Szlovénia lehet a következő Ciprus

Szlovénia nem Ciprus − mondta Alenka Bartusek, az új szlovén miniszterelnök, erősítve a félelmeket, amelyek a szlovén szuverén kockázatokkal és a bankrendszer sérülékenységével kapcsolatban az előtérbe kerültek az utóbbi hetekben - írja a Napi Gazdaság.

Szintén nyugtatni próbálta a kedélyeket az ország kedden a parlament által is megválasztott új jegybankelnöke, a jelenleg még IMF-tanácsadóként dolgozó Bostjan Jazbec is, aki szerint az előző kormány által megkezdett és az új által folytatott pénzügyi konszolidációs tervek megvalósíthatóak, nem lesz szükség nemzetközi segítségre.

A követlező dominó?

Szlovéniát hosszú ideje emlegették az európai adósságválság következő dominójelöltjeként, ám Jeroen Dijsselbloem, az európai pénzügyminiszterek csoportja elnökének nagy vihart kavart múlt heti nyilatkozata után különösen nagy, kéretlen figyelem középpontjába került az ország. Dijsselbloem szerint azon eurózónatagoknak, amelyeknek méretükhöz képest túlságosan nagy bankszektora van, maguknak kell megoldani problémáikat, és lehetőleg még azt megelőzően, hogy a bankok magukkal rántanák az országokat.

Szavainak nyomatékot adott, hogy az európai válságkezelésben megkerülhetetlen Németországtól nem érkezett elhatárolódás. Erre szinte azonnal egy százalékpontot ugrott a tízéves szlovén kötvényhozam a másodpiacon és karnyújtásnyi távolságra került a fenntarthatatlannak tartott 7 százalékos szint.

Más kérdés, hogy egyelőre nincs szükség kötvénykibocsátásra. Az IMF szerint ugyan az év végéig nagyjából 3 milliárd euróra lehet szükség, az előző miniszterelnök, Janez Jansa pedig júniust jelölte meg vízválasztóként, szerinte addig tudja fedezni a kiadásokat az államkassza.

Korábban azt várták az elemzők, hogy amint hivatalba lép az új kormány, azonnal kötvénykibocsátással kezd − amint azonban Uros Cufer, az új kormány pénzügyminisztere kifejtette, nekik nem olyan sürgős, ezért inkább megvárják, hogy a piacok lenyugodjanak, és részletesen ismertetett terveik ismeretében már nagyobb bizalom mellett adjanak pénzt.

Nem akkorák a bankjai

A ciprusi hasonlat nem csupán a költségvetés állapota, hanem a pénzügyi szektor helyzete miatt is sántít − hívják fel figyelmet elemzők. Míg Cipruson egyértelműen a pénzügyi szolgáltatások exportja vezette korábban az országot a jólét kapujába, addig Szlovénia jóval kiegyensúlyozottabb gazdasági szerkezettel került mostani helyzetébe.

Míg Cipruson a bankrendszer a GDP nyolcszorosát tette ki, addig Szlovéniában csupán az 1,4-szeresét, ami az egyik legalacsonyabb arány az egész eurózónában − e szempontból tehát félreértés lehet Dijsselbloem nyilatkozatait Szlovéniára kihegyezni. Cufer szerint szeptember környékén indulhat a rossz bank, amely "magába szívja" a részben állami tulajdonú bankrendszer mérgezett eszközeit, és 1 milliárd eurós tőkeinjekciót igényel (ehhez viszont már szükség lesz sikeres forrásbevonásra is).

Rohamosan zsugorodik a gazdaság

A megkezdett megszorító politika miatt azonban máris érezhető a makropálya romlása. A szlovén jegybank frissített előrejelzése szerint 1,9 százalékkal zsugorodhat idén a gazdaság, szemben az előző, 0,7 százalékos visszaesést előrevetítő jóslattal.

avaly 2,3 százalékot esett a szlovén GDP, amit nagyjából hasonló súllyal okozott a visszaeső európai exportkereslet, valamint a válsághangulatba kerülő hazai fogyasztók kiadásainak csökkenése.

A növekedés ugyan visszatérhet jövőre − ebben egyes elemzők szerint túlságosan optimista lehet a jegybank −, de akkor is csak fél százalékkal bővülhet a kétmilliós ország. A Szlovéniát övező bizonytalanság a bankrendszer mellett éppen a recesszió következménye: a visszaesés miatt egyre kevesebb az adóbevétel, viszont nőnek a szociális kiadások, az újabb és újabb fiskális konszolidáció pedig a jelek szerint sokat árt a reálgazdaság helyzetének. Kérdés, hogy van-e olyan "bizalomtündér", aki újra tudja indítani a növekedést.