Lázár, Olimpia
-2 °C
3 °C

Bajnai: Nem ígérünk Kánaánt

2013.02.18. 15:56 Módosítva: 2013-02-18 16:02:31
Adóalkotmányt, progresszív adórendszert, a röghöz kötés eltörlését, a bírságolásban pedig sárga lapot ígért Bajnai Gordon a Haza és Haladás gazdaságpolitikai programjának vitaindító előadásán. Szerintük a munkahelyvédelmi akcióterv jó irány, a különadókat viszont el kell törölni, csökkenteni kell a korrupciót és újra a bizalomra kell építeni a magyar gazdaságot.

„Nem ígérhetünk Kánaánt, annyit ígérhetünk, hogy újra fejlődő pályára állítjuk az országot. A legtöbb, amit egy ambíciózus kormány elérhet, hogy nehéz, lihegő mászással ismét megindulunk felfelé” – mondta Bajnai Gordon, a Haza és Haladás vezetője a szervezet gazdaságpolitikai programjának ismertetésén.

Szerinte biztosítani kell az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket, ki kell egyezni a bankokkal, hogy növeljék a hitelezést, csökkenteni kell a korrupciót, nyilvánossá kell tenni az állami szerződéseket. Új munkahelyteremtő és beruházásösztönző program kell, be kell vezetni a sárga lap intézményét a hatósági bírságolásban, újra kell gondolni a vidékfejlesztés stratégiáját, és korrigálni kell az adórendszert, hogy ismét versenyképes legyen a munkaerő ára.

Oszkó Péter volt pénzügyminiszter szerint ha változatlan marad a gazdaságpolitika, akkor további stagnálással, a bruttó államadósság növekedésével kell számolni, a GDP 80 százaléka fölött ragad be az adósság. Ezen a pályán maradva a munkanélküliségi ráta nem csökkenthető és nem nőhet jelentősen a foglalkoztatottság sem, mindeközben az államháztartás egyenlege némileg javul, tartósan 3 százalék alatt maradhat. Oszkó szerint ugyanakkor látni kell, hogy a magánnyugdíjpénzek államosításán kívül eddig érdemi egyenlegjavító intézkedést nem tett az Orbán-kormány.

Oszkó szerint a következő ciklus végére teljesíteni kell a mastrichti kritériumokat. Ez nem feltétlenül jelenti, hogy 2018-ban be kell vezetni az eurót Magyarországon is, a feltételeknek azonban meg kell felelni. Vissza kell állítani a fékek és ellensúlyok rendszerét az intézményrendszerben. Ezen kívül növekedési fordulat és új fejlesztési politika kell. Olyan állami beavatkozásra van szükség, amely a hátrányokat küzdi le és nem az előnyöket veszi el.

Oszkó Péter elmondta, a Költségvetési Felelősség Intézet számításai szerint az ő intézkedéscsomagjuk 2-3 százalékos növekedést hozna, emellett 2020-ra a GDP 65 százalékra csökkenhet az államadósság, nőne a foglalkoztatás, az államháztartási hiány pedig az évtized végére 0 százalék közelébe szorítható.

Konkrét tervek:

  1. Adóalkotmány bevezetése. Olyan alkotmány, amely rögzíti az adózás kereteit. Ebben többek közt lefektetnék, hogy adótörvényt évente csak egyszer lehet módosítani.
  2. Átláthatóbb, programalapú költségvetési tervezés. Régi Költségvetési Tanács visszaállítása.
  3. Az egykulcsos adórendszer helyett újra progresszív rendszer kell. Meg kell találni a progresszió ideális mértékét, a korábbi hibákból is le kell vonni a tanulságokat. Bevezetnének egy felső adókulcsot a havi bruttó négyszázezer felett keresőknél, (max. másfélszeres marginális adókulccsal) és visszahoznák az adójóváírás rendszerét.
  4. Az Orbán-kormány munkahelyvédelmi akcióterve jó, folytatni kell a munkahelyteremtő járulékcsökkentő intézkedéseket.
  5. Sárgalap-rendszer. A hatóságok nem elsőre bírságolnának behajtás jelleggel.
  6. Különadók elvonták a növekedés forrásait, az új kormánynak európai szintre kell csökkentenie az adók mértékét. Ezzel párhuzamosan azonban fontos, hogy a szektorok növeljék a gazdaságot élénkítő aktivitásukat.
  7. A foglalkoztatáspolitika az oktatáspolitikánál kezdődik. A röghöz kötést el kell törölni, csökkenteni kell a szegregációt, pedagógus életpálya-modell szükséges.
  8. Közbeszerzési rendszer átalakítása. Az állam csak úgy köthetne szerződést magáncéggel, hogy a szerződést egyből nyilvánosságra hozza.
  9. Vállalkozástámogatási központ létrehozása, cégalapítás időtartamának lerövidítése, automatikus adóregisztráció.
  10. Pártfinanszírozási reform
  11. Munkanélküli ellátás időtartamának emelése, közmunkaprogram átalakítása, munkaügyi kirendeltségek átalakítása.
  12. Országos lakó- és középület-felújítási program, 12 év alatt 80 ezer munkahely. Értelmiségi fiatalok vidéki letelepedését támogató programok.

Felcsúti Péter a rendezvényen elmondta, a Haza és Haladás gazdaságpolitikai programja egyelőre inkább vitaanyag, nem pedig egy kész és zárt egész. Szerinte első körben alapvetően három fő kérdéskörrel kapcsolatban kell tudni állástfoglalni. Az egyik az állami szerepvállalás kérdése, a második a hangsúlyok megtalálása, a fókuszképzés. A harmadik kérdés a garanciák dolga, milyen intézményrendszer mellett lehet elérni a kívánt célokat.

Chikán, Pete, Jaksity

A program ismertetése után rövid panelbeszélgetést tartottak a rendezvényen Chikán Attila és Pete Péter közgazdászprofesszor, Felcsúti Péter és Jaksity György, valamint Oszkó Péter részvételével. A közönség soraiban számos volt állami gazdasági felsővezető és közgazdász megjelent.

Bajnai Gordon kifejtette, a rendszerváltáskor a szociális piacgazdaság kialakítása volt a cél, az emberek többségének a szeme előtt az osztrák jólét elérése lebegett. Akkor a magyar társadalom nemet mondott a vadkapitalizmusra és a szocializmusra is, igent mondott a szolidaritásra és a társadalmi mobilitásra." Bajnai szerint a válsággal kiderült, ez a modell kimerítette a tartalékait.

Ennek részben az az oka, hogy a rendszerváltás után nálunk volt a legnagyobb az adósság, a térségben nálunk volt a legnagyobb a munkahelyvesztés, nem volt elégséges a szabályozás a piac vadhajtásai ellen. Ez az időszak a volt miniszterelnök szerint mégsem teljes kudarc, 2008-ig sikerült megakadályozni a társadalom kettészakadását, a latin-amerikai típusú jövedelemkülönbségek létrejöttét. Emellett pedig kiépült a középosztály is, a törekvő ember előrébb tudott jutni. A második Orbán-kormány szerinte helyesen állapította meg az ország problémáit, de rossz következtetésre jutott. "Szétverte a szolidaritást, és elzárta az egyéni boldogulás útját" - vélte. A Haza és Haladás vezetője kifejtette: a politikai kontárság, a hatalom minden áron való megtartásának szándéka és a kormány mögött álló gazdasági érdekcsoport mérhetetlen szerzési vágya rombol. Szerinte újra a bizalomra kell építeni a gazdaságot.