Dániel, Daniella
17 °C
35 °C
Index - In English In English Eng

Perben-haragban az EU-val

2013.03.03. 18:06
Az elmúlt években komoly konfliktusaink voltak az unióval, amiknek jellemzően kötelezettségszegési eljárás lett a vége. Ezek az eljárások vagy a magyar kormány visszakozásával, vagy európai bírósági perekkel, és utóbbi esetekben magyar bukásokkal zárultak. Baj van velünk, lassan egy évtizede, a három százalékosnál nagyobb deficit miatt, de gondot jelent a telekom- és telefonadó, az Erzsébet utalvány, az adatvédelmi biztos ügye, de még a vasúti pályahasználat is. Korábban jegybankelnök-ügyben visszavonultuk, a bírák nyugdíjazásának ügyében buktunk.

Magyarországnak 2010 óta komoly konfliktusai voltak és vannak az Európai Unióval. A brüsszeli bizottság számos magyar jogszabályról vélekedett úgy, hogy azok sérti az európai uniós jogrendet. Ha az Európai Bizottság szerint egy tagállam elmulaszt eleget tenni valamilyen, az uniós jog szerinti kötelezettségének, vagy kifejezetten az uniós joggal szemben álló hazai jogszabályt fog el, akkor megindíthatja a kötelezettségszegési eljárást.

Nem tudni, mennyi

Ilyen eljárások persze nem csak Magyarország ellen zajlanak, sőt, viszonylag megszokottnak számítanak az unióban. Különös módon arról viszont nem tudtunk pontos adatot kapni, hány ilyen folyik jelenleg – az Európai Bizottság magyarországi képviseletén azt mondták, „nem érhetők el” olyan összesített adatok, hogy hány eljárás van jelenleg hazánk ellen, illetve hogy összesen hány ilyen eljárást indított a Bizottság az egyes tagállamok ellen.

A Magyarország elleni eljárásokban az a szokatlan – mondják az uniós jog szakértői –, hogy azok nem pusztán jogértelmezési technikai kérdések, hanem vannak közöttük olyan komoly viták, amik a Bizottság szerint az EU alapértékeit érintik, ilyen volt korábban a jegybank függetlenségének kérdése, de ilyen a bírói függetlenség ügye is, ami a kényszernyugdíjazás kapcsán került elő. A magyar kormány viszont úgy gondolja, hogy az unió olyan kérdésekbe szól bele, amelyekbe egyáltalán nem szólhatna, mert nincs hatásköre, ráadásuk a reakció eltúlzottak, a megállapításai pedig megalapozatlanok – nagyjából ezzel érvelt egyébként Magyarország a tavaly (kudarccal) lezárult bírónyugdíjazási ügyben is.

A kötelezettségszegési eljárások mellett úgynevezett pilot-eljárások is folynak Magyarország és sok más tagállam ellen is. Ezek jellemzően nem kapnak nagy nyilvánosságot. A pilot-eljárások a kötelezettségszegés első fázisai: amikor az EU megkeres egy tagállamot, hogy rendezzenek egy konfliktust, mielőtt a formális kötelezettségszegési eljárás elindulna – mondta el Kende Tamás nemzetközi jogász.

Büntet, vagy nem büntet?

A kötelezettségszegési eljárás akkor indul meg, ha az Európai Bizottság úgy látja, hogy egy adott ország nem tartja be vagy nem alkalmazza ezeket a rendelkezéseket, gyakorta irányelveket – mondta Kende. Ha a Bizottság kérése ellenére sem változtat az adott tagállam, akkor a Bizottság úgynevezett „indokolt véleményt” fogad el, amelyben kimondja a jogsértést. Ezt követően, ha a tagállam továbbra sem változtat, az ügy az Európai Bíróság elé kerül.

A kötelezettségszegési eljárásokban átmeneti szankciókat nem alkalmazhat a Bizottság, erre csak a Bíróságnak van joga (de vannak más jellegű eljárások, mint az állami támogatások ügyei, amelyekben léteznek bizottsági szankciók is). A kötelezettségszegési eljárásokban a Bizottság az eljárási határidők lerövidítésével tudja elérni, hogy a bíróság hamar hozzon döntést – mondta Kende.

Amiben sikerünk lehet

Miután az Európai Bizottság nem tudott összefoglaló adatsort adni a folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárások, a korábbi sajtóhírek és bejelentések alapján próbáltuk összeszedni, milyen harcokat vívunk most az unióval.

A legfontosabb vitás kérdésünk a túlzottdeficit-eljárás. Magyarország ugyanis az unióba való 2004-es belépése óta nem tudta az elvárt 3 százalék alá szorítani a költségvetési hiányát, amivel mi vagyunk a legrégebb óta ilyen eljárás alatt. Noha 2011-ben sikerült a büdzsé egyenlegét nemhogy 3 százalékosnál kisebb hiánnyal, hanem többlettel kihozni, de az EU úgy ítélte meg, hogy ezt nem hosszú távon fenntartható módon értük el, hanem jelentős részben a magánnyugdíj-pénztári vagyon államosításával, így az eljárás maradt. Tavaly nyáron majdnem meg is bírságoltak minket, azaz komolyan szóba került, hogy visszatartsanak százmilliárd forintos nagyságrendű uniós támogatást, de egyelőre sikerült elérni, hogy erre ne kerüljön sor.

Ha az eljárás idén is marad, abból már tényleg pénzbüntetés lehet – elvileg legalábbis. Gyakorlatilag viszont kérdéses, mi is fog történni, hiszen az uniós döntéshozóknak úgy kellene a legkorábban 2014-től életbe léptethető támogatás-megvonásról dönteniük, hogy nincs 2014-től érvényes költségvetése az Európai Uniónak.

Egyébként ráadásul úgy tűnik, hogy a költségvetés 2012-ben is a mínusz 3 százalékosnál kedvezőbb egyenleggel zárt, és ez a cél 2013-ra is. Igaz viszont, hogy sok a kétség számos bevételi és kiadási tétel miatt – ráadásul 2014-ben választások jönnek –, nem csoda, hogy az IMF országértékelése szerint idén 3,25 százalék lehet a hiányunk. Viszont míg a Valutaalap komolyan aggódik az egész gazdaságpolitikánk miatt, addig az EU korábbi számításai szerint idén is 3 százalék alatt maradunk. Az eljárás befejezését a brüsszeli bizottságnak kell kezdeményeznie (valamikor tavasszal) és a tagállamok pénzügyminiszterei szavaznak róla (várhatóan júniusban).

Február végére tudunk többet

Orbán a héten több fórumon is elmondta Brüsszelben: erkölcsi kérdés, hogy kikerüljön Magyarország az eljárás alól, mert teljesíti a számokat, és más országok sokkal rosszabbul teljesítenek. Azt mondta, hogy az EU-nak is kell a sikersztori, hogy rá tudott venni egy tagállamot a szabályok betartására, és Magyarország lehetne ez a pozitív példa.

Hogy a győzködés mennyire volt sikeres, az talán február 22-én már lemérhető lesz, amikor a bizottság jelentést ad ki a magyar gazdaság állapotáról. Barroso most csak annyit mondott, hogy felhívta Orbán figyelmét, hogy figyeljen a kigazítások minőségére is (vagyis csak a számok teljesítése nem elegendő). Továbbá nagyra értékelte a magyarok áldozatvállalásait, a megszorítások elviselését. Orbán viszont gyorsan kijavította, hogy Magyarországon reformok voltak, és nem megszorítások.

Vasúti pályahasználat

Az unió komolyan kifogásolta azt is, hogy Magyarországon nem független testület állapítja meg a vasúti pályahasználati díjakat, amivel komolyan sérülhet a tiszta verseny a vasúttársaságok közt. Emellett a szabályozásunk nem határozott meg olyan feltételeket, amelyek biztosítanák a pályahálózat-működtetők pénzügyi egyensúlyát, és nem fogadatunk el olyan intézkedéseket, amelyek az infrastruktúra működtetéséhez és használatához kapcsolódó költségek és díjak csökkentésére ösztönöznek.

Az ügy szintén folyamatban van az Európai Bíróságon, ráadásul nem csak ellenünk. Összesen tizenhárom olyan tagország van – vagyis minden második tagállam –, ahol különböző problémákat talált az EU a vasúti pályadíjak kapcsán.

Adatvédelmi biztos

Az adatvédelmi biztos mandátumának lejárta előtti eltávolítása is uniós jogba ütközött, és itt az sem volt mentség, hogy 2011 végig a poszto betöltő Jóri András nem vállalta az új szervezet elnökségét. Jóri meglátása szerint egyébként az elmozdítása az új alaptörvényünkkel is ellentétes, jogszerű megoldás szerinte és az unió szerint is csak az lenne, ha megvárták volna mandátum lejártát.

Az ugyanis nehezen értelmezhető független hivatalként, hogy a kormány bármikor kirúghatja a vezetőjét, ehhez csak átszervezésnek kell hívnia az egészet. Jelenleg ezt is a EB vizsgálja már.

Telefonadó

Áthárítanak, amit tudnak

A telefonadóból 2012-re 25-30 milliárd forint bevételt vártak, 2013-ra pedig 44 milliárd forinttal kalkuláltak. Az adó a távközlési szolgáltatókat terheli, vezetékes és mobil hangforgalmuk valamint mobil SMS/MMS forgalmuk alapján. Az adó mértéke vezetékes és mobil hangszolgáltatás esetében 2 forint percenként valamint 2 forint SMS-enként és MMS-enként.

A szolgáltatók az adó bejelentését követően nem sokkal már reagáltak is, a Vodafone a Telenor és a Magyar Telekom is részben áthárította az ügyfeleire a sarcot

Janurában indult kötelezettségszegési eljárás a telefonadó, pontosabban a telefonhívásokra és szöveges üzenetekre kivetett adó miatt. Egy bizottsági forrás szerint úgy vélik, hogy a telefonadó uniós jogot sért, a távközlési szektorra kivetett adóteherből származó bevételt az állam ugyanis – az uniós előírásokkal ellentétben – nem a telekommunikációs szektorra, a távközlési infrastruktúra fejlesztésére fordítja, hanem más céljaira.

Ez nem csoda, hiszen a telefonadó lényegét tekintve az elbukott, vagyis önként visszavont telekomadót váltja fel más néven. Ugyanazért támadják, mi szinte szóról szóra ugyanazzal védekezünk, azaz, hogy nincs is ilyen szabály, „nincs összefüggés a vonatkozó irányelvvel”, így telefonadó sorsa is jó eséllyel hasonló sorsa jut majd mint az elődje. A kormánynak ez azért jó, mert a procedúra egy-két éves időtartama alatt be tudják szedni.

A telekomadót megszüntettük idén, de ha elmarasztalnak minket, akkor valószínűleg utólag kártérítést kell majd fizetnünk az érintett cégeknek. Az ügy az Európai Bíróságon van, ha bukunk, az 160 milliárd forintos extra kiadással terhelheti meg a költségvetést.

Vízügy

Vízügyben is akad némi vita ugyanis valószínűleg két esetben sem felelünk meg az uniós irányelvnek. Egyrészt Magyarországon nem fizettetjük ki a vállalatokkal annak a környezetvédelmi költségét, ha a saját céljaikra kitermelik a talavizet. Másrészt a hajózási és árvízvédelmi célú víztározók környezetvédelmi és vízgazdálkodási költségeit nem téríti meg az állam az érintetteknek.

Szeszfőzés

Az Európai Unió Bírósága elé lettünk nemrég idézve a házi pálinkafőzés jövedéki adómentessége miatt is. Az NGM szerint nem változtatunk semmit, inkább harcolni fogunk a bíróságon.

Orbán Viktor miniszterelnök még a kormány első akciótervén belül jelentette be 2010 nyarán a házi pálinkafőzés adómentessé tételét, akkor úgy vélte, ezzel egy 90 éves küzdelmet zárnak le. "Ez a harc a felkelők teljes győzelmével zárul" - mondta akkor Orbán. Bár vélhetőleg tudta, hogy a teljes adómentesség ütközik az uniós joggal, a csatlakozáskor pedig nem kötöttünk ezzel kapcsolatban külön alkut Brüsszellel, mint például Ausztria. Csatlakozásukkor Magyarország és Szlovákia 2015-ig kapott haladékot, hogy az adóharmonizáció jegyében megszüntesse a több mint ötven éve zajló kedvezményes pálinkafőzést.

A magyar szabályozás értemében jövedékiadó-mentes a háztartások vagy a szeszfőzdék által személyes használatra előállított pálinka évi 50 liter mennyiségig. Az alkoholtartalmú italok jövedéki adóját uniós jogszabály harmonizálja, a belső piaci verseny torzulásainak megelőzése érdekében. Az irányelv alapján Magyarország a szeszfőzdékben előállított, személyes fogyasztásra szánt pálinkára irányadó jövedékiadó-mértéket 50 százalékkal csökkentheti évi 50 liter mennyiségig, de a teljes mentesség nem fér bele.

Cafeteria helyett Erzsébet

Komoly konfliktusok vannak az Erzsébet-utalvány bevezetéséből is, ugyanis 2010 után az állam szabályozókkal ellehetetlenített az addig főleg francia érdekeltségű cégek által uralt piacot, lényegében egy állami utalványmonopólium kialakulását segítő jogszabályi környezetet teremtett. Az utalványok kitiltásából is kötelezettségszegési eljárás indult.

Antoine Guego, a Magyar Francia Kereskedelmi és Iparkamara elnöke január közepén azt mondta, hogy a magyar kormány 2012 decemberében megküldte az üggyel kapcsolatos válaszait az Európai Bizottságnak, most pedig arra várnak, hogy a bizottság döntsön, folytatódik-e Magyarország ellen a kötelezettségszegési eljárás az Európai Bíróság előtt.

Hulladékgazdálkodás és megújuló energia

Tavaly nyáron az unió kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a hulladékgazdálkodás államosítása miatt is. Leginkább azt tartották uniós joggal ellentétesnek, hogy azokat a nem állami többségi tulajdonú vállalkozásokat, amelyek addig ezt a szektort üzemeltették, kártalanítás nélkül kiszorítják a piacról. A bizottság álláspontja szerint a tervezett intézkedések korlátozzák a szolgáltatásnyújtás, a letelepedés és a tőkemozgás szabadságát, valamint az uniós közbeszerzési szabályokat, emiatt egy uniós tagállamban nem megvalósíthatók.

Elég rosszak az esélyei tehát a hulladékgazdálkodásunk mostani formában való sokáig tartó működtetésére, hiszen ritka az olyan iparági szabályozás, ami ilyen sok alapjogot sérthet azonnal. A Vidékfejlesztési Minisztérium válasza nyáron annyi volt, hogy igenis pontosan megfelel minden alapjognak és vonatkozó uniós előírásnak. A Bizottság itt elég keményen fellépne, hiszen napi 27 316,8 euró (hozzávetőleg 8 millió forint) bírságot róna ki ránk az elmarasztaló ítélet kihirdetésétől kezdve attól a napig, amíg nem sikerül az uniós alapjogokkal összhangba hozni az érvényes szabályainkat.

A Bizottság novemberben indokolt véleményben jelezte azt is: nem tetszik neki, hogy Magyarország és Luxemburg nem tájékoztatta a Bizottságot megadott határidőig, hogy állnak pontosan az Megújuló Energia Direktívában követelt átállással. Az EB akkor azzal fenyegetett, hogy ha ezt nem teljesítjük, akkor az Európai Bíróság elé viszi az ügyet.

A patikákból is baj lehet

Újabb uniós kötelezettségszegési eljáráshoz vezethetnek még a kormány patika-kisajátítási tervei is. A 2010-ben módosított gyógyszerforgalmazásról szóló törvény ugynais előírja, hogy az országban működő közel 2400 gyógyszertárban mindenütt biztosítani kell, hogy az úgynevezett személyi jogos patikusok és az üzletben dolgozó gyógyszerészek tulajdoni hányada 2014. január 1-ig meghaladja a 25 százalékot, 2017. január 1-ig pedig az 50 százalékot. Amennyiben ez nem történik meg, és a cégbíróságon nem vezetik át időben a változást, a gyógyszertárat be kell zárni.

Az Európai Bizottság azonban már tavaly jelezte a kormánynak fenntartásait a szabályozással kapcsolatban. Információink szerint a napokban az EU pilot eljárását el is indították, és a kérdéseket megküldték Brüsszelből. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Egészségügyért Felelős Államtitkári Kabinetje az Index kérdésére megerősítette, hogy az Európai Bizottság illetékes főigazgatósága január 15-én valóban kérdéseket intézett a magyar kormányhoz. Az államtitkárság szerint a kérdések a bizottság és a hivatalos magyar szervek közötti szakértői szintű egyeztetése keretében érkeztek.

A bizottság megkeresése „a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítására vonatkozik”. A válaszokról az EMMI szerint jelenleg is egyeztetések zajlanak. A kormánynak két hónapja van, hogy megküldje válaszait a bizottságnak. Amennyiben a bizottságot nem győzik meg a kabinet válaszai, abban esetben az unió várhatóan újabb kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen.

Szétverték a rendszert

Az Index június közepén írt arról, hogy a magyar kormány egy tavalyi törvénnyel lényegében államosította a 25 milliárd forintos iparágat jelentő hulladékgazdálkodási szektort. A korábbi magyar szabályozásban a hulladék kibocsátók létrehozhattak koordináló szervezeteket, amelyek a kibocsátók által fizettetett termékdíj jellemzően feléért megszervezték az előírt hulladékmennyiségek begyűjtését és hasznosítását. Ez a rendszer sem működött tökéletesen, elsősorban néhány versenytorzító szabály fennmaradása miatt, de minden korábbinál hatékonyabb volt.

Ez a rendszer 2011 végéig működött. Majd a korábbi, szankciószerű termékdíjak mindenkinek kötelezően fizetendővé váltak és jelentősen, nagyjából 30 százalékkal meg is emelték őket. Másrészt a vállalatoknak megtiltották, hogy saját maguk hasznosítsák a hulladékot, és a korábbi koordináló szervezeteket is megszüntették, a helyükre pedig létrehoztak egy nagy állami koordinálót, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökséget (OHÜ). A hulladéktermelő cégek összesített terhei minden tételt figyelembe véve így csaknem háromszorosára nőttek. A szabályozás kidolgozói, Vámosi Oszkár és Varga József egyébként magas állami kitüntetésekkel és vezetői posztokkal gazdagodtak szép teljesítményükért.