Auguszta
-3 °C
2 °C

Átírják a szabadságolás szabályait

2013.02.20. 13:42 Módosítva: 2013-02-20 13:44:30

Feladta a szabadság idejére járó távolléti díjjal kapcsolatos eddigi harcos álláspontját a Matolcsy György vezette nemzetgazdasági tárca. A minisztérium, miután szerdán konzultáltak a munkaadók és munkavállalók érdekképviseleteivel, valamint miután az általa összeállított útmutató miatt komoly csúsztatásokkal vádolta meg egy nemzetközi könyvvizsgáló és adótanácsadó cég, közleményt adott ki arról, hogy „rövidesen megkezdődik az elfogadott szabályozási iránynak megfelelő új normaszöveg kidolgozása”.

Mint többször írtunk róla, az idén hatályba lépett munka törvénykönyve szabadsággal kapcsolatos előírásai az eddigiektől eltérően szabályozzák a szabadnapokra járó távolléti díj kiszámítását. Az egyszerűsítés jegyében megalkotott új, módfelett bonyolult, a 21 és háromnegyed munkanapos hónapot megteremtő rendszer értelmében a fizetésünket nagyban befolyásolja, melyik hónapban mennyi időt töltünk szabadságon, és ha rosszul választunk, kevesebb lehet a nettónk (ha jól, akkor viszont több; egyébként az idei nyerő hónap a július). A szabályozás bizonytalanságot okozott bérszámfejtőknek és adótanácsadóknak egyaránt, ráadásul általános szakmai vélemény szerint alkalmas volt arra, hogy a munkavállalók, ha rosszkor vannak szabadságon, a minimálbérnél kevesebbet kapjanak (az NGM ezeket a véleményeket eddig cáfolta, de anélkül, hogy megnevezte volna, milyen jogszabály alapján érvel).

Szerdán viszont a minisztérium által kiadott közlemény szerint a versenyszféra és a kormány konzultációs fórumának bizottsága „áttekintette és megvitatta a távolléti díjjal kapcsolatos hatályos szabályozást”. Ezen „mind a munkaadói, mind a munkavállalói érdekképviseletek egyetértettek abban, hogy a munkabér ne változzon a szabadsággal érintett hónap munkanapjainak számától és a távollét időtartamától függően”. Ezért születik meg hamarosan újabb, a szabadságok szabályozását újraszabályozó jogszabály.

A minisztérium a közleményben kitér arra: „a távolléti díj mostani szabályai kapcsán közzétett módszertani útmutatóban foglaltak ugyanakkor a szaktárca jogértelmezését és álláspontját tükrözik, amely az Alkotmánybíróság korábbi döntése értelmében nem bír jogi kötelező erővel, ezáltal értelemszerűen nem járhat a jogbiztonság elvének sérelmével sem”. A tárca ezzel a BDO mai kritikáira válaszolt. Az álláspontjuk, amit továbbra is csak általánosságban fogalmaznak meg, változatlanul az: „a munkabér a szabadság miatti távollét következtében sem lehet kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér, illetőleg a garantált bérminimum jogszabályban előírt összege”.

A NGM felidézi: korábban is jelezte, kész a hatályos szabályozás áttekintésére és arra, hogy „ha szükséges, kezdeményezze a távolléti díjjal kapcsolatos előírások módosítását”. Megjegyzik azt is: a törvény által megadott számítási mód alkalmazása nem kötelező. A Munka Törvénykönyve az ettől való eltérést a munkavállaló javára munkaszerződésben, illetve egyébként a kollektív szerződésben lehetővé teszi.