Tekla
8 °C
20 °C

Szlovénia nem akar szigetország lenni

2013.04.10. 12:15

Egyre több jel mutat arra, hogy a hazánkkal szomszédos Szlovénia lehet az euróválság legújabb gócpontja. Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott, a régióból az eurót elsőként bevezető egykori mintaállam kormányfője ugyanakkor határozottan kizártnak nevezte azt a lehetőséget, hogy a kormánya nemzetközi mentőcsomagot kérjen, holott kedd este már az OECD-től is komoly figyelmeztetést kapott az ország.

A Financial Times (FT) szerdai számában arról ír, hogy Ljubljana a nemzetközi szervezet figyelmeztetésére válaszul kizártnak nevezte, hogy külföldi mentőcsomagot kérjen. A Portfolio.hu cikke szerint a gazdasági napilap felidézi, hogy a párizsi székhelyű szervezet az életképes szlovén állami bankok magánosítását javasolta, az életképteleneket pedig szerinte Szlovéniának engednie kellene csődbe menni.

A szlovén kormányfő kijelentette: Szlovénia maga oldja meg a problémáit, a bankszektor bedőlt hiteleit júniusban egy „rossz bankban” kezdik összegyűjteni. Alenka Bratusek azt is leszögezte: országa nem adóparadicsom, és Szlovéniában az egyik legalacsonyabb a tőkeáttétel aránya az Európai Unióban. A lap beszámolója szerint José Manuel Barroso úgy vélekedett, hogy „sértő” volna a szlovén bankrendszert a ciprusihoz hasonlítani.

A lap véleményrovatában megjelent külön írásában a Financial Times úgy fogalmaz: Ljubljanának ideje rendbe tennie bankszektorát, mert ez az egyetlen mód arra, hogy megnyugtassa a befektetőket, akik az OECD jelentését követően magasabb árat, hozamot kérnek Szlovénia finanszírozásához az államkötvények után.

A lap egyértelműen állást foglal abban is, hogy hogyan kellene rendbe tenni a szlovén bankszektort: az életképtelen bankokat szanálni kellene, tőkeinjekciónál pedig az adófizetők pénze helyett először a bankok hitelezőinek, kötvényeseinek pénzét kellene igénybe venni. Ha pedig ez a folyamat lezárult, az államnak el kellene adnia tulajdonrészét a bankokban, ami azt is elősegítené, hogy azok a vállalatok jussanak hitelhez, amelyek valóban megérdemlik, azok helyett, akik a legjobb kapcsolatokkal rendelkeznek.

Nemcsak az FT, hanem a belga a La Libre Belgique című napilap is a szlovén válságról írt szerdai számában. A miniszterelnök keddi brüsszeli látogatásának apropójából megjelent cikk szerint az ország Ciprus nyomdokain jár, és hozzávetőleg egymilliárd euró pótlólagos forrásra lehet szüksége. – ismerteti a cikket az MTI.

A lap felidézi: a pénzügyi válság 2008-as kirobbanásával Szlovénia duplán csapdába esett. Ugyanis egyrészt kiderült, mennyire függ az olasz és az osztrák gazdaságtól, másrészt a szociális gazdasági modell megkésett átalakítása oda vezetett, hogy az országban kevéssé működőképes, szlovén oligarchák szűk csoportja számára magánosított trösztök jöttek létre, amik teret adtak a spekulációnak, és ingatlanbuborékot hoztak létre, ami immár egy éve robbanással fenyegeti a szlovén bankszektort.