Jónás, Renátó
5 °C
18 °C

223 100 forintot keres az átlagmagyar

2013.04.18. 09:58

A várakozásokat alulmúlva 2,7 százalékkal nőttek a bruttó bérek februárban az egy évvel ezelőttihez képest, míg a nettó bérek növekedése 4 százalék volt, ami a februári 2,8 százalékos infláció mellett 1,2 százalékos reálbérnövekedést eredményezett. A közfoglalkoztatottak nélkül a bruttó bérek 2 százalékkal, a nettó bérek 3,7 százalékkal nőttek, derült ki csütörtökön a KSH jelentéséből.

A versenyszférában 3 százalékról 1,2 százalékra lassult a bérnövekedés, míg a rendszeres (bónuszoktól megtisztított) bérnövekedés 2,4 százalék volt az előző havi 3,3 százalék után. A versenyszféra bérnövekedésének markáns lassulását részben a szökő- és munkanaphatás is okozhatta, mivel idén két munkanappal kevesebb volt mint egy éve. A költségvetési szférában 6,5 százalékkal nőttek a bruttó bérek az egy évvel korábbihoz képest, a közcélú foglalkoztatás hatását kiszűrve azonban a költségvetési szférában 3,8 százalékos bérnövekedés valósult meg. A közfoglalkoztatás a tavalyi évben lefelé torzította az átlagos béreket, mivel jelentősen nőtt a súlya a teljes foglalkoztatáson belül, ezzel szemben idén februárban csökkent a közfoglalkoztatás súlya, ami felfelé torzítja az átlagot.

2013. január–februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 223 100 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 229 400, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 212 500 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 80 800 forint volt. A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (452 700 forint), ezt az információ és kommunikáció (413 500 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (350 200 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (146 500 forint), az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (161 900 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (164 300 forint) ágakban dolgozók kerestek.

Idén a nettó bérnövekedés meghaladja a bruttó bérekét a szuperbruttó kivezetésének köszönhetően, míg a minimálbérek növekedése meghaladja az inflációt. Mivel több ágazatban még nem történtek meg az idei bérmegállapodások, a bruttó bérek növekedése kissé gyorsulhat a következő hónapokban a megállapodások lezárultát követően.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője úgy vélte, a reálbérek növekedése az infláció további visszaesése miatt erősödhet. Idén összességében 3,5 százalékos bruttó és közel 5 százalékos nettó bérnövekedésre számít. Így a vártnál jóval alacsonyabb infláció hatására a reálbérek növekedése a következő hónapokban felgyorsulhat, éves átlagban pedig elérheti a 2,5 százalékot. Amennyiben megvalósul a pedagógus életpályamodell bevezetésre kerül, a bérek, és így a reálbérek növekedése az év utolsó hónapjaiban tovább gyorsulhat. A versenyszféra béreinek alakulása nem jelent kockázatot az árstabilitásra nézve, ezért nem jelent akadályt a kamatcsökkentések folytatására.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?