Nulla kamattal ad hitelt az MNB

A jegybank monetáris tanácsa úgy döntött a csütörtöki rendkívüli ülésén, hogy a következő évek monetáris és gazdaságpolitikáját kedvező irányba fogja elmozdítani – jelentette be Matolcsy György csütörtökön. „Az MNB célja az ár- és a pénzügyi stabilitás elérése, és ha ez sikerült, akkor támogatnia kell a kormány gazdaságpolitikáját” – mondta az MNB elnöke.

Az MNB vezetője szerint az inflációs cél elérése lehetővé teszi a kormány növekedési stratégiájának támogatását. Magyarországnak növekedési fordulat kell, ez indokolja, hogy a jegybank a növekedési és foglalkoztatási programot segítse.  Egyfelől növekedési hitelprogramot indít a Bank of England hitelezési programjának mintájára, mivel a kisvállalatok nehezen és drágán jutnak hitelhez. A program a mikro-, kis- és középvállalatoknak ad olcsó hitelt két célra.

Nulla százalék

Egyfelől 250 milliárdos refinanszírozási hitelkeretet adnak a bankoknak forgóeszköz-hitelre és fejlesztési célokra, illetve az EU-s pályázatok önrészére. Ezt a jegybank nulla kamattal nyújt a bankrendszernek. A bankok erre két százalékos kamatot tehetnek rá, ilyen kamattal ajánlhatják ezt a hitelkeret a cégeknek, ami a ma fennálló hitelállomány 4 százaléka.

Új hitelként, lejáró hitel megújításaként és valamennyi korábbi kötelezettség kiváltására is jó ez a hitel. Ez a program alapesetben átmeneti, a 2013. június 1. és augusztus 31. közötti három hónapra érvényes az ajánlat. A jegybank ezután dönthet a program lezárásáról, de akár annak kiterjesztéséről is.

Vállalati hitelállomány (2012 végi adatok) Mrd Ft	Deviza	Forint	Összesen
1. Mikro-és kisvállalkozások	866,5	976,1	1842,6
2.Középvállalkozások	997,6	614,0	1611,6
(1+2) kkv	1864,1	1590,1	3454,2
kkv deviza megoszlás (%)	53,97	46,03
3. Nagyvállalatok	1990,9	702,1	2692,9
Nagyváll. deviza megoszlás (%)	73,9	26,1

Forrás: MNB

A program másik eleme a bankrendszeren keresztül nyújtott, devizahitelt kiváltó hitel. Ennek a keretnek 0 százalékos a hitelkamata, és azt két százalékos kamattal adhatják. A devizahitelek csökkentésével az MNB adatai és számításai szerint 15 ezer kis- és középvállalkozás élhet, amelyek hitelállományának 54 százaléka devizaalapú.

Idő kell, de átszakad a gát

A vállalkozások a hitelprogram mindkét, egyenként 250 milliárdos kerettel meghirdetett részében részt vehetnek. Matolcsy azt akarja, hogy a bankok egyszerűsített hitelbírálatot alkalmazzanak. Ugyanis a bankok fogják eldönteni, hogy az adott vállalkozás hitelképes-e vagy sem, de a kockázatok a jegybank mérlegében fognak megjelenni - ezt Matolcsy mondta el, de az elnöki beszámoló utáni elemzői háttérbeszélgetésen elhangzottakból arra lehetett következtetni, hogy ez nem így lesz.

A kétszázalékos hitelkamat még legfeljebb 0,5 százalékkal emelkedhet, ez a garanciabiztosítótól függ. A brit példáról Matolcsy elmondta: a hitelezés ösztönzése eleinte ott sem volt sikeres, a 60 milliárd fontos program első évében csak 4,4 milliárd fontot hívtak le, de aztán átszakadt a gát, és az idei érdeklődés már jóval nagyobb.

Hozzányúl a devizatartalékhoz

A harmadik elem a pénzügyi rendszer sebezhetőségének a csökkentése. Nagy a külső rövid lejáratú adósságunk, nekünk pedig alapvető célunk hogy csökkentsük Magyarország ilyen típusú tartozását – mondta el Matolcsy.

A bankokkal és a kormánnyal történő tárgyalás végén a mai 4500 milliárdos szintről 3600 milliárdos szintre csökkenhet a kéthetes kötvényállomány. Ehhez a csökkentéshez a devizatartalékokból devizacserét ajánl a jegybank a bankoknak. A kéthetes jegybanki betétállomány csökkentését a jegybank segíti a felajánlott devizacserével.

A délutáni elemzői beszélgetésen azonban kiderült, hogy a jegybankelnök jócskán leegyszerűsítette a dolgot, mert valójában nem készülnek ilyen korlátozásra - tehát a kéthetes betétállomány adminisztratív korlátozására -, hanem a csökkenő devizatartalékkal párhuzamosan magától fog csökkeni az állomány rekordmagas szintje.

Kockázatos?

Ennek a programnak minden kockázata a tűréshatáron belül van a monetáris tanács szerint. A kéthetes kötvény fokozatos leépülésével és a devizacserével hárommilliárd euróval csökkenhet az MNB devizatartaléka, ami a vonatkozó nemzetközi irányelveknek még megfelelő devizatartalékszint-megtartását jelenti.

Később egy kérdésre válaszolva Matolcsy úgy részletezte a jegybanki hatásokat: az MNB mérlegfőösszege kétszer 250 milliárd forinttal duzzadhat fel a program első két pillérének a hatása miatt (később kiderült, hogy valójában csupán egyszer 250 milliárd forintról van szó).

 Az MNB-elnök arról is beszélt: egyeztetnek nyolc nagybank vezetőjével, majd a közepes bankokkal és a takarékszövetkezetekkel, végül a kereskedelmi és iparkamarával is. Céljuk, hogy „egyszerre adjunk növekedési segítséget az üzleti szektornak,  és a magyar pénzügyi rendszer finanszírozását olcsóbbá tegyük, a jegybank veszteséget pedig ledolgozzuk. Ezzel az MNB-nek nem vesztesége, hanem nulla közeli mérlege vagy akár enyhe nyeresége is lehet” – mondta Matolcsy.

Milyen hatása lehet?

Ezt kérdezték Matolcsytól a bejelentések után. A jegybankelnök szerint a lépésekkel segítik a növekedési fordulatot és a foglalkoztatás bővítését. „Ha 250 milliárd bemegy a kkv-szektorba, akkor nőhetnek a költségvetés bevételei. Ha a 15 ezer cég él a devizahitelek kiváltásával, akkor ez költségcsökkentés okoz a szektorban, így versenyképesebbé válnak a cégek. Ráadásul a hitelek visszafizetésének a kockázata is csökken” – sorolta.

Csökken Magyarország devizatartaléka, és a kéthetes kötvényállomány csökkentése megtakarítást hoz a költségvetésnek. Ezek a lépések az inflációt nem fogják élénkíteni. Egy százaléknyi hitelbővülés 0,1 százalékos GDP-bővülést jelenthet, így ez az egész 0,7 százalékos GDP növekedést jelent. A hitelkiváltásnak is pozitív hatása van, hiszen a cégek a felszabaduló forrásaikat beruházásokra fordíthatják.

Erre lehetett számítani

Matolcsy György jegybankelnöki kinevezése előtt már többször is beszélt arról, hogy a jegybanknak új típusú eszközöket kell bevetnie a hitelezés fellendítése és a gazdasági növekedés beindítása érdekében.

Neil Shearing, a Capital Economics vezető közgazdásza szerint a jegybanknak alapvetően három lehetősége van – idézte hírlevelében a KBC. Az MNB egyrészt olcsó forintfinanszírozással láthatja el a bankokat, másrészt a devizatartalék egy részével azon bankokat segítené meg, melyeknek problémát jelent devizakötelezettségeik megújítása. A harmadik megoldás egy új program bejelentése lehetne a magánszektorbeli devizaadósságok átstrukturálásával kapcsolatban, ez azonban elmondása szerint elég valószínűtlennek tűnik.

Olcsó hitel a cégeknek

A portfolio.hu elemzői körképében megkérdezett válaszadók több mint fele arra számított, hogy a Bank of England által már használt „funding for lending” program bejelentése esélyes, ha nem a legesélyesebb, amely a jegybanki alapkamatnál alacsonyabb költségű közvetlen MNB forrást biztosítana a hitelezésüket jelentősen növelő bankok számára. Olyan lépést is elképzelhetőnek találtak az elemzők, hogy az MNB az EKB-program mintájára a már kibocsátott állampapírok felvásárlásába kezd – ez azonban végül nem történik meg, mint ahogyan a Széchenyi-kártyán keresztüli hitelezés-felpörgetésről szóló jóslatok sem jöttek be.

A meredek hozamemelkedést ebben az esetben az MNB kötvényvásárlásokkal tudná megakadályozni, ez azonban kényes terület, mert könnyen lehet, hogy ezt a piac és Brüsszel is tiltott monetáris finanszírozásnak tekintené.

Többen a devizahitelek állományának csökkentésére irányuló lépést sem tartottak kizártnak, különösen annak fényében, hogy a jegybankelnök milyen erősen kiállt a devizahitelek ellen beiktatásakor. Mások szerint a devizahitelek leváltásának terve egyelőre még nem kerülhetett elő, az elsődleges cél a kkv hitelezés élénkítése lesz. (A devizatartalékolásról, illetve az ezzel járó költségekről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.)

Kiszorító hatás?

Többen megemlítették a kéthetes betétek korlátozását, azaz, hogy az MNB korlátozottan fogadná be a bankrendszer fölös pénzét. Jelenleg a kereskedelmi bankok a begyűjtött betéteket és a fel nem használt egyéb forrásaikat a jegybank kéthetes kötvényében helyezhetik el. Ennek hozama megegyezik a mindenkori jegybanki alapkamattal, ez tehát a bankoknak egy nem túl nagy, de mégis kockázatmentes hozamot jelent le nem kötött pénzeikre.

A bejelentések előtt a monetáris tanács rendkívüli ülésen rágta át az elképzeléseket. Ezt követően, fél egykor elemző fórumot tart az MNB, ahol a hitelösztönzés jegybanki lehetőségeiről lesz szó. Matolcsy most beszélt először nyilvánosan MNB-elnökként. A jegybank vezetői hétfőn egyeztetnek nyolc, Magyarországon működő nagybank vezetőivel.