Lázár, Olimpia
-2 °C
3 °C

A szabadságharc visszatért

Ez történt a gazdaságban az év 8. hetében

2013.02.24. 12:26
Csütörtökön Matolcsy György felháborodott egy pénteki MNB-tanulmány miatt. Másnap kiderült, nem azon, hanem az európai bizottsági jelentésen kellett volna idegeskednie: aszerint százmilliárdos megszorítás, strukturális kiigazítás kell, mert az 1 százalékos növekedésről szóló álommal szemben recesszióban maradunk. A szabadság ügyét újratervezik, az állam elnyugdíjtőzsdézett 280 milliárdot, Orbán nem tudja, mi zavarta igazából Reagan elnököt.

Az a vicc megvolt, gondolom, hogy a nászéjszakán a pucér férj odaáll az ifjú ara elé, és közli: „szívem, ezt tudom nyújtani”; mire a válasz: „akkor nyújtsad, szívem, nyújtsad”.

Hát így jártunk a héten.

Matolcsy, az ifjú pucér férj odaállt gazdaságpolitikájával és idei költségvetési terveivel Olli Rehn pénzügyi biztos elé. A történet innen ismerős, annyi különbséggel, hogy Olli nem nyújtást kért, hanem egy jó erős szorítást. Mármint megszorítást.

A pénteken közzétett európai bizottsági jelentés szerint ugyanis nem lesz idén magyar csoda, a kormány által 1 százalékosra várt gazdasági növekedés helyett folytatódik a recesszió, bár annak mértéke 0,1 százalékra csökken. Ez azonban elég lesz ahhoz, hogy ne sikerüljön teljesíteni a legfontosabb gazdaságpolitikai célt: a GDP-arányos hiány 3,4 százalék legyen a kormány által tervezett 2,7 százalék helyett. A kormány természetesen leszögezte, hogy a hiány mindenképpen 3 százalék alatt lesz, és hogy Brüsszel téved.

Ha viszont esetleg mégsem tudnánk meggyőzni őket arról, hogy tévednek, akkor két hónapon belül újabb több százmilliárdos megszorítócsomagot kell letenni az asztalra. Olli Rehn azt mondta, látják a kormány törekvéseit, de további lépéseket szeretnének, méghozzá az újabb trükközések helyett inkább érdemi, strukturális reformokat, különben – bár most a túlzottdeficit-eljárás alól kivenni javasolt hat ország egyike vagyunk – maradhatunk az uniós szégyenpadon. 

Brüsszellel egyébként is volt bajunk a héten. Kiderült, hogy az uniónak nem tetszik a magyarkodás, legalábbis úgy nem, ahogy a Magyar Termékkel csináljunk: az ugyanis nincs összhangban az uniós szabályozással (ráadásul, részben talán ezért is, a gyártók sem használják). Emellett kiderült, hogy a pálinkás szabadságharcunk sem zárult még le: az Európai Bíróság elé kerül a jövedéki adómentesség miatt a házi pálinkafőzés ügye. Persze még így is viszonylag jól jártunk ahhoz képest, hogy például Szlovákiában leállították a sztrádapénzek kifizetését; nálunk csak néhány tízmilliárd forintnyi pályázattal volt baj: túl sok volt a jelentkező, ezért végül több kiírást fel is függesztettek.

Matolcsy egyébként már csütörtökön, amikor szokásos Heti Válasz-cikkében jelezte, hogy az országnak égetően szüksége lenne egy újabb fideszes győzelemre – amin egy nagyléptékű csodával Széles Gábor is keményen dolgozik –, mert egy kormányciklus nem elég, szóval már csütörtökön érezte, hogy rossz napja lesz a pénteki. Igaz, csúnyán mellélőtt, amikor a céltáblát kiválasztotta: egy előadásában arról beszélt – azon kívül, hogy a távolság halott és a pénz ingyen lesz –, hogy „súlyosan etikátlan” tanulmányt jelentet meg másnap az MNB az államadósság alakulásáról.

Nos, a tanulmány másnap valóban megjelent, de kár volta rajta idegeskednie az etikátlanságot egy nem publikus tanulmány egyes, általa ráadásul félreértett részleteinek kikotyogásával elkövető Matolcsynak: az MNB szerint ugyanis az államadósság 15 éves távon folyamatosan csökkenhet.

Egyelőre viszont még alig csökkent: bár a forint erősödése miatt 700 milliárddal kisebb lehetne, korántsem mérséklődött ennyivel. Igaz, mint az Index összeállításából kiderült, az adósság elleni harcban a politikusok is inkább csak életükkel és vérükkel vesznek részt, mintsem pénzzel. A korrupció melegágyának számító készpénzből több mint négyszázmilliót felhalmozó képviselők közül csak néhány fizetett az adósságcsökkentő alapba, és csak tizenhat vett állampapírt.

Az MNB-re azonban érdemes még visszatérni: a héten még egy utolsó támadás indult az utolsó jegybankelnöki hetére készülődő Simor András ellen. Nyomozás indult ugyanis az MNB ellen, miután egy számvevőszéki jelentés szerint a jegybank évekig üzleti titkokat adott át az IMF-nek a bankokról. Az ÁSZ hónapokkal ezelőtti jelzése nyomán az ügyészség kezdte a vizsgálatot, amit az MNB nem ért, és a piaci elemzők közül is sokan azt gondolják, hogy csak ürügy kellett egy utolsó Simor elleni támadásra. A bankban egyébként is síri hangulat van, sokan arra számítanak, hogy a gazdaságirányítás készülő nagy átszervezése során szélnek eresztik az MNB szakmai elemzőstábját, vagy legalábbis annak egy részét. Azt egyébként még továbbra sem tudni, hogy ki lesz az új elnök, de van, aki szerint nem is ez érdekes, és van, aki szerint nem is kell majd szeretni.

Utóbbi véleményt Barcza György, a Századvég Eco vezető elemzője fogalmazta meg, aki a héten a Financial Timesban magyarázta a gazdaságpolitikát, azt, hogy Magyarországon minden a legnagyobb rendben van. Hogy mennyire van rendben? Annyira például, hogy az állam 280 milliárd nyugdíjpénzt elbukott, mert rosszul időzítették a részvények eladását. És annyira, hogy még az NGM-ben is meglepődtek a mélyrepülésen, Pleschinger Gyula államtitkár „számunkra is váratlan” mértékű utolsó negyedéves GDP-adatról beszélt. És annyira, hogy tavaly tízezernél alig több új lakás épült az országban. És másfélszer több építőipari vállalkozás szűnt meg januárban, mint egy évvel korábban. És nyolcvanezerrel többen vannak állás nélkül, ami azt jelenti, hogy csaknem 14 százalékkal nőtt egy hónap alatt a munkát keresők száma.

   8. heti záró  7. heti záró
 BUX 18 867 18 822
 OTP 4720 4 760
 Mol 17 750 17 455
 Richter 34 750 34 780
 Magyar Telekom 387 392

Nem csoda, hogy kilátástalannak érzik a magyarok a jövőt, és hogy a középmezőny alatt vagyunk az életminőség-indexben. Ez persze aligha meglepő annak fényében, hogy a nettó bérek értéke 3 százalékkal csökkent, a vállalatoknál 34 ezerrel kevesebben dolgoztak, mint 2011-ben (igaz, a béradatokat torzítja, hogy egy felmérés szerint a minimálbéresek egy része 300 ezret csal el). Akinek van munkája, annak a hét egyik legfontosabb híre az volt, hogy átírják a szabadságolás szabályait, miután az idén hatályba lépett 21 és háromnegyed napos munkahónappal számoló távollétidíj-szabályozás komoly zavarokat okozott, és szakértők szerint az NGM útmutatója sértette a jogbiztonságot is.

A minisztérium egyébként épp a válság mélységét látva tárgyalni kezdett a bankokkal, hogy azok pörgessék fel a hitelezést, de a K&H felmérése szerint a cégek az olcsóbb hitelből sem kérnének. A bankokkal való megállapodás egyébként is nehézkes lehet, mert úgy tűnik, a kormány támogatja a pénzügyi biztos javaslatát a kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról, míg a bankok nem, mondván: az csak a problémák halogatása. És ha már bankok: az OTP-nek a héten olyan csalókra kellett figyelmeztetnie, akik új módszerrel nyúlják le a netes bankolók pénzét, és megkezdődött a soltvadkerti takarék vagyonának kiárusítása; a helyzet nem túl jó a hitelezőknek: a negyvenmilliárdos adóssággal 1,2 milliárdos vagyon áll szemben. 

És hogy mi volt még a héten? Életbe lépett a narancssárgább energiaszámla, amely kapcsán az Elmű megjegyezte azért, hogy az áramár háromnegyede az államé. Benyújtották szociális közműszolgáltatásról szóló törvényt, előbb szerdán, majd pénteken is 3 forinttal drágult a benzin, aminek átlagára így 440 forint lett.

Sztrájk kezdődött a Dunaferrnél, az e-útdíjas kabaré újabb felvonását a kormány írta azzal, hogy lényegében államtitokká – a nemzetbiztonsági érdekeket érintő beszerzéssé – minősítették a projektet. Kioktatta a Goodyear-vezér a szerinte drága, lusta a franciákat, megjegyezve: Kínában éhbérért is van munkás. Szűk egy napig úgy tűnt, szétverhetik az agrár nagyüzemeket, de aztán az agrárminiszter cáfolta a Magyar Nemzet birtokába került állítólagos törvénytervezetet. Újra a polcokra került a gyulai hús, az online csirkét viszont ellopták. Bajnai nem ígért Kánaánt, adójóváírást és kétkulcsos adót viszont igen. A Danone-központot hozhat Magyarországra, az eddigi ferihegyi chartercég, a Travel Service lett légitársasággal tér vissza. És a végére egy utolsó: elkészült az utolsó Tu-154-es gép.