Natália
1 °C
7 °C

Király Júlia lemondott

2013.04.08. 10:49 Módosítva: 2013-04-08 12:05:46
A jegybank 2007-ben kinevezett alelnökének a mandátuma csak július 3-án járt volna le, de Matolcsy György szervezeti átalakításai miatt már április 22-i hatállyal lemond. Lemondó levelében komoly veszélyekre figyelmeztet, szerinte az új vezetés a stáb éléről és fontos területekről kulcsembereket távolított el.

Április 22-i hatállyal – ha előbb megtalálják az utódát, előbb – lemondott Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank 2007-ben kinevezett alelnöke. Király mandátuma július 3-án járt volna le. „Egyre növekvő valószínűségét látom nem kellően megalapozott, elhibázott döntések meghozatalának, amikért sem alelnökként de a monetáris tanács tagjaként semmiféle felelőséget nem kívánok vállalni” – írja hétfő délelőtt kézbesített lemondásában az alelnök.

Király Júlia szerint az elmúlt egy hónapban a Matolcsy vezette jegybankban olyan döntések születtek, melyek nemcsak az MNB-nek, de a magyar gazdaságnak is súlyos károkat okozhatnak hosszabb távon. Ezzel kapcsolatban Király Júlia a lemondással egyidejűleg a jegybank munkatársainak küldött levelében utal rá: attól még nem jó a monetáris politika, ha olyan döntések születnek, amelyek ugyan sok hasznot nem hajtanak, de nem döntik össze a forintot – ez nem lehet sikerkritérium.

Király Júlia

Király Júlia a Wikipédia szerint 1980-ban végzett a Közgazdaságtudományi Egyetemen, négy évvel később ugyanitt doktorált, majd 1989-ben a Magyar Tudományos Akadémián kandidátusi fokozatot szerzett. 1980 és 1982 között a Központi Statisztikai Hivatalnál dolgozott, aztán az Országos Tervhivatalhoz került. 1990 és 1991 között Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank akkori elnökének tanácsadója volt, és a Fidesz gazdaságpolitikai szakértőjeként is tevékenykedett. 1994-től félállásban a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügyi tanszékén tanított docensként, majd címzetes egyetemi tanárként. 1995 és 1996 közt a Magyar Hitel Bank igazgatósági tagja, 1997 és 1999 közt az Eximbank, 1999 és 2000 közt a K&H igazgatóságának tagja, 2002 és 2003 között pedig a Postabank és Takarékpénztár elnöke volt. 2007 közepétől a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. Matolcsy György jegybankelnöki kinevezése után hamarosan elvette a két alelnök munkáltatói jogait és szakterület-irányítási lehetőségeit; Király így a készpénzlogisztikáért felelős alelnökké minősült vissza.

A hitelességet félti

Az alelnök Áder Jánosnak küldött lemondásában – a levelet megkapta Orbán Viktor miniszterelnök és Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának elnöke is – komoly veszélyekre figyelmeztet. Szerinte Matolcsy György, a jegybank új elnöke a jegybank legfontosabb stratégiai döntéseit hozó monetáris tanács számára előkészítő munkát végző stábot egy „monetáris, pénzügyi, illetve a hitelintézeti tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben megfelelő elméleti ismeretekkel és gyakorlati szakmai tapasztalatokkal nem rendelkező alelnök alá rendelte. Az új vezetés a stáb éléről és fontos területekről kulcsembereket távolított el” – írja a lemondásban.

Az alelnök levelében kitér arra, hogy Matolcsy hivatalba lépésével átalakított működés (átalakult a szervezeti és működési szabályzat) miatt a monetáris tanács ülésein érdemi szakmai vitára nincs lehetőség, fontos előterjesztéseket a tanácstagok csak késve vagy az üléseken kapnak meg. Király Júlia szerint „a monetáris tanács jelenleg nem tudja maradéktalanul betölteni a jegybank legfontosabb stratégiai döntéshozójának szerepét, az új működési mód egyre kevésbé biztosítja, hogy a monetáris tanácsban felelős döntések születhessenek.”

Király kitért a jegybanki hitelességre is, szerinte ennek egyik alapköve az átlátható működés: szerinte ebből a szempontból a havi kamatdöntéseket követő rendszeres elnöki tájékoztatók eltörlése, szakmai fórumok, konferenciák indokolatlan lemondása a bizalmatlanság növekedéséhez vezethet.

Király a jegybanki stábnak írott, már említett levelében utal rá, hogy veszélyben látja a jegybankban a "hely szellemét", ami a szakma szeretetére és a gondolat szabadságára épülve alakult ki az elmúlt évtizedekben. "Ezzel szemben a a bizalmatlanság és a félelem megöli az egyéniséget, a kreatívitást, a szabad gondolatot, a függetlenséget, a szakmai tisztességet. A parancsra megírt és átírt, a bizalmatlanság és a félelem légkörében születő elemzések rossz, nem kelleően végiggondolt döntésekhez vezethetnek."

Korábban Kopits György, a Költségvetési Tanács volt elnöke is bírálta Matolcsy György MNB-elnöki kinevezését, szerinte ez annak a küzdelemnek a betetőzése, amelyet Orbán Viktor folytat a fékek és ellensúlyok kiiktatása érdekében. Kopits szerint a jegybank – valamint a Köztársasági Elnöki Hivatal, az Állami Számvevőszék, a Költségvetési Tanács és a Gazdasági Versenyhivatal – élén olyan, a Fideszhez hűséges emberek vannak, akik alig, vagy egyáltalán nem rendelkeznek releváns szakmai ismeretekkel.

Megkurtított jogkörök

A két korábbi alelnök, Karvalits Ferenc és Király Júlia jogköreit kurtították, Király feladata csak a készpénzlogisztika felügyelete maradt. Mások mellett elküldték a kutatási-elemzési részleg vezetőjét, az MIT-n doktorált Benczúr Pétert, valamint Csermely Ágnes igazgatóhelyettest, a közgazdasági elemzések és kutatási rész vezetõjét is. Az átlátható működés ellen pedig az hat, hogy Matolcsy György a kontinentális Európában lényegében egyedülálló módon nem tart sajtótájékoztatót a kamatdöntések után sem.

A jegybank új alelnöke lett a monetáris politikában mindeddig járatlan Balog Ádám, korábbi NGM-es adóügyi helyettes államtitkár és az új jegybanki vezetés tagja lett Matolcsy korábbi államtitkára Csizmadia Norbert is. Szintén a minisztériumból ment a jegybankhoz Nagy Róza is, neki egy korábban nem létező, főigazgatói posztot hoztak létre, a titkárságvezető pedig a szintén NGM-es Wiedermann Helga lett.

Törés a tanácsban

A monetáris tanács kibővült az új elnökkel és alelnökével, Matolcsy Györggyel és Balog Ádámmal, illetve Pleschinger Gyula új külső tagként szavazhatott a kamatról. A tanácsból kikerült Simor András volt jegybankelnök, de még a legutóbbi kamatdöntő ülésen még a tagok között volt a két régi alelnök, Karvalits Ferenc és Király Júlia is. Az új összetételű monetáris tanács soha nem látott szintre csökkentette a jegybanki alapkamatot. Az új kamatszint 5 százalék, 0,25 százalékponttal kisebb az előzőnél.

Az eddig kettéosztott testületben három-négy törésvonal is kialakulhatott. Eddig a belső tagok (az elnök Simor mellett Karvalits Ferenc és Király Júlia alelnökök) óvatos politikáját augusztus óta rendre leszavazták a két éve kinevezett külső tagok (Bártfai-Mager Andrea, Cinkotai János, Gerhardt Ferenc és Kocziszky György). Most viszont Matolcsyval bizonyára együtt szavazott Balog Ádám. A 2011-ben kinevezett négy külső tag feltehetően többé-kevésbé szintén egységes marad. A két régi alelnök, Karvalits és Király is különálló csoportnak volt tekinthető. Karvalits mandátuma azóta lejárt, Király Júlia távozása után így elvileg már két helyet kell pótolni a tanácsban. A találgatások szerint az alelnöki székbe a jelenlegi külső tagok közül többen is esélyesek, forrásaink szerint Bártfai-Mager Andrea és Gerhardt Ferenc neve is felmerülhet.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?