Ábrahám
17 °C
29 °C

Az állam nem találta szabálytalannak magát

2013.04.12. 13:11
Várható volt, hogy az elmúlt évek legnyilvánvalóbb versenyjogsértése, a tavaly nyári dinnyekartell utáni eljárásból nem lesz semmi, hiába folyt az egész a nyilvánosság előtt. Az állam ugyanis úgy módosította a szakmaközi törvényt ősszel, hogy a GVH ne vizsgálhasson kartelleket agrártermékek ügyében, és ezt kiterjesztette a folyamatban lévő ügyekre is. Ez biztosan nem fér meg az uniós versenyjoggal, a minisztérium szerint viszont nem érinti a vonatkozó szabályokat.

Amint az várható volt, a GVH végül senkit nem büntetett meg a tavaly nyáron állami segítséggel létrehozott dinnyekartellben. Ennek az volt a lényege, hogy a vidékfejlesztési minisztérium felkereste a legnagyobb kereskedőket, hogy egyikük se adja 99 forintnál olcsóbban a dinnyét a fogyasztóknak, és akkor úgymond elfogadható haszna lesz majd a dinnyetermelőknek a fogyasztók kárára.

Teljesen nyilvánvalóan

Külön érdekes, hogy ezt teljesen nyilvánosan csinálták, a köztévé híradójában is bejelentették, sőt a a lassan induló versenyhivatali eljárás ellenére később Budai Gyulától el is mondta, hogy „kartelleztünk? És akkor mi van?... A Gazdasági Versenyhivatal is azt mondta, hogy én kartellezek. Igen? És akkor mit tudnak velem csinálni? Vagy a minisztériummal? Vagy a kormánnyal?”.

Nem tagadták egy percig sem

Kérdésünkre, hogy ez miért nem egy nyilvánvaló kartell megállapodás, a Vidékfejlesztési Minisztérium azt a választ adta, hogy "a VM feladata az volt, hogy a dinnye termelés-értékesítés láncolatában részt vevő minden érdekelt felet a tárgyaló asztalhoz ültessen, és az álláspontokat oly módon közelítse egymáshoz, hogy a felek egymás érdekeit szem előtt tartva megállapodásra juthassanak. Ezt a feladatát a Vidékfejlesztési Minisztérium sikeresen teljesítette is. A Minisztérium szervezőként-moderátorként vette ki részét az egyeztetésekből.

Az áruházláncok 99 forintos árat ajánlottak a dinnye termelőket képviselő Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács, valamint a Magyar Dinnye Szövetség tagjainak, mely ajánlatot a Terméktanács és a Szövetség is elfogadhatónak találta, így létrejött a megállapodás."

A „rosszakaróknak” pedig – köztük „egy internetes lapnak, amely a GVH-hoz fordult” – azt üzente később egy sajtótájékoztatón, hogy „nem fog sikerülni".  Most kiderült, hogy teljesen igaza lett, köszönhetően egy törvénymódosításnak.

Új játékszabályok jöttek

A GVH ugyanis az eljárás lezárását azzal indokolta, hogy 2012 őszén módosították a szakmaközi törvényt. Ennek értelmében a mezőgazdasági termékeket érintő – akár folyamatban lévő – kartell eljárásokban a GVH köteles kikérni a vidékfejlesztési miniszter állásfoglalását a hazai versenyjog
alkalmazhatósága kérdésében, és eljárását csak ezen álláspont alapján folytathatja. A GVH
megkereste a magát kartellt kezdeményező vidékfejlesztési minisztert, aki elmondta nekik, hogy állasfoglása szerint egyáltalán nem volt szabálytalan, ami történt.

A szakmaközi törvény egyébként ennél is tovább ment, a GVH közleménye szerint gyakorlatilag kizárja, hogy valaha megbüntethessenek bárkit agrártermékek kapcsolatos kartellezésért. Ez természetesen az Európai Unió működéséről szóló szerződést is sérti, bár a minisztérium szerint nem érinti.

Nem akarják kimondani se a jogsértést

A GVH végül úgy ítélte meg, hogy a következmény nélküli, "pusztán a jogsértés kimondására irányuló eljárás a jelen körülmények között nem vezethet a verseny feltételeinek érdemi javulásához." Emellett szerintük "a jelenlegi szabályozási helyzet jogbizonytalanságot teremt a mezőgazdasági termékekre irányuló kartellek megítélésében." Ám "minderre tekintettel a GVH eljárását megszüntette."

A GVH már eleve csak a láncok ellen indított vizsgálatot, a minisztériumot kihagyta a körből, a magyar versenyhatóság antitröszt irodája ősszel arról értesítette az ügyet bejelentőt, hogy nem vizsgálódik a Vidékfejlesztési Minisztérium ellen a dinnyekartell ügyében. A magyar versenyhivatal szakértőinek megítélése szerint a versenytörvény hatálya ebben az ügyben nem terjed ki az állami szereplőre.

Az Index úgy tudja, a dinnyeügy a magyar hatóságnál azután vált igazán kényes kérdéssé, hogy kiderült: a botrány az uniós versenyjogi felügyeletet végző Európai Bizottság figyelmét sem kerülte el. Emiatt fennállt a lehetősége annak, hogy amennyiben a GVH nem indít vizsgálatot, az ügy EU-s szintre kerül. Az uniós versenyhatóság – az EB Versenyjogi Főigazgatósága – ugyancsak jogosult a vállalkozások közti versenykorlátozó megállapodások vizsgálatára, amennyiben azok alkalmasak arra, hogy a tagállamok közti kereskedelmet befolyásolják. Márpedig a magyar eset erről, az import dinnye kiszorításáról is szólt.

Bár tagállammal vagy annak állami szervével szemben az Európai Bizottság sem folytathat kartelleljárást, ha az EU vizsgálódik, úgy a minisztérium felelősségének kérdését nem mellőzték volna. Az állami szervek versenykorlátozásra vezető vagy az uniós belső piac szegmentációját eredményező intézkedései ugyanis – nemzeti jogba ütközés hiányában is – sérthetik a közösségi versenyjogot, amely általában tiltja a versenykorlátozó állami intézkedéseket.

Az Európai Bizottságnak joga van arra, hogy a tagállamok közösségi versenyjogba ütköző intézkedéseivel szemben fellépjen, és az Európai Bíróság előtt az érintett tagállammal szemben kötelezettségszegési eljárást kezdeményezzen. Egy ilyen eljárást a bizottság akár a saját maga vagy a GVH által indított kartelleljárással párhuzamosan is kezdeményezhet. Mindez azt is jelenti, hogy Brüsszel akár a magyar eljárástól függetlenül is vizsgálhat és büntethet ebben az ügyben.