Eszter, Eliza
16 °C
29 °C

Együttműködésre bírná a bankokat az MNB

2013.04.22. 21:59

Balog Ádám, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke által a kereskedelmi bankoknak kiküldött levélben a jegybank abban kéri a hitelintézetek segítségét, a növekedési hitelprogram feltételeit közösen úgy alakítsák, hogy az mindenképpen sikeres legyen - mondta Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója.

Egyszeri ingyenpénzzel próbálkozik az MNB

A Magyar Nemzeti Bank az április 4-én meghirdetett növekedési hitel program első pillérével a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak (kkv) 250 milliárd forintos refinanszírozási hitelkeretet biztosít a kereskedelmi bankokon keresztül fejlesztési és forgóeszköz célokra, illetve uniós támogatás finanszírozására. Az MNB a kereskedelmi bankoknak nulla százalékos kamattal nyújtja a forrást, amelyre maximum plusz 2 százalékos kamatot számíthatnak fel, ezt esetleg egy 0,5 százalékos garancia-díj növelheti.

További 250 milliárdos keretből a kkv-knak devizahitel-kiváltó lehetőséget biztosítanak, aktuális árfolyamon, az előzővel megegyező kamatfeltételekkel.

A harmadik intézkedéssel a kéthetes MNB-kötvényállományt 4500 milliárd forintról 3600 milliárdra csökkentik. Ezt a lépést - amelyről egyeztetnek a bankokkal - a magyar pénzügyi rendszer sebezhetőségének csökkentésével, illetve a külső rövid lejáratú adósság mérséklésének szükségességével indokolta az MNB.

Megegyeznének a bangokkal

Nagy Márton elmondta, hogy a harmadik pillér esetében az MNB arra kíváncsi, hogy a kereskedelmi bankok hogyan lehetnének partnerek az ország külső sérülékenységének csökkentésében, azaz hogyan tudnának részt venni az ország rövid futamidejű külső adósságának mérséklésében.

Az ügyvezető igazgató szerint ennek két módja lehetséges. Egyrészt, ha a partnerbankok visszafizetik rövid lejáratú külső adósságukat, ennek érdekében swapügyleteken keresztül az MNB a devizatartalékai terhére a bankoknak devizát biztosítana.

A másik mód pedig az lehet, ha az együttműködő bankok a kéthetes kötvényükben lévő pénzt állampapírokba forgatnák át. Ez úgy működhetne, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) megemeli a forintban kibocsátott állampapírok összegét, és a bankok a kéthetes jegybanki kötvényből a pénzt átteszik ebbe az ÁKK által újonnan kibocsátott forintkötvénybe. Az így befolyt összegből pedig az állam - a jegybank devizatartalékainak felhasználásával - vissza tudná fizetni rövid lejáratú külső adósságát - mondta Nagy Márton.