Eszter, Eliza
16 °C
29 °C

Elbocsátásokat hoz a trafiktörvény

2013.04.17. 13:16 Módosítva: 2013-04-17 13:17:42
A jelenleg dohánytermékeket is áruló kiskereskedelmi egységek szinte biztos bevételcsökkenéssel néznek szembe, a dohány-nagykereskedők pedig több ezer kockázatos vevőt kaphatnak a „trafiktörvény” júliusi hatálybalépésével – mutat rá az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb tanulmánya. A nemzetközi hitelbiztosító szerint ráadásul az elárusítóhelyek számának drasztikus csökkenése a feketepiac részesedését növelheti, a dohánytermékek alacsony árrése miatt pedig az alacsonyabb forgalmú trafikok létjogosultsága is kétséges.

A „trafiktörvény” alapján 2013. július 1-től kizárólag nemzeti dohányboltban árusítható dohánytermék, azonban a meglévő készleteket a többi kiskereskedelmi bolt július 16-ig forgalmazhatja. A dohányértékesítő helyek számát településenként, 2000 lakosonként kell meghatározni, ebből következően 6000-8000 koncessziónyertes lesz, akik 20 évre kapják meg az értékesítési jogot.

Ötödével kevesebb forgalmazó lesz

Ez azt jelenti, hogy az éves szinten mintegy 500 milliárd forintos magyar dohánypiacon a korábbi körülbelül 40-42 ezer bejáratott, üzletileg többé-kevésbé sikeres egység helyett néhány ezer, zömmel újonnan alakuló, üzleti múlttal nem feltétlenül rendelkező vállalkozás szolgálja majd ki a vevőket, amely a korábbinál kockázatosabb helyzetbe hozza a dohány-nagykereskedőket – hívja fel a figyelmet az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb tanulmánya.

 

„A dohány-nagykereskedők szinte összes, meglévő kockázati besorolással rendelkező ügyfele eltűnik, és egyik napról a másikra teljesen új összetételű vevőportfóliót kell majd kezelniük. Ez hitelbiztosítási szempontból nagyon szokatlan és rendkívül kockázatos helyzet lesz, amelyre minden lehetséges eszközzel fel kell készülni” – mutat rá Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója. Az üzleti kockázatokat az is növeli, hogy a mostani boltok legkésőbb 2013. július 16-ig árusíthatják a dohánytermékeket, azonban ezután a jelenlegi dohány-nagykereskedők kötelesek visszavásárolni a még fel nem használt, bontatlan csomagolású dohánykészleteket.

A megszerzett koncesszió ellenére a trafikok tulajdonosai sem érezhetik magukat teljes biztonságban. Az Atradius szerint a működési kockázataik egy részével már a kormányzat is tisztában van, hiszen az egyik februári módosítás során bővítették az újonnan alakuló egységes kinézetű boltokban kapható termékek körét: már nemcsak dohány- és szerencsejáték-termékek és cikkek vásárolhatók majd, hanem alkoholos italok, üdítők, ásványvizek és újságok is.

Az Atradius szerint ez a módosítás mindenképpen jót tesz a trafikok üzemeltetőinek, hiszen jelenleg a dohánytermékek és a dohányzási kellékek forgalmából jelenleg átlagosan 6-7 százalékos bruttó haszon érhető el, amely alacsony forgalom esetén nem képes eltartani egy boltot. (Egyes információk szerint ugyanakkor a „trafiktörvény” hatályba lépése után adminisztratív eszközökkel növelné a kormány a dohánytermékek árrését.) Mindemellett még a nagyobb termékskálával sem biztos a siker, az adott bolt elhelyezkedésén, valamint az üzemeletető rátermettségén és tapasztalatain is sok múlik.

Rosszul járnak a kiszorulók

Az Atradius véleménye szerint a jelenleg dohánytermékeket is árusító boltoknál bevétel- és profitcsökkenéssel lehet majd számolni, ugyanis az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalmon belül azoknak a termékeknek a részesedése, amelyeket a jövőben az új nemzeti dohányboltok is árusíthatnának, megközelíti a 40 százalékot. Emellett egyes üzletekben a teljes forgalom 30 százalékát a dohánytermékek forgalma teszi ki, így a változtatások munkahelyek megszűnését is eredményezhetik.

Ugyancsak valószínűsíthető, teszi hozzá az Atradius, hogy a teljes magyar dohánypiac forgalma is csökken majd, hiszen a körülményesebb hozzáférés és az esetlegesen megnövekvő árrés miatt dráguló dohánytermékeket kevesebben engedhetik majd meg maguknak.

„Ez a két tényező azonban nem feltétlenül eredményezi majd a valós fogyasztás visszaesését, de mindenképpen hatással lesz a beszerzési csatornákra, azaz ismét növekedhet a feketepiac és a magánimport részesedése a forgalomban” – tette hozzá Vanek Balázs. Tavaly a „feketén” értékesített cigaretta aránya a teljes eladott mennyiség 4 százalékát tette ki, míg 2013-ban ez az arány akár 10 százalékos is lehet.