Újra hullámvasúton a forint

Ez történt a gazdaságban az év 10. hetében

2013.03.10. 09:10 Módosítva: 2013.03.10. 09:21
Matolcsy György a héten letette a jegybankelnöki esküt, központosított, jogköröket nyirbált, átszervezett. A forint így aztán 300-as szintig gyengült az euróval szemben. Kiderült, hogy a gazdaság tavaly tényleg nagyot esett, és a gödörből elemzők szerint nehéz is lesz kimászni. Bár Amerikában már látják a válság végét, az olaszokat éppen most minősítették le. És még itt a tormaválság is.

A héten Matolcsy György átvette az MNB vezetését, és máris hullámvasútra tette a forintot. Az euró ára 294 közeléből kezdte a hetet, de hétfőn kiderült, hogy még gazdasági miniszterként úgy írta át a jegybank alapító okiratát, hogy azzal nagyobb hatalmat adott magának, így mostantól a jegybankelnök dönthet a munkavállalók felvételéről, felmentéséről és javadalmazásáról is. Emellett döntött arról is, hogy korábbi államtitkárát, Pleschinger Gyulát hozza a monetáris tanácsba új külső tagként.

Mindez szerepet játszhatott abban, hogy már hétfőn napközben féléves mélypontra esett a forint, pár óra alatt 1 százalékot veszítve az értékéből. De ez még még mindig elmaradt a keddi eséstől, amikor hosszú idő után ismét megközelítette a 300 forintot az euró árfolyama, később pedig arról röppentek fel hírek, hogy Matolcsy forintleértékelést akar, miután részben a jegybank devizatartalékait felhasználva egy újabb körben kimentenék a devizahiteleseket.

Ráadásul mindez úgy történt, hogy Matolcsy még nem is volt jegybankelnök, hivatalosan ugyanis csak szerdán tette le az esküt. Az első munkanapja is mozgalmasan telt, megkezdte a fejcseréket az MNB-ben, és kiderült, hogy már a hét elején listák készültek arról a jegybankban, hogy a munkatársak közül ki szimpatizált Simor Andrással. De pénteken sem lassult a tempó, az euró 300 forint fölé ugrott, miután Matolcsy György megnyirbálta az alelnökök hatáskörét, így azok a továbbiakban szinte semmilyen érdemi tevékenységet nem folytathatnak.

Nehéz lesz kimászni

De nem csak a forint szempontjából volt borús nap a péntek, ekkor kerültek nyilvánosságra a tavalyi utolsó negyedév részletes GDP-adatai, amik alapján véglegessé vált a recesszió: a gazdaság teljesítménye 2,7 százalékkal esett 2011 utolsó negyedévéhez viszonyítva, az egész tavalyi évben pedig 1,7 százalék volt a visszaesés. Igaz, Matolcsy György szerint éppen az érthetetlen, hogy miért csak ekkora volt a visszaesés.

Ráadásul londoni elemzők szerint a gödörből nehéz is lesz kijönni, az idei évet is még recesszióban töltheti Magyarország. Ez valószínűsíti az is, hogy egyelőre nem jönnek a csodatevő Mercedesek, és az ipar idén januárban is tovább csökkent éves összehasonlításban, bár decemberhez képest már kicsit nőni tudott. Ráadásul hiába adtunk kölcsön már 1100 milliárdot az államnak állampapírban, ha tovább nő a recesszió, nehéz lehet tartani a hiánycélt, aminek már az év első két hónapjában elértük a 40 százalékát.

A tormaipar is megsínyli

Arról nem is beszélve, hogy kiderült: nyakunkon a torma-túltermelési válság, háromezer tonnányi torma maradt a földeken, bár Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára jelezte, hogy egy rendelettel készülnek segíteni a helyzeten. Uniós segítség nélkül úgy tűnik, halálra van ítélve a magyar cukoripar is, támogatás nélkül ugyanis úgy tűnik, nem éri meg termelni.

Persze titkos receptek lehet, hogy vannak a növekedésre, még mindig nem tudni mire gondolt például Széles Gábor elhíresült Facebook-posztjában, ahol évszázadok óta nem látott gazdasági növekedést emleget – az egyik lehetséges következtetés mindenesetre természetesen az éteri energiát hasznosító csodabuszok gyártása.

Amerikában már vannak, akik úgy érzik, vége a válságnak, a Dow Jones index legalábbis a hét elején történelmi csúcson járt, miután Obama aláírta a megszorításokat. Nem örülhetett ugyanakkor ennyire Európa: kiderült, hogy tavaly 0,6 százalékkal visszaesett az EU gazdasága pénteken pedig az olaszokat érte rossz hír, a Fitch-nél a B kategóriába csúszott az adósbesorolásuk.

Szerencsére úgy tűnik, a tőzsdéket nem különösebben zavarták az európai hírek, itthon a BUX index emelkedett az előző héthez képest, és nőtt az OTP és a Mol árfolyama is, miközben a Magyar Telekom és a Richter árfolyama valamelyest csökkent.

   9. heti záró  10. heti záró
 BUX 18 846 19 114
 OTP 4 720 4 841
 Mol 17 250 17 745
 Richter 34 800 34 700
 Magyar Telekom 411 405

Szakadunk

Nem csak Európa és Amerika távolodik egymástól: a héten kiderült, hogy a Bokros-csomag utáni szintre nőtt az egyenlőtlenség, a népesség 14 százaléka kimondottan szegény, és az sem jelent sok jót, hogy az 50 feletti magyarok erőnléte a legrosszabb Európában. Ráadásul a GVI előzetes februári adatai szerint egy hónap alatt 22 ezren vesztették el a munkájukat, nem is csoda, hogy idén még kevesebbet vásároltunk, januárban 4,1 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom.

Közben pont ezen a héten derült ki, hogy kiknek nincsenek hasonló gondjaik: nyilvánosságra hozták a Forbes-listát, ami szerint immár negyedszer ismét Carlos Slim a leggazdagabb. Persze a listán a helyezés presztízskérdés, így nem csoda, hogy kiakadt a szaúdi herceg, akit csak a 26.-nak hoztak ki, pedig szerinte milliárdokkal többje van a Forbes által becsült vagyonnál. Neki mindenesetre már érdemes lehet megfontolni a szakértők tanácsát arról, hogy mit vegyen az, akinek már az arany se jó: a palládium lehet az idei év kedvence.