el a 2007-es fejlettségi szintet. Bajnai Gordon volt miniszterelnök szerint a kormánynak szembe kellene néznie a realitásokkal, összesen 5000 milliárd forinttal lesz gyengébb a gazdaság, mint korábban jósolták. A valutaalap szerint egyébként idén sem nő a magyar gazdaság, Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke pedig úgy vélte, jelentős kockázatok vannak a költségvetésben. Főleg most, hogy kiderült, az E.On vásárlást is a közös kasszából fizethetik ki, kevés idő lesz a pénztárgépek átállítására, és az e-útdíj bevezetéséhez is inkább csak az akarat van meg.



A korrupciós mutató nem javult, 11-gyel több adónk van, mint volt, a fiatalok között egyre népszerűbb a  gondolat, hogy külföldön próbáljanak szerencsét. Járai Zsigmond volt jegybankelnökszerint a Simort váltó MNB-elnöktől sem érdemes csodát várni, nem tudja felpörgetni a gazdasági növekedést. Cséfalvay Zoltán NGM-államtitkár optimizmusa ugyanakkor töretlen, úgy vélte Európa legversenyképesebb munkaerőpiaca a magyar, és a magyar cégvezetők is bizakodnak, másfél éve nem volt ilyen jókedv.

A tőzsdének és a forintnak is fájt a recesszió híre, az euró ára 290 alól 292 fölé ugrott, szinte az összes nagy papír vesztett az értékéből. A BUX végül 18 822 ponton zárta a hetet, az előző heti 19 023 után, az MTelekom részvényei 392 forinton, a Mol részvényei 17 455 forinton zártak.

   6. heti záró  7. heti záró
 BUX 19 023 18 822
 OTP 4 671 4 760
 Mol 17 600 17 455
 Richter 37 000 34 780
 Magyar Telekom 406 392

Drágábban adósodunk el

Bár időnként még a tárgyalásokért felelős Varga Mihály is felhozza az IMF-témát, és a gazdasági vezetők is rendületlenül állítják, meg kellene állapodni egy hitelkonstrukcióról, a tárgyalások lényegében megrekedtek, a kormánypedig szemmel láthatóan úgy döntött, inkább kétszer olyan drágán adósodik el, csak ne kelljen az IMF-fel korlátoznia a mozgásterét. Dollárkötvényekből fogunk pénzt szerezni, 3,25 milliárdot adtunk el, így az állam 4,2-5,4 százalék körüli hozamon kap piaci hitelt.

Ugyan Brüsszelben a lehetőségekhez mérten valóban sikeres volt a magyar kormány alkudozása a következő költségvetési ciklusról, hogy végül több, vagy kevesebb pénzt kapunk majd 2014 és 2020 között, mint 2007 és 2013 között, arról éles vita alakult ki a kormány és az ellenzék között. Az igazi kérdés persze inkább az, hogy sikerül-e egyáltalán ezt a pénzt maradéktalanul lehívnunk, és ha igen, milyen hatékonyan költjük majd el, az előző ciklus tapasztalatai ugyanis sok okot nem adnak a bizakodásra. A kkv-k támogatására például úgy költöttünk 3500 milliárdot az elmúlt tíz év alatt, hogy a termelékenységük semmit nem nőtt.

Olajfa és lóhús

Azért vannak magyar céges sikerek itt-ott: újabb magyar gyorsétteremlánc indult Budapesten,Prezi már akár százmillió dollárt is érhet, magyar cég tanította a törököket olajfaszámlálásra, a
Fővárosi Vízművek pedig Sri Lanka vízműveit újítja fel. Bővít az Opel, 130 millió eurót hoznak ide és kétszáz új munkahelyet hoz a Systemax is. A Fortune 1000 listáján is szereplő cég számítógépeket, notebookokat és alkatrészeket értékesít.

A hét a céges világban egyébként is izgalmas eseményeket hozott, kiderült, Buffet megveszi a Heinzt és megszületika világ legnagyobb légitársasága, az AMR Corp és a US Airways egyesül. Tovább dagadt a lóhúsbotrány, hatvan százalék lóhús volt Tesco-spagettikben, és már disznóhús helyett is találtak lóhúst, a britek vágóhidakat is bezártak, a botrány pedig már a franciákat és Németországot is elérte,
mi viszont szerencsére nem kaptunk a húsból.