Valér
2 °C
8 °C

Komoly csúsztatással vádolják az NGM-et

2013.02.20. 09:51

A jogbiztonság elvét sérti a távolléti díjról kiadott minisztériumi útmutató – állítja a BDO Magyarország. A világ ötödik legnagyobb könyvvizsgáló és professzionális tanácsadó hálózatának magyar vállalata a szerdán kiadott közleményben azt írja: „az útmutató komoly csúsztatást tartalmaz, és veszélyes vizekre téved, amikor módszertani útmutatóban állapít meg látens kötelezettségeket a munkáltatók részére”. 

Az idén januárban hatályba lépett munka törvénykönyve szabadsággal kapcsolatos előírásai az eddigiektől eltérően szabályozzák a szabadságon töltött napokra járó távolléti díj kiszámítását. Az egyszerűsítés jegyében megalkotott új, módfelett bonyolulttá tett rendszer – amely például megteremti a 21 és háromnegyed munkanapos hónapot – értelmében a fizetésünket nagyban befolyásolja, melyik hónapban mennyi időt töltünk szabadságon, és ha rosszul választunk, kevesebb lehet a nettónk (ha jól, akkor viszont több; egyébként az idei nyerő hónap a július).

A könyvelők által nehezen értelmezhető szabályok miatt az elmúlt hetekben élénk vita alakult ki arról, hogy az a minimálbéres, aki rosszkor megy szabadságra – olyan hónapban, amikor kevés munkanap van –, emiatt kaphat-e a törvényi előírás szerint kevesebbet, azaz a minimálbér összegét sem elérő javadalmazást. A könyvelők és adótanácsadók egységesen azt állítják, hogy igen, az NGM korábban határozottan azt mondta – konkrét törvényi hely megjelölése nélkül –, hogy nem, és ezt magyarázó útmutatót is összeállított. Ez az útmutató az, ami a BDO szakértőinél most kiverte a biztosítékot.

„Az útmutató is rámutat, hogy [...] az is előfordulhat, hogy szabadság esetén a munkabér nem éri el a munkaszerződésben megállapított alapbért. Az útmutatóban szerepel egy felhívás, mely szerint abban az esetben, ha a havi alapbér a szabadság miatti távollét következtében kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér, illetőleg a garantált bérminimum jogszabályban előírt összege, akkor az alapbért ki kell egészíteni a minimálbér összegére” – olvasható a BDO közleményében.

Csakhogy Máriás Attila, a cég vezető munkaügyi tanácsadója szerint a fenti eljárásra az útmutatóban szereplő felhívás ellenére sem kötelező. „Az NGM megsérti a jogbiztonság elvét, amikor módszertani útmutatókban látens kötelezettségeket állapít meg a munkáltatók részére. Bár mindenképpen etikus, ha egy munkáltató az összeget kiegészíti a minimálbér szintjére, de ennek elmulasztásával semmilyen jogszabályt nem sért” – fogalmazott a szakember.

A minimálbérről és a garantált bérminimumról szóló jogszabályhelyek kizárólag az alapbér megállapítására vonatkoznak, vagyis arra, hogy a munkaszerződésben megállapított alapbér ennél kevesebb nem lehet. Azt, hogy ténylegesen nem lehet ennél kevesebbet kifizetni, semmilyen jogszabály nem írja elő. Ráadásul, teszi hozzá a BDO, jelenleg nincs is olyan hatóság, mely a távolléti díjak ellenőrzése kapcsán hatáskörrel rendelkezne, ugyanis 2012. július 1-jétől a munkaügyi ellenőrzés során sem vizsgálható a távolléti díj számítása.