600 milliárddal jönnek nekünk a bankok?

„Nem látom azt a jogszabályt, ahol el tudnék bukni, két tárgyalás alatt lezárom az ügyet. Olyan helyzetbe kerültem, hogy megvan az okom az örömre. Nincs semmi baj, ne rettegjenek az emberek a végrehajtóktól, mi vagyunk az erősebbek” - lelkesítette a bajba jutott devizahiteleseket Léhmann György ügyvéd az utóbbi években számos fórumon, többek közt az Echo televízió műsorában.

A keszthelyi ügyvéd alighanem sokaknak reményt adott, hiszen nem kevesebbet állított, mint hogy „amit idáig a bankok tettek, az teljesen törvénytelen, semmis. Össze-vissza hasukra ütve módosították a szerződéseket” Kifejtette: „amit követeltek a bankok az adósoktól 2008 óta, annak a 40 százaléka törvénytelen, az visszajár, illetőleg túlfizetésben vagyunk, számításaim szerint ez 5-600 milliárd, de ennél csak több lehet. A bankok leszerepeltek, ők már ne okoskodjanak. Hol volt itt valuta?”

A magabiztos Léhmann ügyvéd a gyakorlatban mégsem járt sikerrel, a bíróság álláspontja szerint számos alaki hibát és érdemi ellentmondást tartalmazott az a kereset, amelyet egy devizahiteles házaspár nevében a Fővárosi Törvényszékhez. A bíróság az ellentmondásosság mellett értelmezhetetlennek tartotta a keresetet, amely a kölcsönszerződés érvénytelenségét kívánta bizonyítani. Az elutasítás következménye, hogy a felperes házaspárnak kell viselnie a többszázezer forint perköltséget is. Az ítélet ellen a Fővárosi Ítélőtáblánál lehet fellebbezni.

A felperesek 2008-ban devizában nyilvántartott lakáshitel kölcsönszerződést kötöttek 20 millió forint körüli összeggel az OTP Banknál. 2008 év végén a bank módosította a szerződést, a külső körülmények megváltozása, így többek között a gazdasági válság miatt az ügyleti kamatot megemelte, ugyanakkor 2009 júniusában egy szerződésmódosítással a felek csökkentették az ügyfelek törlesztőrészletét. Mivel azonban az ügyfelek nem tartották be a szerződésben vállalt kötelezettségeiket, 2010. nyarán a bank felmondta a kölcsönszerződést.

A házaspár ezt követően fordult a bírósághoz, kérve a szerződés bizonyos pontjainak semmissé nyilvánítását, mivel azok egyoldalú előnyt biztosítanak a bank számára. Ezzel kívánták indokolni a szerződéses kötelezettségeik alóli mentesülésüket, visszamenőleges hatállyal. Ugyancsak kérték a felmondó nyilatkozat érvénytelenségének, valamint a hibás teljesítésnek a kimondását is, valamint kifogásolták az elszámolás módját. A házaspár kártérítést is követelt a banktól.

Az alperes bank szerint pontosan szabályozott a felmondási jog, ez a felperesek számára is adott lehetőség. A szerződési feltételeket a felperesek megismerték, aláírásukkal fejezték ki egyetértésüket, észrevételük, kifogásuk nem volt. A bank álláspontja szerint az elszámolás és a felmondás is jogszerű volt és a szerződés szerint történt.

A bíróság folyamatosan próbálta értelmezni a jogi képviselővel eljáró felperesek keresetét, azonban a kereseti kérelmek helytelensége és értelmezhetetlensége esetén nem juthat odáig, hogy „kiigazítsa” azokat. A bíróság szerint a kereset számos olyan jogi ellentmondást is tartalmazott, amelynek feloldása gyakorlatilag lehetetlen volt. Egy szerződés ugyanis nem tekinthető egyszerre semmisnek, egyidejűleg pedig ugyanazon, létre sem jött szerződést nem lehet hibásan teljesíteni, ezek egymást nyilvánvalóan kizárják.

Az ítélet azt is megállapította, hogy volt olyan felperesi beadvány, amelyet az eljáró jogi képviselő nem jegyzett ellen és az elszámolás helyességére vonatkozó kérelem legfőbb bizonyítékát, a felperesi kimutatást a jogi képviselő nem is látta. A bíróság döntése a felperesek pervesztését eredményezte, ezért az alperes költségeit nekik kell megtéríteniük.