Tőlünk vitték el a legtöbb pénzt

A jövőben a kulcsfontosságú kérdés a növekedés lesz, mondta a GKI keddi konferenciáján Alexander Lehmann, az EBRD vezető közgazdásza. Szerinte a következő időszak egyik legnagyobb kihívása a finanszírozás kérdése lesz, és hogy lesznek-e beruházások. Egy elhúzódó, elnyúló válsággal állunk szemben, az EBRD adatai szerint a térségben tavaly GDP-arányosan Magyarországról vonták ki a legtöbb tőkét a bankok. A feltörekvő európai országoknál a banki tőkekivonás átlagosan a GDP 4,5 százalékának volt megfelelő, Magyarországon ez 12 százalék volt.

Szerinte alacsony a beruházási ráta, az elmúlt időszakban ráadásul lefelé kellett módosítani a régió növekedési kilátásait, a volt szocialista országok közül az egyik leggyengébb teljesítményét nyújtja az ország. Magyarországnak több lehetősége van arra, hogy a strukturális reformokon keresztül növelje a bizalmat a befektetői közösségben, amely aztán segíti a növekedést. Az OECD öt területet emelt ki, amelyen keresztül akár már rövid távon is segíthető a növekedés: a munkabérre rakódó közterheket, az idősek munkaerőpiaci részvételét, az oktatási rendszert, az üzleti élet szabályozását és a versenyt és a közszféra hatékonyságát. Lehmann szerint a hiteles kommunikáció és egy középtávú program is erősíthetné a befektetők bizalmát.

Elena Flores az Európai Bizottság igazgatója a GKI konferenciáján elmondta, a ciprusi válság kezelése nem tankönyvszerű, de legalább elmaradt az államcsőd. Flores elismerte, az unió gazdaságirányítási rendszere lassan reagált a viszonylag gyorsan előálló válsághelyzetekre, a korábbi eszközrendszer ezt nem is tette volna lehetővé. Ugyanakkor azóta több olyan elmozdulás is történt, amely alkalmasabbá teszi a közösséget a hasonló helyzetek megelőzésére, és kezelésére. Szerinte egy olyan fajta fiskális unióról kellene beszélni, amelyben közösek a döntések és működik a fiskális szolidaritás.