István, Vajk
17 °C
34 °C

223 100 forintot keres az átlagmagyar

2013.04.18. 09:58

A várakozásokat alulmúlva 2,7 százalékkal nőttek a bruttó bérek februárban az egy évvel ezelőttihez képest, míg a nettó bérek növekedése 4 százalék volt, ami a februári 2,8 százalékos infláció mellett 1,2 százalékos reálbérnövekedést eredményezett. A közfoglalkoztatottak nélkül a bruttó bérek 2 százalékkal, a nettó bérek 3,7 százalékkal nőttek, derült ki csütörtökön a KSH jelentéséből.

A versenyszférában 3 százalékról 1,2 százalékra lassult a bérnövekedés, míg a rendszeres (bónuszoktól megtisztított) bérnövekedés 2,4 százalék volt az előző havi 3,3 százalék után. A versenyszféra bérnövekedésének markáns lassulását részben a szökő- és munkanaphatás is okozhatta, mivel idén két munkanappal kevesebb volt mint egy éve. A költségvetési szférában 6,5 százalékkal nőttek a bruttó bérek az egy évvel korábbihoz képest, a közcélú foglalkoztatás hatását kiszűrve azonban a költségvetési szférában 3,8 százalékos bérnövekedés valósult meg. A közfoglalkoztatás a tavalyi évben lefelé torzította az átlagos béreket, mivel jelentősen nőtt a súlya a teljes foglalkoztatáson belül, ezzel szemben idén februárban csökkent a közfoglalkoztatás súlya, ami felfelé torzítja az átlagot.

2013. január–februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 223 100 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 229 400, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 212 500 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 80 800 forint volt. A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (452 700 forint), ezt az információ és kommunikáció (413 500 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (350 200 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (146 500 forint), az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (161 900 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (164 300 forint) ágakban dolgozók kerestek.

Idén a nettó bérnövekedés meghaladja a bruttó bérekét a szuperbruttó kivezetésének köszönhetően, míg a minimálbérek növekedése meghaladja az inflációt. Mivel több ágazatban még nem történtek meg az idei bérmegállapodások, a bruttó bérek növekedése kissé gyorsulhat a következő hónapokban a megállapodások lezárultát követően.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője úgy vélte, a reálbérek növekedése az infláció további visszaesése miatt erősödhet. Idén összességében 3,5 százalékos bruttó és közel 5 százalékos nettó bérnövekedésre számít. Így a vártnál jóval alacsonyabb infláció hatására a reálbérek növekedése a következő hónapokban felgyorsulhat, éves átlagban pedig elérheti a 2,5 százalékot. Amennyiben megvalósul a pedagógus életpályamodell bevezetésre kerül, a bérek, és így a reálbérek növekedése az év utolsó hónapjaiban tovább gyorsulhat. A versenyszféra béreinek alakulása nem jelent kockázatot az árstabilitásra nézve, ezért nem jelent akadályt a kamatcsökkentések folytatására.