Netre mennek a magyar boltok

"Már rég nyugdíjasok leszünk, amikor a hipermarket-koncepció még mindig tartja majd magát a kiskereskedelemben" − válaszolt tömören Dominique Ducoux, az Auchan Magyarország Kft. ügyvezetője a Napi Gazdaságnak arra a kérdésére, mennyi időt ad a mai modern értékesítési csatornáknak most, hogy küszöbönáll a magyar internetes élelmiszer-kereskedelem indulása.

Ducoux nem hazabeszélt, az Auchan-csoport ugyanis már a kétezres évek elején meglovagolta a netes kereskedelmet és folyamatosan kutatja azon értékesítési lehetőségeket, amelyek a későbbiekben meghatározzák majd a napi fogyasztási cikkek eladását. Az ugyanakkor nehezen elképzelhető, hogy Magyarországon (és Kelet-Közép-Európában) a mostani hipermarketszám fenntartható maradjon.

Itthon a Tesco (Tesco-Globál Áruházak Zrt.) március végére ütemezte be az e-kereskedelem indulását. A lánc Budapest környéki, fix kiszállítási díjú, önálló munkaerős megoldást tervez, amely első ránézésre biztonsági játéknak tűnik. Magyarországon a G'Roby-hálózaton kívül nemigen próbálkoztak komolyan online élelmiszer-eladással, a kis magyar lánc sikere alapján ugyanakkor lehet ezzel hasznot termelni − évek óta komoly (bár réteg-) igény mutatkozik erre. A KSH adatai szerint a háztartások száma tavaly 3,6-ról 3,8 millióra nőtt, ezzel szemben jelenleg 4,2 millió lakást tartanak nyilván. A különbözet nem feltétlenül üres, sok a bérlemény, a be nem jelentett bérlő − a netes értékesítés elsősorban nekik szól, illetve a kis háztartásoknak, egyedülállóknak, gyermekteleneknek, akik elfoglaltak, szeretik a nagy választékot, de nem járnának körbe 10 ezer négyzetmétert 5-6 árucikkért.)

A 2013-as internetes kiskereskedelmi forgalom meglepetést is tartogathat (a növekedési potenciál 50-60 százalék is lehet), hiszen olyan szereplők is belépnek a szegmensbe, mint a Media Markt, illetve, bár egyelőre nem eldöntött tény, hogy még idén, de a bauMax is tervezi az e-kereskedelem elindítását: Simonyi András vezérigazgató legkésőbb 2015-ös indulásról beszélt. A kritikus tömeg pedig mágnesként vonzza a többi kereskedőt, lesz egy pont (2013 végén, 2014 elején), amikor szó szerint 4-5 hónap alatt az összes nagy szereplő megnyitja online kereskedelmi felületét. Az Auchan óvatossága (dolgoznak a megoldáson, de még nem indulnak) ugyanakkor nem franciás "elitizmus". Ducoux szerint a jelenlegi internetes kereskedelmi rendszerek nem gazdaságosak és nem fenntarthatók.

Elemzők szerint ugyanakkor mindez attól függ, mekkora fogyasztói kört lehet a rendszerbe vonzani. Tapasztalatok híján az elsőként induló vakon ugrik a "mélybe", elképzelhető, hogy több milliárd forint beruházása sohasem térül meg − ezzel párhuzamosan azonban használható háttéradatokhoz jut. Vélhetően erről beszélt az Auchan-vezér, a franciák ugyanis itthon a megfontolt növekedés stratégiáját követik (az Auchannál a legnagyobb az egy négyzetméterre jutó forgalom), vagyis ennek megtartása inkább áll érdekében, mint a ma még rétegszolgáltatásnak számító e-kereskedelmi beruházás.

A cégnek van online-stratégiája, de amit használ Nyugaton, az nem igazán működik keleten. A jövő − Ducoux szerint − mindenképpen a tömegeket vonzó és a legszélesebb választékot kínáló hipermarket, illetve az online értékesítés keresztezésében rejlik − egyelőre azonban nem tudni, mi lehet valóban gazdaságos a keleti piacokon.