Luca, Ottilia
-4 °C
3 °C

Patai: Lesznek olcsóbb hitelek

2013.04.11. 07:09 Módosítva: 2013-04-11 08:09:24
Hiába zsebelnek be kisebb nyereséget a bankok a jegybanki olcsó hiteleken, mindegyik együtt fog működni az MNB-vel, hogy javuljon a viszony. Az olcsóbb céges hitelek júniustól jönnek, elsősorban a beruházásokat tervező és uniós pénzekre pályázó vállalkozók számíthatnak kedvező elbírálásra. A Bankszövetség elnökét, Patai Mihályt kérdeztük.

Hétfőn hét vezérigazgató kollégájával együtt reggelizett Matolcsyval. Volt értelme a megbeszélésnek?

Igen. A jegybanknak volt egy nagyon fontos kezdeményezése, amit minden jelenlévő kollégámmal együtt támogattunk. A gazdasági növekedés beindítása mindannyiunk közös érdeke. Nem szabad
elfelejteni, hogy a bankok nyereségének körülbelül a fele a hitelezésből jön, ami csak akkor van, ha a gazdaság növekszik. Most számos nagybank is veszteséges, és a megkérdőjelezhetetlen stabilitásukat az tartotta fenn, hogy a nyugat-európai anyabankok euróban is milliárdos nagyságrendben tőkésítették fel őket évről évre. A magyar bankszektor jelentős részben ennek révén tudott úgy megmaradni Európa egyik legjobban feltőkésített, legbiztonságosabb bankrendszerének, hogy ez a magyar adófizetőnek egy forintjába sem került.

Hogyan segítheti a bankszektor a növekedés beindítását?

Minden egyes tevékenységével, ezen belül aktuálisan a kiemelten fontos hitelezésről tárgyaltunk. Abban állapodtunk meg, hogy konzultációsorozat indul, s a jövőben rendszeres lesz. Sajnos az elmúlt húsz évben a rendszeres konzultáció sosem volt jellemző.

Az elmúlt években több kormányzati kezdeményezés is volt a szorosabb párbeszédért, de úgy tűnt, hogy ezek mindegyik sikertelen volt.

Még több kezdeményezés volt a Bankszövetség részéről, és azért voltak kisebb-nagyobb sikerek is. Fontos, hogy a jegybank az európai pénzügyi kultúra szerves része. Ennek a kulturának a jegyében működött a találkozásunk reggelén is. Nagyon fontos, hogy túl a személyeken magának az intézménynek van olyan hitelessége és ereje, amit én nagyon tisztelek, és mindenki bizalmára jó alapot ad.

Miben állapodtak meg?

A találkozó méltó bemutatkozás volt a jegybankelnök részéről. Együttműködő volt, konzultált, megígérte, hogy ez rendszeres lesz, a bankokat érintő kérdésekről a jövőben is mindig kikéri majd a véleményünket. A mostani központi téma természetesen a jegybank csütörtökön bejelentett intézkedés sorozata volt.

Miben volt konrét előrelépés?

Abban állapodtunk meg, hogy az MNB alelnöke, Balog Ádám fogja vezetni a következő hetek tárgyalásait a részletek kidolgozására a bankokkal. Egy hónapot adtunk magunknak arra, hogy az egyes bankok és a jegybank között alakuljon ki egy megállapodás közeli állapot. Ezt majd Balog alelnök úr a monetáris tanács elé terjeszti jóváhagyásra. Május második felében a megállapodások megszülethetnek, és júniustól a tervek szerint már szakmailag kidolgozott formában indulhatnak a hitelezési programok.

Lesznek olcsóbb hitelek a kisvállalkozásoknak Magyarországon?

Lesznek. Hogyha a jegybank 250 milliárd forintot nulla százalékos kamattal a bankrendszer rendelkezésére bocsát, amiket mi majd tovább adunk, akkor nem hiszem, hogy legyen olyan kis- és középvállalkozó megalapozott fejlesztési céllal, amelyik ezt a hitelt ne akarja felvenni.

Miért éri meg a bankoknak a részvétel? Ettől ugyanis a növekedés nem fog beindulni, miközben a marzson is veszítenek. Legfeljebb ugyanis 2 százalék körüli kamattal folyósíthatják a hiteleket, ami a kockázatokat nem tükrözi. Nem véletlen, hogy mostanság a legjobb ügyfeleknek is 3 százalék körüli marzsot érvényesítenek.

A szakmai részletek kidolgozása, mint mondtam, még hátravan, de a kereskedelmi bankoknak azért is érdemes egy alacsony, de veszteséget nem okozó marzzsal belemenni a programba, mert részei akarnak lenni a párbeszédnek, és ezt az együttműködéssel érhetik el.

A Magyarországon működő bankok abban érdekeltek, hogy a magyar gazdaságnak jobban menjen. A magyar gazdaság pedig csak akkor megy jobban, hogyha megtaláljuk a növekedés beindításának a lehetőségét. A program mértékében jól eltalált, óvatos indulás. Ez persze nem fogja megoldani az összes problémát, de egyszerre lehet katalizátor és lakmuszpapír. Tehát egyáltalán nem becsülném le a jelentőségét. A nemzetközi piacok is jól fogadták.

Vár további lépéseket a jegybanktól, illetve ennek a programnak a kiterjesztését?

Most szeptemberig erre kell fókuszálni, utána kell majd a tapasztalatokat leszűrni.



Nem csak ez az egy téma van most terítéken a bankok és a kormány között. Kevés az árfolyamgátas, rosszul alakulnak a tranzakciós adóbevételek, és a bankadó alapjának a csökkentése is tavaly óta napirenden van. A bankok a mostani kompromisszumkészségtől nem azt várják, hogy más témákban javuljon a nem túl jó alkupozíciójuk?

A gazdaság komplex rendszer. Nem keverjük össze a jegybank szerepét a kormányéval, hanem arra számítunk, hogy a különböző pozíciókból induló intézkedések összhangja fogja meghozni az elvárt növekedést, a több munkahelyet. Ehhez a jól működő, eredményes bankrendszer is nélkülözhetetlen.

A jegybank elnökével természetesen csak a három elemből álló programról beszélünk. A 250 milliárdos hitelről, amit egyébként sokszor tévesen neveznek ingyenhitelnek, hiszen a bankoknak a tőkét természetesen akkor is vissza kell fizetniük az MNB-nek, ha ezt a hitelezett vállalkozások egy része nem teszi meg. Az MNB-vel tárgyalunk továbbá a céges devizahitelek állományának szintén 250 milliárdos csökkentéséről, és a kéthetes kötvényállomány csökkentéséről, mert ez az eszköz a jegybanknak veszteséget okoz.

Ettől függetlenül, a nemzetgazdasági miniszterrel pedig az árfolyamgátról, az önkormányzatok adósságáról, a 90 napon túl nem fizető adósokról, és más ügyekről egyeztetünk. Varga miniszter úr, amikor a Bankszövetség legutóbbi ülésén részt vett, azt jelentette ki, hogy nem fog új elemeket bevinni a tárgyalásokba, illetve minden ügyben konzultál velünk a döntéshozatal előtt.

Melyik cégek számíthatnak az olcsó hitelekre? Akik forgóeszközhiteleiket akarják megújítani, vagy azok, akik inkább beruháznának? Esetleg olyanok is beállhatnak a sorba, akik eddig nem kaptak hitelt?

Mivel viszonylag szűk a június és augusztus közötti három hónap, ami a 250 milliárdos hitelkeret kimerítésére rendelkezésre áll, a fókusz az kell legyen, hogy olyan új beruházások induljanak el, amikre enélkül nem lenne lehetőség.

Hazánkban ma a beruházási ráta a szükséges minimumnak alig a fele. A beruházásokban gondolkodó cégek közül is főként azok kaphatják meg majd ezt a hitelt, amelyek az olcsó hitel mellett európai uniós pénzeket is felhasználnak, hiszen így a hitelösszeg gyakorlatilag önrészként működve megtöbbszörözheti a gazdaságba befolyó, azt élénkítő pénz. Úgy tudom, több száz olyan európai támogatásra pályázó projekt létezik most is, ami finanszírozást keres. Szerintem közülük fognak az első fecskék kikerülni.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!