Nagyot buktak a fürdők a Szép-kártyával

40 százalékkal kevesebbet hozott tavaly a Széchenyi Pihenőkártya és az üdülési csekk együttesen a fürdőknek, mint amennyit 2010-ben az üdülési csekk összesen. A Magyar Fürdőszövetség szerint a forgalom csökkenését az okozza, hogy a fürdőszolgáltatást a Széchenyi Pihenőkártya alszámláin belüli háttérbe sorolják.

A Magyar Fürdőszövetség tagjai körében végzett felmérést a Széchenyi Pihenőkártya 2012-es felhasználásának tapasztalatairól. A hazai gyógy-, termál-, és élményfürdőkben 2010-ben közel 3,5 Milliárd Forint értékben használtak fel üdülési csekket, mely átlagosan a bevételek 14 százalékt biztosította.

Az üdülési csekk a belső fogyasztás kedvező és kiforrott ösztönző formájává vált az elmúlt években. Az üdülési csekkel kapcsolatban a Fürdőszövetség korábban is kritizálta az elszámolás magas jutalékát, továbbá több javaslatot is megfogalmazott a csekket felváltó, modern, készpénzt helyettesítő, államilag a kedvező adózással támogatott kártyarendszer kidolgozására.

2011-ben a Magyar Fürdőszövetség, a hazai fürdőket képviselő érdekvédelmi szervezet örömmel fogadta a Széchenyi Pihenőkártya tervezett megvalósításának formáját. A 2012-es bevezető év a Szép-kártya fürdőkben felhasznált forgalmával kapcsolatban azonban csalódást keltett. A Fürdőszövetség 37 fürdő körében végzett felmérése alapján a Szép-kártya lehangoló eredményt produkált 2012-ben a hazai fürdőkben.

A felmérésben részt vevő 37 fürdő adataiból reprezentatív képet kapunk a fürdők helyzetéről, mivel minden kategóriájú fürdő egyaránt képviselve volt a felmérésben, túlsúlyban az ország jelentős fürdőhelyeinek fürdői szerepeltek (pl. Debrecen, Hajdúszoboszló, Hévíz, Bükfürdő, Sárvár, Aquaworld, Budapest Gyógyfürdői, Gyula, Bükfürdő, stb.), melyek a hazai fürdőforgalom jelentős részét lefedik.

A vizsgálatba bevont 37 fürdő 2010-ben 2,5 milliárd forint összegben fogadott el üdülési csekket, melynek összege 2011-re 23 százalékkal csökkent 2,0 milliárd forintra. A visszaesés indoka 2011-ben az üdülési csekk év közepétől változtatott igénylésének feltételei és a piacról történő kivezetésének megkezdése volt az adóteher növelésével. 2011-ben Szép-kártyával a fürdőkben még nem lehetett fizetni. 2012-ben a Szép-kártya bevezetése a kártyakibocsátók egyéb problémáinak, továbbá a nehézkes és lassú központi kommunikációnak köszönhetően csak a nyári időszakra vált általánosan elfogadottá és alkalmazhatóvá. Mindezen időszak korábbi bevételei kiestek, illetve az ösztönző funkció elmaradása miatt csak részben fedezték a vendégek saját költései.

Az év egészében az üdülési csekk kifutása volt tapasztalható, azonban a Szép még az év végére sem töltötte be a korábbi csekk fogyasztást ösztönző funkcióját, a megjelent híradások ellenére sem. Összességében a vizsgált 37 fürdő 2012-ben a csekk és Szép-kártya együttes forgalma az 1,63 Milliárd Forintot érte el, mely 2011-hez képest 18 százalékos, míg 2010-hez képest közel 40 százalékos visszaesés.

"A forgalom csökkenése mögött egyértelmű okok húzódnak meg, melyek a fürdőszolgáltatás Széchenyi Pihenőkártya alszámláin belüli háttérbe sorolására vezethetők vissza. Egyértelmű a SZÉP-kártya felhasználásának dinamikus növekedése és magas forgalma a szállodák esetében, ahol a SZÉP-kártya korlátozás nélkül felhasználható mindhárom zsebből. Ennek eredménye, hogy a szállodákban a forgalom jóval kedvezőbb, mint korábban" - áll a szövetség közleményében.

"Tekintettel arra, hogy a fürdők a hazai turizmus kiemelt szereplői, méltatlan, hogy a közel 9 ezer főt foglalkoztató, évente közel 25 Millió fürdőzőt fogadó, 50 milliárd Ft árbevétellel rendelkező, közel 200 fürdőlétesítmény fogyasztóinak ösztönzése ne kerüljön hangsúlyosabban a figyelem középpontjába, a közel 100 milliárdos támogatott fejlesztés megvalósítása után" - írják.