Simor önkritikus volt

Előzmény (3)

További Gazdaság cikkek

Simor András szerint bár a devizahitelek 70 százaléka a hivatalba lépése előtt épült fel, és egyébként sem volt szabályozási jogkörük, annyit tehetett volna, hogy minden héten interjút ad ennek a kockázatairól, amit már bán. A parlamenti meghallgatásról elmondta, hogy kár, hogy hat év alatt egyszer érdekelte a képviselőket a monetáris politika vagy a pénzügyi stabilitás annyira, hogy meghallgassák, most viszont egy ilyen nyilvánvalóan lényegtelen ügy miatt bizottsági ülést hívtak össze. Az IMF felé történt adatszolgáltatás szokásos dolog, a kormány és az EU is tudott róla, ráadásul az emlegetett hitelintézeti törvényhez nincs is köze.

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) leköszönő elnöke szerint hivatali ideje alatt az MNB aktívabban is felléphetett volna a devizahitelezés terjedése ellen, bár más eszközük nem nagyon volt, mint a szavuk, ugyanis a jegybank semmilyen szabályozói eszközzel nem rendelkezett 2012. január elsejéig.

Nem volt szabályozói jogköre, de a szájukba rághatta volna

Az MNB elnöke az M1 az Este című műsorában mondta ezt hétfőn. "Azt gondolom, voltak hibás döntéseim, mint ahogy másnak is vannak hibás döntései" - tette hozzá.

A jegybank elnöke arra a kérdésre, hogy érez-e felelősséget a helyzetért, amelybe Magyarország került, úgy válaszolt: voltak hibás döntései, például az, hogy bár a devizahitelek felépülésének durván kétharmada, 70 százaléka az ő hivatali időszaka előtt történt, az MNB nem lépett fel elég aktívan a devizahitelezés további terjedése ellen.

"Amit tehettünk volna, az az, hogy minden héten interjút adunk, és huszonötször elmondjuk egy nap, hogy ez egy kockázatos dolog. Ezt tehettük volna, de nem tettük. Ez hiba volt" - fogalmazott.

A lényeges dolgok nem érdekelték őket

Simor András a hétfői délelőtti parlamenti bizottsági ülés kapcsán kitért arra: azzal nincs baj, hogy egy parlamenti bizottság vizsgálja az MNB működését, azon csodálkozik, hogy az MNB-t nem övezte több figyelem az elmúlt hat év alatt, az MNB-vel kapcsolatban ugyanis "lényegtelen részletekről volt szó, és nem a lényegről". A lényeg ugyanis a monetáris politika és a pénzügyi stabilitás - hangsúlyozta az MNB elnöke.

Szólt arról is: a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény kimondja, hogy az MNB elnöke évente egyszer köteles beszámolni a parlament plenáris ülésén a bank tevékenységéről. Kiemelte: a parlament ugyanakkor hat éve egyszer sem tartott igényt arra, hogy az MNB elnökét meghallgassa, miközben "szabálytalanságok miatt összehívnak egy bizottsági ülést".

Szokásos adatszolgáltatás az IMF-nek

A jegybankelnök a műsorban is megismételte az IMF felé történt adatszolgáltatásról a költségvetési bizottságban is elmondott megállapításait. Emlékeztetett arra: a 2008-as IMF-EU-megállapodás keretében Magyarország 20 milliárd euró forrást kapott a nemzetközi szervezetektől, hogy az IMF és az EU megóvja Magyarországot "a nagyobb bajoktól", hiszen akkor spekulatív támadás zajlott a forint ellen, a magyar állampapírok ellen, a magyar részvények ellen is.

Utolsó támadás Simor ellen

Simort az Állami Számvevőszék jelzése alapján azzal vádolták meg, hogy 2008-2009-ben napi, illetve heti rendszerességgel adott át üzleti titoknak minősülő banki adatokat a Nemzetközi Valutaalapnak (a háttérről bővebben ebben a cikkünkben és a tudósításunkban), ami a hitelintézeti törvénybe ütközik.

A jegybank korábban elismerte, hogy tényleg felhatalmazás nélkül adták ki a bankok pénzügyi helyzetét részletező adatokat, de ezzel semmilyen kárt nem okoztak, és utólag a bankok írásban is áldásukat adták a dologra.

"Nem állt az IMF érdekében, hogy a pénz, amelyet ők beutalnak az országba, más utakon kimenjen. Azért akarták figyelni a hét legnagyobb bank forgalmát, hogy lássák, ez a pénz nem megy az országból" - mondta Simor András.

Az IMF az ország devizaegyenlegére akart figyelni - hangoztatta, hozzátéve, az Nemzetközi Valutaalappal és az EU-val közösen az MNB kötelezettségvállalást kért a bankoktól, hogy 2008 szeptemberéhez képest nem csökkentik a magyarországi kitettségüket, nem visznek ki devizát az országból. Ezt a kötelezettséget akarta az IMF ellenőrizni - mondta az MNB elnöke.

Mindenki tudott róla, most kötöttek bele

Simor András hozzáfűzte, a kormány illetékesei tudtak arról, hogy IMF a magyar bankokról rendszeresen adatokat kér, a tárgyalások jelentős részén ugyanis együtt voltak a Pénzügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank, IMF és EU képviselői.

Az MNB az adatszolgáltatással nem sértette meg a hitelintézetekről szóló törvényt - hangsúlyozta Simor András, hozzátéve, hogy egyébként az adatátadás nem a hitelintézeti törvényen alapult.

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Bookline

Equipo Plantel
Milyen a diktatúra

4246 Ft

Jack Ketchum
Ivadék

3808 Ft