Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!A szlovén bankok megmentéséhez szükséges összeg az OECD szerint nagyobb a kormány jelenlegi becslésénél. A költségvetés helyzetét a szervezet szerint egyebek mellett a szociális kiadások lefaragásával tovább kell javítani - írja a Napi Gazdaság.
A szlovén bankokat a korábbinál szigorúbb, újabb stressztesztnek kell alávetni, hogy kiderüljön, mennyi friss tőkére van szükségük, ugyanis az ezzel kapcsolatos tavalyi becslés pontatlan - figyelmeztet az OECD Szlovéniáról szóló jelentésében. A bankok rossz hiteleinek állománya hétmilliárd euró lehet, ami megfelel a szlovén GDP ötödének, teljes eszközállományuk 14 százalékával 90 napnál régebben tartoznak a hitelfelvevők.
A krízissel fenyegető súlyos helyzet egyik oka, hogy a pénzintézetek többségi állami tulajdonban vannak, ezért politikai befolyás alatt állnak, menedzsmentjük gyenge, hitelezési politikájuk siralmas. A Fitch múlt heti becslése szerint a három legnagyobb szlovén banknak összesen kétmilliárd euró friss tőkére van szüksége.
Az OECD támogatja a bankok kétes hiteleit összegyűjtő rossz bank létrehozását, feltéve, hogy ezt átláthatóan, a politikai befolyásolás kiszűrésével hajtják végre. Ezt követheti a privatizáció, lehetőleg részvénykibocsátással. Az OECD szerint rossz az a kormány előtt lévő terv, amely szerint az állam megtartana egy blokkoló kisebbségi tulajdonrészt a pénzintézetekben. Ez a politikai befolyásolás fennmaradásához vezetne annak minden káros következményével. A szervezet szerint a menthetetlen bankokat hagyni kell bedőlni. A bankrendszer rendbetételének költségeit a pénzintézetek alárendelt hitelezőire kell hárítani.
Az OECD arra is figyelmezteti Ljubljanát, hogy jelentősen nőne az államadósság finanszírozási költsége - és felverné a bankok feltőkésítésének árát is -, ha nem hajtanák végre azokat a reformokat, amelyeket a korábbi kormány ígért a tavalyi dollárkötény-kibocsátás előtt. A szervezet szerint a költségvetés egyenlegének javításához fokozatosan emelni kell a nyugdíjkorhatárt, tovább kell mérsékelni a munkanélküli-járadékot és a többi szociális juttatást, illetve az oktatási és az egészségügyi büdzsét. Ha elmaradnak a határozott lépések, akkor az államadósság a GDP 46 százalékáról - ami a 2008-as arány duplája - 2025-re 100 százalékra mehet fel.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
