Mária
18 °C
28 °C

Csinálnak a semmiből 130 000 000 000 000 jent

2013.04.16. 14:15 Módosítva: 2013-04-16 14:17:57
Japán több mint másfél évtizede nem tud kimászni a gazdasági pangásból. A jegybank ezért nemrég drasztikus lépésről döntött: eddig szinte sosem látott mértékű pénznyomtatásba kezd, melynek célja hogy inflációt gerjesszen és felpörgesse a gazdaságot. Az intézkedés akár még nekünk is jó lehet, mert a japán jen gyengülése elől menekülő hatalmas összegek egy része a magyar állampapírokban köthet ki.

Legutóbbi döntésével még a fokozott piaci várakozásokat is felülmúlta a japán központi bank, a Bank of Japan: a monetáris tanács döntése alapján a bank a következő két évben állampapírok és más eszközök vásárlásán keresztül teleönti pénzzel a japán gazdaságot. Az új japán kormány várakozásai szerint ez két évtizednyi stagnálás vagy lassú növekedés után beindíthatja a növekedést és végre egy kis inflációt gerjeszthet.

Az alábbi grafikon is szemlélteti a japán gazdaság relatív lemaradását: a '80-as évek végén még 7 százalék fölötti éves növekedéssel döngető ország – ami rendre verte növekedésben az USA-t - 1992-ben tendenciájában levált a fejlett országokat jellemző növekedési tempóról, az ezt követő 15 évben pedig korábbi önmagának csak az árnyékát hozta.

 

Az infláció jó is lehet

Utóbbi a magyar fülnek kicsit furán hangzik, hiszen mi örökké az infláció ellen küzdünk. Az infláció azonban egy bizonyos mértékig (a nemzetközi konszenzus szerint 2-3 százalékig) egészséges, egyébként pedig a gazdasági növekedés egyik velejárója (a gazdaságpolitikusok által az inflációban látott lehetőségekről a napokban Jaksity György is írt a Pénz beszél blogon).

Ha ugyanis a gazdaságból teljesen eltűnik az infláció – és ez a helyzet jellemzi évtizedek óta Japánt –, akkor a családok és a vállalkozások az egyre erősödő pénzre (a deflációra) megtakarításaik növelésével reagálnak. Hiszen miért is költekeznének, ha a pénzük vásárlóértéke napról napra nő?

A folyamatok eredményeként eltűnnek a beruházások, nem keletkeznek új munkahelyek, magyarul lassul, illetve teljesen leáll a gazdasági növekedés. A mostani konszenzus szerint ebből a csapdahelyzetből csak élénkítő, inflációgerjesztő pénznyomtatással lehet kitörni. (A defláció jelentéséről és káros hatásairól egy részletes és szemléletes infografikát láthat a Concorde inflációs blogján).

A kevés gyerek miatt kevés lesz

A japán gazdaságélénkítésre kitalált intézkedéstől Inkább csak részsikereket vár Móró Tamás, a Concorde vezető elemzője. A program alapkoncepcióját úgy magyarázza, hogy az inflációs várakozások előrehozásával fel akarják pörgetni a fogyasztást (hiszen ha a pénz egyre kevesebbet ér, akkor minél előbb meg kell szabadulni tőle), ami majd beindíthatja a gazdaságot, így véget érhet a hosszú stagnálás.

Szerinte azonban ehhez még a mostaninál is jobban le kell értékelni a jent, de még így sem lesz egyszerű a kitűzött célok elérése. A költségvetés hiánya nagyon nagy, hatalmas az államadósság, de talán a legnagyobb probléma, hogy rossz a demográfiai helyzet. A társadalom elöregedése miatt ugyan a hosszú távú stagnálás ellenére sem csökkent nagyot a japán életszínvonal, hisz a gyorsan fogyatkozó lakosság miatt az egy főre eső GDP sem csökkent jelentősen, de a fogyasztás felpörgéséhez bizony fiatalok kellenek.

Nem csak az erős pénz a bajuk

Móró szerint az is nehézséget jelenthet majd, hogy a japán cégek külföldi versenyhátrányát nem csak a túl drága jen okozta. A japán vállalatok technológiájukat sem fejlesztettek annyit, így például a dél-koreai nagyvállalatok a fejükre nőttek. Ezt a megújulási problémát pedig nem lehet kizárólag egy leértékeléssel megoldani.

A jen gyengülése már jóval az élénkítő programot meghirdető kormány hatalomra kerülése előtt, még tavaly ősszel megindult (ezt zöld nyíl jelzi az árfolyamgrafikonon). Nem véletlenül: az ellenzéki kampány fő üzenete az volt, hogy a jegybank mindent meg fog tenni a növekedés beindításáért. (Ezt követően a jen tényleg meredeken gyengült, de még így is távol van a válság előtti szinttől.)

USDJPY.png

A meredeken gyengülő jen a japán exportágazatok termékei iránt növelni fogja a keresletet, és mivel Japán exportorientált gazdaság, ez további lökés lehet a gazdasági növekedésnek. A gyenge jen az energiaárakon keresztül növelheti az inflációs várakozásokat (ugye pontosan ez lenne a cél), és a növekvő pénzügyi vagyon miatt fellendülő tőzsde szintén fogyasztásra fogja bírni a lakosságot, ami újabb növekedési lökést adhat.

Nem csak a japánok

A pénznyomtatás nem ritka jelenség mostanság a fejlett gazdaságok esetében: az Európai Központi Bank és az amerikai jegybank, a Fed is próbálkozik már vele egy ideje. A japán kísérlet azonban azért drasztikus, mert a szigetország háromszor annyi pénzt pumpál a gazdaságba, mint amennyit például az Egyesült Államok (pontosabban összegszerűen lényegében ugyanannyit, csak a hatása lehet háromszoros, hiszen a gazdaságuk harmadakkora).

 Az amerikai és a japán jegybanki programok összehasonlítása
 szempontok  Amerikai jegybank (Fed)  Japán jegybank (BoJ)
havi eszközvásárlás volumene 85 milliárd USD 75 milliárd USD
éves GDP 15 590 milliárd USD 5530 milliárd USD
havi eszközvásárlás az éves GDP %-ban 0,55 % 1,35%
forrás: Portfolio.hu

A Portfolio.hu elemzése szerint a hihetetlen méretű pénzteremtés hatására a gazdaságban keringő pénzmennyiség a tavaly év végi 138 ezer milliárd jenről jövő év végére csaknem megduplázódik, 270 ezer milliárd jenre nő. Ez tehát két év alatt 130 ezer milliárd jenes növekedést jelent, ami – az összehasonlítás kedvéért – forintra átváltva nagyjából 280 ezer milliárdnak, tízévnyi magyar GDP-nek felel meg.

A pénzeső, amitől rettegni kell

Az agresszív monetáris élénkítés célja az is, hogy a gazdaságba kerülő hatalmas pénzmennyiség nagyobb kockázatvállalásra ösztönözze a piaci szereplőket. A monetáris lazítás a jegybank tervei szerint a japán állampapírpiacról sok befektetőt külföldi piacok felé terel majd. Egyszerűen azért, mert a megtakarítók a gyengülő jen és a lenullázódó állampapírhozamok elől kiutat keresnek.

Ez teljesen érthető is. Gondoljunk csak bele: ha az eddig népszerű állampapír-befektetésekkel (amit a japán háztartások azért vásároltak előszeretettel, mert a pangó gazdaság miatt a tőzsde halott volt) mondjuk 0 százalék lesz az elérhető hozam, miközben az infláció a tervek szerint a 2 százalékra nőhet, akkor a megtakarítások fokozatosan veszítenek az értékükből.

Tömeges eladások

Erre a természetes reakció pontosan az, hogy a megtakarítók ezeket az eszközöket eladják és jobb befektetés után néznek. Az állampapírpiacról kiáramló pénzek pedig gyengítik a jent is, hiszen folyamatos és tömeges jeneladásokat generálnak. Ez egy részben öngerjesztő folyamat lehet, ami egyre több és több megtakarítás külföldre menekítését válthatja ki.

Móró szerint a jent tovább gyengítheti, ha a lomha lakossági megtakarítások tényleg megmozdulnak. A japán GDP közel kétszeresére rúgó, 9000 milliárd dolláros lakossági megtakarítások ugyanis nagyrészt bankbetétben annak, és ha a csökkenő kamatok, illetve a gyengülő jen miatt ennek az összegnek csak az egy százaléka megmozdul, és kimegy az országból, az hatalmas összeget, 90 milliárd dollárt jelent.

Szép, szép, de veszélyes

A pénznyomtatás válságkezelő eszközként való bevetését évek óta pártoló Paul Krugman lelkesedéssel fogadta a döntést a blogján. „Japán végre tényleg tesz is valamit azért, hogy kiszabaduljon a deflációs csapdából. Reménykedjünk, hogy sikerrel járnak” – írta a Nobel-díjas közgazdász.

Soros György szerint a japánok lépése „valóságos szenzáció”, azonban az intézkedések veszélyeire is felhívta a figyelmet pénteken: a befektető szerint könnyen előállhat egy olyan helyzet, hogy az emberek a jen esését hosszú távú jelenségnek vélik, melynek következtében majd külföldre menekítik pénzüket. Ez olyan helyzetet eredményezhet, amelyben a gazdaságpolitika könnyen elveszítheti a kontrollt a korábban beindított folyamatok felett.

A jen lavinaszerű hanyatlását az is kiválthatja, ha a japán pénzügyminisztérium azon felbuzdulva, hogy a piacokról nulla körüli kamatért tud hitelhez jutni, további költségvetési lazításba kezd. Egy ilyen költségvetési döntés azonban a japán állampapírpiacon még inkább tömeges és pánikszerű menekülést váltana ki, ami a jen hanyatlását csak felerősítené – írja a portfolio.hu.

Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója a veszélyek ellenére üdvözölte a bejelentést. Szerinte sokat köszönhetünk az elmúlt évek jegybanki beavatkozásainak, mivel azok hozzájárultak a növekedés felpörgetéséhez. Lagarde elmondta: a japán jegybank mostani lépése is ezt a célt szolgálja, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a jegybankok önmagukban nem oldhatják meg az összes problémát. A jegybanki aktivizmus mellett a közpénzügyek rendbetételére – tehát a költségvetési hiány csökkentésére – is szükség van.

Nekünk is jól jöhet

Jó hír nekünk, hogy a Japánból kimenekülő megtakarítások egy része a hozamokat keresve valószínűleg Magyarországon köthet ki – ennek már látszanak is a jelei a tovább csökkenő magyar állampapírhozamokon, ami egyébként újabb jegybanki kamatcsökkentéseket tesz lehetővé Matolcsyéknak.

„Láthatóan a jegybanki pénzteremtések – ez is – rendkívüli módon befolyásolják az eszközárakat, emelő hatással vannak a részvényekre, kötvényekre, stb, miközben valós inflációt – egyelőre – nem okoznak” – írta Zsiday Viktor alapkezelő a blogján.

Zsiday szerint Magyarország szerencsés helyzetben van, mivel a japán állampapírok hozamának csökkenése megnöveli más országok állampapírjainak keresletét. „Habár eddig úgy éreztem, hogy a 4,5-5 százalékos hozam már kevés a külföldieknek, de a japánok belépése ezen változtathat, és nem is kell ehhez konkrétan magyar papírt venniük. Elég ha letolják például a spanyol hozamot 5-ről 3 százalékra, máris vonzóbb az éves magyar diszkontkincstárjegy minden szereplő számára. Akár 4 százalék alatt is."