Valér
4 °C
8 °C

Csillag: A borz sem legyezheti magát elefántfüllel

2013.02.20. 11:19

"A szirti borz és az elefánt ugyan közeli rokonok, mégsem gondolja a szirti borz, hogy majd az elefánt ormányával kaparászhat a kövek között és az elefánt fülével legyezheti magát a hőségben. Ugyanígy, a magyar jegybanknak sincs lehetősége az amerikai jegybanki eszközökkel élni" - mondta Csillag István volt gazdasági miniszter a Republikon Intézet konferenciáján.

A lakossági érdeklődés az új jegybankelnök személye iránt mindig kisebb az olyan országokban, ahol a megtakarítások szintje alacsony, az intézményi befektetők azonban kiemelt érdeklődéssel követik a leendő MNB-elnök körüli találgatásokat, vélte Csillag. Szerinte az új elnök új módszereket is hozhat, a jegybank kapcsán azonban a legfontosabb a bizalom kérdése. Bizalom nélkül ugyanis nem jön a tőke, nem lesz befektetés.

Csökkenő pályán a gazdaság

Magyarország az ezredforduló óta - különböző kormányok hibájából - egy olyan pályán sodródik, ahol a növekedés lehetősége folyamatosan csökken, fejtette ki Csillag István. A második Orbán-kormánytól sokan azt várták, hogy megállítja a gazdasági hanyatlást. Ha azonban összehasonlítjuk az ország teljesítményét a korábbi pályával és a régió más országainak teljesítményével, azt lehet mondani, hogy a hanyatlás nem állt meg, sőt folytatódott.

Ha a közfoglalkoztatástól eltekintünk, akkor a foglalkoztatás stagnál, miközben a munkanélküliség nőtt. Nincsenek beruházások, és a termelékenység sem tud igazán nőni. Csillag szerint a kudarcokra a kormánynak a bűnbakkeresés volt az első reakciója: külső ellenségekre mutogatott, belföldön pedig elsősorban a jegybanki vezetést tette felelőssé.

Egy eleve nehéz időszakban, amikor a banki ügyfélkockázat egyébként is nő, a bankszektor plusz terheket kényszerül elviselni, a hitel-kihelyezési hajlandóság visszaesett. Csillag szerint a befagyott hitelezést keresleti és kínálati okok egyaránt magyarázzák. Az ügyfélkockázat növekedésére a lejárat rövidítése a válasz. Az állami oldalon a dollárkötvény kibocsátása ugyan átmenetileg megoldja az ország finanszírozását, ez rendkívül drága.

Heim: Az inflációs célkövetés a nagy kérdés

Heim Péter a Századvég Gazdaságkutató vezetője a konferencián elmondta, nem ért egyet teljesen Csillaggal. Magyarországon az utóbbi évtizedben a banki hitel-betét arány elszabadult, most az utóbbi időben ezt drasztikusan elkezdték leépíteni, ez már önmagában visszafogja a növekedést. Ha ez nincsen, tavaly nagyjából stagnált volna a gazdaság. Az adatokat a rossz mezőgazdasági teljesítmény pedig szintén lehúzta, a rossz gazdasági teljesítmény tehát szerinte nem róható fel teljesen a kormánynak.

A közgazdász szerint az elmúlt tíz év monetáris politikája erősen kritizálható, 2006 környékén például nem lett volna szabad alacsony kamattal reagálni a kormányzati intézkedésekre. Szerinte most viszont nyugodtan lehet fokozatosan kamatot csökkenteni. Heim emellett hangsúlyozta, nem tartja szükségesnek, hogy a magyar jegybank tömegével nem konvencionális intézkedéseket alkalmazzon, ezekkel szerinte nem is lehet jelentős növekedést generálni.  A kamatnak azonban még van tere arra, hogy csökkenjen.

Szerinte a következő időszaknak nem az a legnagyobb kérdése, hogy az MNB konvencionális, vagy nem konvencionális eszközöket használ, és az is irreleváns, hogy ki lesz a jegybankelnök. Az igazi kérdés, hogy megmarad-e az inflációs célkövetés rendszere. Heim elmondta, szerinte a monetáris politikának továbbra is az inflációs célkövetést kellene alkalmaznia. Heim Péter Csillag Istvánnal szemben úgy vélte, a 4,5 százalékos kamatláb, amely mellett most dollárkötvényt bocsátottunk ki, egyáltalán nem tekinthető magasnak. Nagyjából ez az a kamatszint, amit ki tud termelni a magyar gazdaság.

Kákosy Csaba volt gazdasági és közlekedési miniszter szerint szerte a világon megfigyelhető, hogy a jegybankokon egyre nagyobb a kormányzati nyomás, függetlenségük kérdése több országban is a viták középpontjában áll. "Ez nem csak egy magyar, és nem is egy eldöntött vita" -vélte. Egyetértett Heim Péterrel abban, hogy a kamatcsökkentési ciklusnak egyelőre nem látszik negatív hatása, szerinte azonban számos dolog majd később derül ki. A kulcsszó szerinte a hitelesség. Hiteles személyek nélkül nincs hiteles gazdaságpolitika és monetáris politika. Ezért Kákosy szerint nagyon is fontos, hogy ki kerül a jegybank élére. A külvilág szemében is alkalmasnak kell tűnnie. Érdemi, kultúrált párbeszédre van szükség az MNB és a kormány között.