Gyors összeomlásba rohansz, Magyarország!

Orbán Viktor magyar miniszterelnök vissza akarja szorítani a külföldi bankok magyarországi jelenlétét, egyre mélyülő összeütközésbe került az Európai Unióval és öt hónapos csúcsra lökte az ország tartozásainak adósságbiztosítási felárát (cds) – kezdi a tegnapi magyarországi eseményeket összefoglaló tudósítását a Bloomberg.

Államosítás fenyeget

A hírügynökség egyebek mellett idézi a reakciókat a kormányfő megjegyzésére, miszerint 50 százalékos magyar tulajdont szeretne látni a magyar bankrendszerben. Az olasz Intesa Sanpaolo vezérének kifakadása mellett a dán Danske Bank A/S elemzőjének megállapítását is átveszi. Eszerint Orbán gyakorlatilag államosítással fenyegette meg a pénzügyi ágazat egy részét.

Amennyiben tett követi a felvetést, az tovább mélyítheti a konfliktust Budapest és Brüsszel között. Ha a magyar kormány és a jegybank vezetősége folytatja erősen unortodox politikáját, akkor megerősödik a kockázata egy nagyobb piaci összeomlásnak – állítja Lars Christensen, a Danske Bank elemzője. „Egyre kevésbé látjuk, hogyan fogja finanszírozni Budapest a költségvetés kiadásait a nemzetközi tőkepiacokról, ha a kormány és az MNB nem csinál valamint nagyon gyorsan a befektetők idegességének lecsillapítására” – fogalmazott Christensen.

Tűzzel játszunk

Nem kevésbé volt kritikus Steen Jakobsen, a Saxo bank vezető közgazdásza, aki kedden Budapesten tartott előadást. „Magyarország a tűzzel játszik, mert túlságosan elfoglalt a makrooldallal, és közben keveset foglalkozik a mikrooldallal” – mondta a szakértő.

Szerinte az egész világon új monetáris politikára van szükség. Magyarország ennek jó példája. A politikusok nyíltan tagadják, hogy gyengébb árfolyamot szeretnének, de a megtett lépések a forint gyengülésének irányába mutatnak. Az egész világon ez a módi, ugyanis az árfolyam az egyedüli olyan eszköz, amit a politikusok mintegy ugródeszkának használhatnak, írja a Portfolio.hu.

Rekordsebességgel nő a csődkockázat

A romló kilátások miatt kedden 0,21 százalékponttal, 341 bázispontra ugrott a magyar adósságok cds-e. Ekkora ugrásra 14 hónapja nem volt példa, és öt hónapja nem volt olyan magasan a mutató, mint most. Az alkotmány vitatott változtatásai árnyékot vetnek Magyarország és Németország, illetve az EU kapcsolatára – idézi a Bloomberg a német kormány közleményét mintegy magyarázatát adva, miért drágul a magyar adósság.

Orbán szerint a kormány a Takarékbank ernyője alatt lévő takarékszövetkezeteket, a postát és más állami szervezeteket használhat fel arra, hogy enyhítsék a gazdaság finanszírozási éhségét, ám elemzők szerint ez nem lesz sétagalopp. „A kormányfő ajtót mutatna a külföldi bankoknak, de ebben az országban demokrácia és piacgazdaság van, ami azt jelenti, hogy az ilyen beavatkozás elfogadhatatlan” – véli John Milton, a lengyel Ipopema Securities SA pénzügyi tanácsadó cég budapesti részlegének igazgatója.

Mit kavarhat Matolcsy?

Matolcsy György, az MNB új elnöke nem csinál titkot abból, hogy alacsonyabb kamatokat és olcsóbb forintot akar, mert szerinte ez ránthatja ki a magyar gazdaságot a stagnálásból – írja a Financial Times (FT), amely immár naponta elemzi a magyar helyzetet. Az első esély a március 23-ai kamatdöntő ülésen jön el. Timothy Ash, a Standard Bank feltörekvő piaci elemzője legkevesebb 0,5 százalékpontos vágást vár a jelenlegi 5,25 százalékos kamatból. A szakértő szerint a forint elszálló gyengülését devizaeladásokkal próbálják majd ellensúlyozni. Így csinálnak helyet a kamatcsökkenésnek.

Az FT szakírója arra számít, hogy a kormány megismétli a devizahitelek átváltására indított 2011. novemberi akcióját. Akkor nem piaci árfolyamon váltották át a külföldi devizát forintra, a különbséget pedig lenyomták a jegybank torkán. Ez 850 millió eurójába került az MNB-nek, amit devizatartalékaiból finanszírozott.

Magasabb a forintkamat

Egy hasonló lépést talán ismét megengedhet magának a magyar vezetés, minthogy a jegybank 36 milliárd euró devizatartalékon ül. A befektetők valószínűleg lenyelnének egy az előbbihez hasonló nagyságrendű költséggel járó újabb átváltási akciót – véli Daniel Hewitt,a Barclays Bank közgazdásza. Szerinte egyébként Budapest úgy látja, hogy a magyar gazdaság elbírna a gyengébb forinttal, amelynek plafonja nagyjából 300 forint körüli alakulhat.

Csakhogy a forint árfolyama most bőven, több mint két százalékkal efölött van. A héten sorozatban döntötte meg tavaly június óta nem látott csúcsait az euró árfolyama, szerda délelőtt már 307,34 forint fölött volt az euró ára. Ez azt jelenti, hogy már csak fillérekre van az árfolyam a tavaly júniusi csúcstól – akkor 307,6 forintig emelkedett az árfolyam –; ha azt átlépi, több mint egyéves, 2012 januárja óta nem látott mélységbe esik a forint az euróval szemben. A svájci frank árfolyama közben a 250 forintos szinthez közelít (249,4 forintnál van most), ami több mint egyéves csúcsnak felel meg.

Idegesítjük a külföldet

Budapesti vélekedések szerint a kormány talán kétszer meggondolja az újabb devizahitel-átváltási akciót, mert szüksége lenne a bankok hiteleire a gazdasági növekedés beindításához. Orbán és szövetségesei egyelőre nem fedték fel szándékaikat. Az azonban biztos, hogy ha nem piaci árfolyamon alakítanák át a devizahiteleket forintkölcsönökre, akkor a tőketartozás mérséklődne, ám a havi törlesztőrészletek megugranának, mert a forintkamatok magasabbak a devizakamatoknál.

Ha az akció költsége menedzselhetőnek tűnik is, a befektetőket idegesíteni fogja, hogy egy olyan kormánnyal állnak szemben, amely újra és újra beavatkozik a gazdaságba. Különösen akkor, ha Orbán miniszterelnök újabb módokat keres arra, hogy pénzt passzírozzon ki a nagy üzleti vállalkozásokból. Nem szabad elfeledkezni arról – véli az FT szakírója –, hogy míg Orbán liblingjei, a kisvállalkozások szinte kizárólag magyar tulajdonban vannak, a nagyvállalatok, amelyekre rátámad, főként külföldiekéi. Nem csoda, hogy a külföldi befektetők idegesek.