Móric
14 °C
15 °C

Varga: Nem kell több megszorítás

2013.04.16. 10:15 Módosítva: 2013-04-16 12:46:10
Kisebb gazdasági növekedés, jóval alacsonyabb infláció és gyengébb euróárfolyam mellett is tarthatónak gondolja a költségvetési hiánycélt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Ehhez lényegében be kell fagyasztani a 400 milliárdos tartalékkeret több, mint felét, így csupán egy durván 180 milliárdos keret marad, amivel a későbbi kockázatokat fedezni lehet. Kérdés, hogy Brüsszelnek mindez elég-e ahhoz, hogy véget vessen a túlzottdeficit-eljárásnak?

A kormány rövid távon azzal számol, hogy újraindul a növekedés, egyensúlyi pályán marad a gazdaság, a hiány  három százalék alatt marad, és nem lesz szükség kiigazító intézkedésekre - vezette fel Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a kormány konvergenciaprogramját, amit hétfőn küldött ki Brüsszelbe. Varga az elmúlt évek eredményeit sorolva azt mondta, hogy a magyar gazdaság eljutott oda, hogy kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól. A program egy 2013-2016 közötti kitekintést is tartalmaz.

Varga újratervez

Varga a program gazdasági előrejelzését ismertetve elmondta, hogy az idei legfontosabb makrogazdasági mutatókat újraszámolták, de érdemi módosítás nincs.

Tavaly ősszel, az NGM Matolcsy György vezetésével még 0,9 százalékos növekedést remélt, ezt a számot most 0,7 százalékra csökkentették Vargáék. Jövőre 1,9 százalékos növekedést várnak, 2015-ben 2,3-at, 2016-ben pedig 2,5 százalékot.

A hiányelőrejelzés erre az évre nem változott, továbbra is 2,7 százalék marad, jövőre ugyanennyi lehet a deficit, 2015-re azonban 2,2 százalékra csökkenhet a hiány.

Az államadósságban lényegi változás nincs, mondta Varga. Idén év végére elérjük a 78,1 százalékos GDP arányos szintet, jövőre 77,2, egy évvel később, 2015-ben 76,1, 2016-ban pedig 73,5 százalék lehet az államadósság.

Az inflációt korrigálta a kormány, korábban 5,2 százalékot várt erre az évre, ezt most 3,1 százalékra korrigálta, az európai és a magyar gazdaság antiinflációs folyamatai miatt. Jövőre 3,2 százalék lehet a pénzromlás, 2015-re 3 százalék, és 2016-ra is 3 százalék. Az NGM módosította a költségvetési tervezéshez használt éves átlagos euróárfolyamot is: a korábbi 285 forint helyett most 293,1 forintos árfolyammal számolják a költségvetést. Varga szerint év végére 10,7 százalékra csökkenhet a munkanélküliség, a külső többlet a GDP 6-7 százaléka között lehet.

Sokat romlott

Ha a tavalyi, Széll Kálmán-tervnek nevezett konvergenciaprogram gazdasági előrejelzéseit összehasonlítjuk a mostani programban szereplő számokkal, akkor az inflációt leszámítva mindegyik soron romlást látunk. Tavaly még 2,5 százalékos növekedést várt a kormány 2015-re, a költségvetési hiányt 1,5 százalékra tervezte, és az államadósság csökkentésében is jóval ambiciózusabb középtávú tervei voltak a mostaninál.

   2013-as konvergenciaprogram (új)  2013-as költségvetés, és a tavalyi konvergenciaprogram* (régi)
  2013 2014 2015 2016 2013 2014* 2015*
Gazdasági növekedés (GDP%) 0,7 1,9 2,3 2,5 0,9 2,5 2,5
Költségvetési hiány (GDP%) 2,7 2,7 2,2 1,3 2,7 1,9 1,5
Államadósság (GDP%) 78,1 77,2 76,1 73,5     72,7
 Infláció 3,1 3,2 3 3 5,2 3 3

Nem is akkora az akcióterv?

Korábban a kormány úgy számolt, hogy a Munkahelyvédelmi Akcióterv 280 milliárd forintos bevételkiesést jelent pénzforgalmi szemléletben. A konveregenciaprogramból kiderül, a tényleges hatás jóval kisebb, mintegy a GDP 0,7 százaléka, vagyis nagyjából 200 milliárd forint.

Varga elmondta, a 2010-es kormányváltáskor több célt tűzött ki a kormány: csökkenjen az államadósság, és a hiány, csökkenjen az ország sérülékenysége, bővüljön a foglalkoztatás. A negyedik cél az volt, hogy javuljon az ország versenyképessége.

  Az első három területen javulás történt, a mostani konvergenciaprogram arra koncentrál, hogy a növekedés beinduljon. A növekedést több tényező ösztönözheti. Élénkülhet a külső kereslet, növekedhet a nettó export, és ha már a jobban teljesítő mezőgazdaság is önmagában 0,4 százalékkal javulást hoz. Ezen kívül az államháztartás egyensúlyát is javította a kormány, ez szintén a növekedést segíti, de segítenek majd a hitelbővítő programok is.

A kockázatokról

Kockázatot jelent a pénzügyi tranzakciós illeték, kevesebb folyik be ebből, mint amennyire számítottak, tárgyalnak a bankszövetséggel ennek okairól. Varga szerint nem az Államkincstár marad el a befizetésekkel, hanem a piac reagált rendkívül gyorsan az adóra, így a tervezett bevételhez képest már 80 milliárdos elmaradásra lehet számítani már ebben az évben.

Az Európai Bizottság nem hagyta jóvá a fordított áfa bevezetését a sertéságazatra, ez a bevételi oldalt negatívan érintheti. A Kiva és kata esetében már látszik, kevesebben választották, ez egy pozitív kockázatot jelent, több jön be a költségvetésbe. Az IMF-megállapodástól 100 milliárdos megtakarítást várt a kormány. “Ez a szál azóta elvékonyodott, de nem szakadt meg teljesen” - mondta Varga.

Ennyi volt a rezsicsökkentés?

Az inflációs prognózist 5,2 százalékról 3,1-re módosította a kormány. Ennek egyik oka, hogy 2013-ban a visszafogott belső kereslet fékezi a piaci áras termékek és szolgáltatások árának emelkedését. Másik oka a szabályozott háztartásienergia-árak 10 százalékos csökkentése. Az NGM számításai szerint ez utóbbi 0,8 százalékpontos csökkenést okoz az éves indexben, és további néhány tizedpontos csökkenést okoz a fogyasztói kosárban kisebb súllyal szereplő, év közepétől hatályba lépő szemétszállítás- és vízdíjcsökkentés. Noha időnként kormányzati politikusok arról beszélnek, hogy nem állnak meg a rezsiköltségek 10 százalékos csökkentésénél, úgy tűnik a konvergenciaprogram nem számol további csökkentéssel.

Ettől függetlenül szerinte a kedvezőbb kamatpálya igazolni fogja a kamatkiadásokon tervezett megtakarítást. A kormány azzal számol, hogy a tartalék csökkenhet a kockázatok hatására, de még mindig marad mintegy 0,6 százaléknyi tartalék az év közben felmerülő kockázatok kezelésére.

Az elektronikus útdíj és az online pénztárgépek bevezetése a kisebb kockázatok közé tartozik, erős a kormányzati szándék arra, hogy ezeket bevezesse. Szerinte az online pénztárgépek bevezetésének nagy lesz a fehérítő hatása. A tranzakciós adó kapcsán nem a kulcsok emelésére van szükség, várhatóan a kieső pénz a tartalékokat fogja csökkenteni. “Kockázattal számolunk, intézkedéssel nem” - mondta Varga.

Miért fontos?

A konvergenciaprogramnak a túlzottdeficit-eljárás miatt van különös fontossága. Ezzel kapcsolatban Varga Mihály a napokban jelezte, hogy az uniós pénzügyminiszterek hétvégi, dublini találkozója is arról győzte meg, hogy Magyarország azon országok között van, amelyek esetében az Európai Unió megszüntetheti a túlzottdeficit-eljárást.

Az idei költségvetés 0,9 százalékos gazdasági növekedésre, 4,2 százalékos inflációra, valamint 285 forintos euróárfolyamra épült. Jelenleg úgy tűnik, a három sarokszámból egyik sem teljesül, a gazdasági növekedés prognózisát az MNB 0,5 százalékra vette vissza, több elemző inkább recessziót, illetve stagnálást vár. Az inflációnak épp a kormány vágott alá: az eredetileg 4,2 százalékos, majd decemberben 5,2 százalékosra emelt prognózis után vezették be januárban a 10 százalékos rezsicsökkentést, az elemzők 2 százalékos éves inflációt sem tartanak kizárnak, ami viszont csökkentheti a költségvetés bevételeit.

 

Ez történt legutóbb

Útelágazódáshoz érkezett a magyar gazdaságpolitika - vezettük fel egy évvel ezelőtt Matolcsy György komoly megszorításokat tartalmazó konvergenciaprogramját. Mint akkor írtuk, a program nem csak a magyar gazdaság, de a politika szempontjából is sorsfordító lehet, mert a csomag tartalma és fogadtatása alapjaiban határozza meg a következő időszakot.

Most jóval egyszerűbb a helyzet a tavalyinál, legalábbis sorsfordító programról semmiképpen nem beszélhetünk, de nincs is erre szükség. Akkor a költségvetésben egy nagyjából 500 milliárdos luk tátongott, az ősz pedig újabb megszorítások sorát hozta. Ennek eredményeként a tavalyi hiány rekordalacsony szintre, 2,1 százalékra esett (igaz hatalmas, 1,7 százalékos gazdasági zsugorodás árán) az egy évvel korábbi 4,3 százalékos többletről. (Utóbbi a nyugdíjpénzek államosítása miatt jött össze, valójában a költségvetésnek 5,4 százalékos hiánya volt, ezt jeleztük a bordó oszloppal.)

 

Most azonban nincs ilyen hatalmas kiigazítási kényszer a költségvetésben. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter már első miniszterjelölti bizottsági meghallgatásán is amellett érvelt, hogy a költségvetés tarthatónak tűnik, és hogy az Európai Bizottság megemelt hiányelőrejelzése ellenére nem lesz szükség újabb kiigazító lépésekre.

Jól sikerült a döntő negyedév

Emellett azonban azt is mondta, hogy meg kell várni legalább az első negyedévnek az adatait ahhoz, hogy tisztább legyen a kép, tehát a miniszter nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy az év későbbi részében változásokra lesz szükség. Az adatok április elején megjöttek, ezekből pedig arra lehetett következtetni, hogy az idei költségvetési hiány 3 százalék alatt tartható, illetve az elcsúszás legfeljebb néhány tized százalékpontos lehet, amit szükség esetén nem lenne különösebben nehéz kiigazítani.

A költségvetés márciusi hiánya 154,1 milliárd forint volt, a teljes március végi hiány így 493,6 milliárd forint, az éves előirányzat 56 százaléka. Ez azt jelenti, hogy az első két rosszabb hónap után javulást hozott a március, a megszokottnál alacsonyabb lett a deficit.

A jó adat miatt elképzelhetőnek tűnt, hogy a kormány úgy dönt, nem mutat be újabb kiigazító csomagot a konvergencia programban. Csakhogy az igazi kockázatok inkább az év második felében várhatóak, ekkor derül ki, hogy mennyi pénz jön be az elektronikus útdíjból és a pénztárgépek online bekötéséből. A költségvetési kockázatokról és a kilátásokról bővebben itt olvashat.