Gál
6 °C
22 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Miért éppen Anglia?

2013.04.04. 07:44
Mintha az országot nem harminc éve uralta volna thatcherizmus: az angol jóléti ellátórendszer jóval szélesebb alapokon nyugszik és jóval bőkezűbb is, mint a magyar. Angliában rászorulónak lenni is jobb, mint itt, Európa keleti végein, de lehet, hogy ez nem lesz mindig így. A miniszterelnök hibának nevezte, hogy korlátlanul megnyitották az országot az új EU-tagok állampolgárai előtt, és szigorítana az ellátórendszeren.

A brit kormányfő március végi beszédéből kiderült: torkig van a bevándorlókkal, mert szerinte sokan kihasználják az ország szociális ellátórendszerét. David Cameron arról is beszélt, hogy hiba volt a 2004-ben EU-taggá lett közép- és kelet-európai országok munkavállalóit korlátozás nélkül beengedni Nagy-Britanniába. A miniszterelnök az unióhoz ezután csatlakozó új tagállamok esetében (az első ilyen Horvátország lesz) teljes mértékben érvényesíteni akarja az átmeneti munkavállalási korlátozásokat.

Cameron fogadkozása elsősorban a brit választóknak szólhat, az országban ugyanis – főleg más európai államokhoz viszonyítva – nem túl magas a munkanélküliség, ráadásul tavaly március és december között 8,1 százalékról 7,7 százalékra csökkent. Ilyen kedvező folyamatokkal kevés uniós ország dicsekedhet. Az országban tehát nem csak a szociális ellátások, hanem a munkaerőpiac is vonzó, különösen Európa elmaradott régióiból nézve. A brit gazdaság ereje azért nem túl acélos: tavaly stagnált és idén is egy százaléknál kisebb gazdasági növekedés várható.

Aranyélet?

A brit jóléti rendszer valóban jóval bőkezűbb a kelet-európainál átlagnál. Az Eurostat adatai szerint 2010-ben a brit GDP 28 százaléka szociális védelemre ment, míg a közép-kelet-európai régióban az ilyen jellegű költések jellemzően a GDP 20 százaléka körül vannak. Ennél többet, de a britnél kevesebbet ebben a térségben csak épp Magyarország (23 százalék) és Szlovénia (25 százalék) költ jóléti szolgáltatásokra.

 

Érdekes, hogy az EU27 átlaga még a brit szociális kiadások szintjét is meghaladja, ami jelzi, hogy Nyugat-Európában távolról sem a britek a legbőkezűbbek ezen a téren. Az élen a franciák állnak 34 százalékos GDP-arányos költésükkel, utánuk a hollandok jönnek 32 százalékkal, aztán a németek, az osztrákok, a finnek, a svédek és az olaszok 30 százalék körüli aránnyal.

Kétszeres különbség

A kelet-európaiak motivációjáról a fentieknél azonban több mindent elmond az az adatsor, amiből kiderül, hogy egyes országokban mennyi az egy főre eső szociális ellátásokra jutó pénz, a vásárlóerő különbségeit is kiszűrve. A nagy és fejlett gazdaságok természetesen ezen a téren is jócskán előttünk járnak. A brit ellátórendszer a magyarnál kétszer bőkezűbb, a lengyelnél két és félszer, és sokaknak ez bőven elég hajtóerő ahhoz, hogy az otthoni nyűglődés helyett a kitelepedést válasszák.

 

A kiutazás előtt állók közül azoknak, akik nem konkrét állásajánlattal érkeznek, csak szerencsét próbálni, a lakhatási költségek és az álláskeresési támogatások elérhetősége lehet a legfontosabb. A brit nagykövetség kérdéseinkre a gov.uk oldal olvasgatását ajánlotta, ahol elméletileg minden választ meg lehet találni arra a kérdésre, hogy milyen állami támogatásra számíthatnak a kiérkezők. Hamar kiderült, hogy sokfélére.

Híresen drága a lakhatás, de támogatják

A briteknél létezik lakhatási támogatás, sőt, a juttatási formát idén áprilistól bővítették is. A támogatás akár a teljes lakbért is fedezheti, de azért jellemzően ennél kisebb összegről van szó, tehát a bérleti díjba valamekkora önrészt is be kell fizetni.

Támogatást nem csak a munkanélküliek, hanem azoknak is kaphatnak, akik dolgoznak ugyan, de alacsony a jövedelmük. Utóbbi heti 146 fontot, 50 ezer forintot közelítő keresetet jelent, ami havi szinten bő 200 ezer forint feletti fizetésnek felel meg. Ez kint kevésnek számít. Az egyedülálló 35 év alattiak viszont csak akkor számíthatnak bármilyen segítségre, ha egyszobás lakást bérelnek, vagy többen osztoznak egy közös fürdőszobás ingatlanon.

A támogatás összege több tényezőtől függ: elsősorban a háztartás jövedelmi és megtakarítási helyzetétől, utóbbinál azonban csak a 6000 angol font, azaz a 2,1 millió forint fölötti megtakarítások számítanak.

Számít még az életkorunk, a családi állapotunk, figyelembe veszik a gyerekek számát, de azt is, ha sérült van a családban. A támogatás kiszámításánál az is számít, hogy a bérelt lakásban mekkora összeget kell közös költségre kifizetnünk, illetve, hogy hány nem használt szobánk van. Az is számít, hogy a környéken, ahol élünk, mekkora bérleti díja van egy elfogadható minőségű lakásnak.

 

Április elsejétől azonban szigorodott a rendszer, ami a már említett üres szobaszámmal függ össze: aki nem magántulajdonú, hanem önkormányzati lakást bérel, és a szükségesnél eggyel több szobája van, az 14 százalékkal, míg két vagy több üresen álló szoba esetén 25 százalékkal kisebb támogatást kaphat.

A rendszerből csak azokat zárják ki, akiknek a bérelt lakás környékén közeli hozzátartozójuk él – ez csak ritka esetben érinti a kelet-európai bevándorlókat –, vagy megtakarításaik meghaladják a 16 ezer fontot, vagy nappali tagozatos tanulók, vagy menekültstátusuk van. Persze nekik is jár segítség, de más típusú.

Állás nélkül

A munkahelykeresés ideje alatt mindenki számíthat állami támogatásra – ami nem három hónapig jár, mint Magyarországon. Kétféle ellátástípus létezik: egy hozzájárulás- és egy jövedelemalapú. Az előbbit 16 és 24 éves kor között maximum fél évig folyósítják, a maximális összeg hetente 56,25 font (20 ezer forint) lehet, 25 év fölött pedig legfeljebb 71 font (25 ezer forint) jár. Hozzájárulást viszont csak azok kapnak, akik korábban alkalmazottként már egy bizonyos szintet elérő tb-járulékot befizettek. Erre az ellátásra is igaz, hogy a folyósított összeg függ megtakarításaink mértékétől, párunk jövedelmétől és még néhány más tényezőtől is.

Mindenki más – például a frissen kiérkezők, akik még soha nem dolgoztak az országban, a heti átlagban 16 óránál rövidebb időben foglalkoztatottak, illetve a 146 fontnál kevesebbet kereső alacsony jövedelműek is – jövedelemalapú támogatást kapnak. Az összegek ugyanazok, mint a TB-ből finanszírozott ellátási formánál, de párok nem jogosultak dupla összegű segélyre, csak legfeljebb heti 111 fontra (40 ezer forintra).

A kifizetés kéthetes periódusokban történik, egy bankszámlaszám kell hozzá. A segélyezetteknek azonban kötelessége is van: kéthetente a juttatást folyósító szervnél személyesen kell beszámolniuk az álláskeresés eredményeiről.

Akinek már van munkája, az automatikusan járulékfizető lesz – akárcsak idehaza. Minden 16 év fölötti munkavállalónak fizetnie kell a hazai tb-nek megfelelő angol nemzeti biztosítást. A heti 146 fontnál kevesebbet keresők mentességet kapnak, a vállalkozóknak pedig csak akkor kell fizetniük, ha éves nyereségük meghaladja az 5595 fontot (ez közel kétmillió forintot jelent).

A heti 146 és 817 fontos jövedelmi sávban (tehát egészen 290 ezer forintos jövedelemig) 12 százalék járulékot vonnak le, az ennél nagyobb jövedelemrésznek viszont csak 2 százaléka kerül bele az állami rendszerbe.

Kamatmentes hitel, karácsonyi bónusszal

Végül két apróság, ami a magyar bürokrácián és juttatási rendszereken edződött embernek egészen meglepő: Nagy-Britanniában minimum 100 fontos (35 500 forintos), legfeljebb néhány százezer forintos kamatmentes kölcsönt kaphat minden alacsony jövedelmű vagy álláskeresési járadékban részesülő álláskereső, ha a jogosultsági feltételeknek már legalább fél éve megfelel.

A kamatmentes hitelt lehet lakbérre, lakberendezésre, felújításra, költözködési költségekre, de ruhára, ételre, vagy korábbi áruhitelek visszafizetésére is fordítani. A kamatmentes kölcsönt két éven belül kell visszafizetni.

A másik apró, de annál érdekesebb eleme a rendszernek a karácsonyi bónusznak nevezett egyszeri 10 fontos juttatás. Ezt a szélesebb szociális rendszer minden tagja (itt van a jogosultak teljes listája) december első hetében adómentesen kapja az államtól a szokásos támogatással együtt.

Jöhet a bekeményítés

Cameron szavaiból arra lehet következtetni, hogy ugyan nem fogják ezeket az ellátásokat megvonni széles rétegektől, de az új EU-tagok jó ideig nem számíthatnak egyenlő bánásmódra, és a jelenlegi kedvezményezettek is különféle szigorításokra készülhetnek.

Cameron néhány tervébe be is avatta a közvéleményt: a jövőben az EU-ból munkavállalási céllal érkezőknek bizonyítaniuk kell majd, hogy valóban keresnek munkát, ellenkező esetben elveszítik jóléti ellátásaikat. Ráadásul a munkakeresésre is csak hat hónap áll rendelkezésükre, és ha ez letelt, mindenképpen megszűnik hozzáférésük a szociális juttatásokhoz. Ez alól csak az jelenthet kivételt, ha az érintettek minden kétséget kizáróan bizonyítani tudják, hogy nem csupán aktívan keresnek munkát, de tényleges esélyük is van arra, hogy állást találnak.

A brit hatóságok ennek ellenőrzésére mindenre kiterjedő rendszert dolgoznak ki, és az ellenőrzés része lesz annak megvizsgálása is, hogy nem az érintett betelepülők gyenge nyelvtudása akadályozza-e alkalmazásukat. Mindemellett a külföldi munkavállalók legalább két évig nem kerülhetnek fel a helyi tanácsok lakáskiutalási várólistájára, és a határidő letelte után is vizsgálni kell, hogy valóban életvitelszerűen tartózkodnak-e az adott tanács illetékességi területén.