Valter
9 °C
27 °C
Index - In English In English Eng

Zsarolással magyarázza a kormány a milliárdos titkolózást

2013.03.28. 14:43
Titkosította a kormány azt az eljárást, amellyel több tízmilliárd forintot költenek a teherforgalmat terhelő elektronikus útdíjfizetés rendszerének kiépítésére. A titkosítás miatt nem lesz nyilvános, hogy a kormány milyen cégekkel milyen feltételekkel köt szerződéseket. A kormány szerint erre az előző tendert meghiúsító zsarolási kísérletek miatt van szükség. A piaci szereplők állítják: a zsarolás kamu volt, a titkosítással még a kampány előtt le akarják zavarni a tendert.

Akár az is elképzelhető, hogy a több tízmilliárd forintos útdíjtenderre mindössze egyetlen céget hív meg a kormány. Legalábbis erre utal az a hétfőn megjelent, Orbán Viktor kormányfő által aláírt kormányrendelet, amely előírja: nemzetbiztonsági okokra hivatkozva a nyilvánosság kizárásával kell lefolytatni az útdíjtendert. Így a 42 milliárd forintos közbeszerzés végén nem lesz nyilvános, hogy a kormány kiket hívott meg a pályázatra, kikkel tárgyalt, illetve pontosan mit tartalmaz a győztes céggel megkötött szerződés.

A megtett úttal arányos (másképpen fogalmazva használatarányos) útdíj egyfajta zöldadó lenne, amelyet a tehetforgalom fizetne. Az új rendszer kiépítésére az állami sztrádakezelő (Állami Autópálya Kezelő Zrt.)  tavaly szeptemberben irt ki közbeszerzést. A nyolc pályázó közül nettó 34,89 milliárdos ajánlattal tavaly decemberben a Getronics lett a győztes.

A cég azonban januárban piaci nyomásgyakorlásra, zsarolási kísérletre hivatkozva visszalépett. A Getronics versenytársai ezt kommunikációs fogásnak minősítették, szerintük valójában az történt, hogy a cég rájött, az előírt határidőn belül, a kormány által megszabott pénzből nem lehet megvalósítani a projektet. A Getronicson kívül a többi pályázó nem vállalta volna 50 milliárdnál olcsóbban a munkát, ezért nem hirdettek ki második helyezettet a tenderen, így nem volt, aki a Getronics helyére lépjen.

75 milliárdos tét

A Getronics visszalépése komoly fájdalmat okozhat a magyar költségvetésnek: a kormány várakozásai szerint ugyanis a teherforgalom július 1-jétől fizetné az útdíjat. Ebből az egyébként is ingatag helyzetben lévő költségvetésbe az év második felében 75 milliárd forint, majd jövőre egész évben 150 milliárd folyna be. A kormányfő ezért január végén be is jelentette: az állam saját hatáskörben valósítja meg az útdíjszedési rendszert. Konkrétumokat azonban továbbra sem lehet tudni, a kormány februárban nemzetbiztonsági okokra hivatkozva titkosította a beszerzést, ennek egyes részletei pedig a hétfői rendeletből derültek ki.

Eszerint az új tendert egy 2011-es, a titkosított beszerzésekről szóló jogszabály szerint kell lebonyolítani. Ez lehetővé tesz egy úgynevezett könnyített eljárást, amelynek során a kormánynak törekednie kell arra, hogy legalább három céget hívjon meg a tenderre, de az is elegendő, ha csak egy ajánlatot kér be.

Minden a legnagyobb titokban

A jogszabály azt is szigorúan szabályozza, hogy milyen cégek jöhetnek szóba: kizárólag azok közül lehet válogatni, melyek szerepelnek az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) speciális listáján. Erre az úgynevezett „a minősített jegyzékre” azok a cégek kerülhetnek fel, amelyek titkosszolgálati átvilágításon estek át. A lista nem nyilvános.

Ráadásul a titkosított beszerzésről a kormánynak nem kötelező beszámolnia. Így kérdés, hogy a fontosabb beszállítók neve, a beruházás pontos költségei nyilvánosságra kerülnek-e. A részletek – milyen konstrukcióban építik ki a rendszert, hogyan történik az üzemeltetés – viszont titkosak maradnak.

A kormány ugyanezt az eljárást alkalmazta, amikor beruházót kerestek a fővárosi Kossuth tér felújításához. A minősített eljárást azzal magyarázták, hogy a nyilvános közbeszerzés olyan információk átadására kötelezné az országot, amelyek felfedése ellentétes az ország biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeivel. A Napi Gazdasága múlt héten arról írt, hogy 14 milliárd forintos ajánlatával a KÉSZ Zrt. nyerte meg a tendert. Szintén titkosított beruházás lett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem elhelyezése. Az épületeknek ugyanis lehallgatásbiztosnak kell lennie, mert itt folyik majd a nemzetbiztonsági szolgálatok és a terrorelhárítás szakembereinek képzése, így indokolt, hogy a kivitelezési dokumentáció ne kapjon korlátlan nyilvánosságot.

Mi jelent kockázatot?

Az útdíj esetén viszont nem derült ki, hogy milyen nemzetbiztonsági kockázatok indokolják a titkosítást. A jogszabály szövegében mindössze az olvasható, hogy „az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő” beszerzésről van szó. Erről megkérdeztük a tendert felügyelő Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot (NFM) is, keddi megkeresésünkre egyelőre nem kaptunk választ.

Az Indexnek nyilatkozó piaci szereplők, illetve az ügyet közelről ismerő szakértők ezt azért is furcsállották, mert a tavaly szeptemberi kiírás során még nem volt szó nemzetbiztonsági kockázatról. Az akkori tenderen annak ellenére indulhatott a Synergonnal közösen a China International Telecommunication Construction Corporation, hogy Kína nem tagja a NATO-nak. Forrásaink az eljárás titkosítását azért is nehezményezték, mert a többi uniós tagállamban kivétel nélkül nyílt közbeszerzés keretében választották ki az útdíjrendszer kiépítőjét. Szerintük a titkosítás mellett egyedül az szól, hogy a kormány így gyorsabban le tudja bonyolítani a tendert.

Az ügyet ismerő kormányközeli forrás az Indexnek a Getronics alvállalkozóinak feltételezett megzsarolásával indokolta a titkosítást. Mivel az útdíjrendszer bevezetése milliárdos állami bevételekkel jár, a forrás szerint a kormány úgy érezte, a piaci magatartás a költségvetési érdekeket is veszélyeztette. A titkosítás mellett tehát azért döntött a kormány – szól a kormánypárt kommunikációjába is illeszkedő érvelés – , mert nem akarták, hogy a korábbi nyomásgyakorlás megismétlődjön.

Távolról sem egyértelmű azonban, hogy a zsarolási szálat mennyire veszi komolyan a kormány. Az ügyben eddig csak Németh Lászlóné fejlesztési miniszter szólalt meg. A miniszter egyik februári parlamenti válaszában azt írta, hogy a győztes cég visszalépése miatt az Országos Rendőr-főkapitánysághoz (ORFK), illetve a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) fordulnak. A GVH megkeresésünkre azt írta: az ügyben érkezett hozzájuk panasz, jelenleg vizsgálják, hogy indítsanak-e eljárást. Az ORFK pedig azt közölte, nem nyomoznak a Getronics visszalépése miatt.

A kampány miatt pörgetik?

A kormányközeli forrás szerint nem valószínű, hogy egyetlen kizárólagos beszállítóra támaszkodna a kormány. Ezt azzal magyarázta, hogy a korábbi koncepciótól eltérően nem egy komplex rendszert vásárol az állam, hanem a rendszer részeit (kamerák, licencek) darabonként vásárolják meg. Szerinte a különböző cégek ennek érdekében komoly lobbiba is kezdtek, január óta 40-50 cég jelezte a kormányzatnál, hogy alkalmas lenne ilyen jellegű munka elvégzésére. A darabokból a rendszert a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ) Zrt. rakja össze. Az állami tulajdonban lévő NISZ a Kopint Datorg jogutódaként infokommunikációs szolgáltatásokat nyújt a kormányzati szervek, intézmények számára.

Az Indexnek piaci szereplők, az ügyet ismerő szakértők azt is problémának nevezték, hogy a kormányfő ragaszkodik a július 1-jei bevezetéséhez, holott ilyen rövid idő alatt nem lehet kiépíteni a rendszert. Orbán szavahihetősége miatt azonban politikai kérdés lett az ügyből – mondták. Szerintük azért ragaszkodik Orbán a júliusi határidőhöz, mert szeptemberben indul a választási kampány, a miniszterelnök pedig szeretné, ha a rendszer indulása miatti problémák addigra lezárulnának. A használatarányos útdíj bevezetése a legtöbb uniós országban nehézségekkel, sztrájkokkal járt, többek között a fuvarozók áremelkedése miatt, és meglódította az árakat is (egy februári számítás szerint az e-útdíj bevezetése 0,3 százalékkal növelné az inflációt).

Minden forrásunk egyetértett abban, hogy július 1-jére nem fog kiépülni a teljes 6300 kilométeres szakaszra a teljes rendszer. Arról viszont csak találgatni tudtak, hogy milyen megoldásokban gondolkodhat a kormány. Ezek között említették, hogy egyelőre csak az autópályákon fog működni a rendszer, a főutakon nem, illetve azt is elképzelhetőnek tartották, hogy a jelenlegi matricás rendszert terjesztenék ki valamilyen formában.