Mátyás
-6 °C
1 °C

Csak hosszú távon jó biznisz a bankkártya

2013.04.23. 18:14 Módosítva: 2013-04-25 11:24:48
A kártyás fizetés kereskedőknek túl drága, a bankok és a kártyakibocsátók pedig nem akarnak engedni a jutalékokból a kártyahasználat terjedésének elősegítéséért. Rövid távon tehát senkinek nem érdeke a kártyás fizetés arányának növelése, hosszú távon azonban a kártyahasználat az árak csökkenéséhez, a GDP és a foglalkoztatottság növekedéséhez és 100 milliárd forintos össztársadalmi megtakarításhoz vezethet – derült ki a Napi Gazdaság által szervezett kerekasztal beszélgetésből, amelyen a legnagyobb kártyakibocsátó cégek, a bankszektor és a kereskedők képviselői, valamint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szakértői vettek részt.

Az Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint piaci kudarc, hogy a készpénzfizetés olcsóbb, ráadásul hosszú távon nem is igaz. Az elektronikus fizetés ugyanis csak a belépő költsége viszonylag magas a kereskedőknek, a változó költség azonban igen csekély, tehát a nagyobb bevétellel nem emelkedik a kártyahasználat költsége. A készpénzre ez azonban nem igaz: minél nagyobb forgalom, annál több idő például megszámolni, szállítani és őrizni. Hosszú távon tehát az e-fizetés megtakarítás, de rövid távon nem erre mutatnak az ösztönzők – mutatott rá Varga Lóránt, az MNB szakértője.

Lemaradtunk

Magyarország ez Európai Unió többi tagállamához képest jelentősen visszamaradott a bankkártyás fizetés terén.  Az MNB adatai szerint nálunk évente  a vásárlások 9,5 százalékát intézik bankkártyával az emberek, míg az EU-s átlag 26 százalék.  Ennek egyik oka, hogy körülbelül kétharmaddal  kevesebb kártyaelfogadóhely van Magyarországon, mint az EU más tagállamaiban. Süttő Ágnes, a Bankszövetség elektronikus csatornákért felelős vezetője ezeket az adatokat azzal egészítette ki, hogy egy nemrégiben nyilvánosságra hozott nemzetközi felmérés szerint a magyarok hatszor annyi pénzt tárolnak készpénz formájában, mint az EU más lakói. A készpénzfizetés dominanciájának az egyik egyértelmű oka, hogy ez a fizetési mód tízszer olcsóbb a kereskedők számára, mint a kártyás – mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.

Az MNB és a GVH álláspontja szerint a magyar piac jelenlegi érettsége azt követelné meg, hogy a kártyaelfogadói oldalt fejlesszék akár állami szabályozásokkal és támogatással is, míg a kártyakibocsájtók – a Visa és a Mastercard - képviselői azt hangoztatták, hogy továbbra is a bankkártyák számának növelése a legfontosabb, így nekik kell a kedvezőbb feltételeket biztosítani. Hemberger András, a MasterCard Europe igazgatója azzal érvelt az álláspontja mellett, hogy míg 2012-ben a kártyaelfogadóhelyek száma 13 ezerrel nőtt, a bankkártyák száma csökkent.

Mi lesz a Visa sorsa?

Az elektronikus fizetési módok és főként a bankkártyahasználat terjesztésének missziója a bankközi jutalék (interchange-díj) meghatározása körül kialakult vita és ehhez kapcsolódóan a Visa meglebegtetett kivonulása miatt került reflektorfénybe az elmúlt időben.

A vitát egyrészről meglehetősen felemás piaci versenyhelyzet okozza. A két legnagyobb kártyakibocsájtó cég, a Visa és MasterCard eredetileg a bankokkal megállapodva egy ugyanakkora mértékű bankközi jutalékot vezetett be Magyarországon.

A GVH ezt azonban 2009-ben versenyellenesnek találta, és megbüntette mind a kibocsájtókat, mind az árakat kartell-szerűen meghatározó bankokat. Ezután 2009 januárja és 2011 februárja között (bő két évig), a Visa Europe Magyarországra megállapított belföldi betéti bankközi jutalékainak átlagos szintje lényegesen meghaladta meg a MasterCard hasonló belföldi betéti bankközi jutalékainak szintjét. 2011. februárban a Bizottságnak tett önkéntes vállalása miatt a Visa Europe a magyarországi belföldi betéti kártyás fizetésekre alkalmazandó bankközi jutalékát átlagosan 0,20%-ra csökkentette (miközben a belföldi hitelkártyás fizetésekre irányadó bankközi jutalékok mértéke nem változott).

E lépés következtében a MasterCard által a magyarországi belföldi betéti kártyás fizetésekre alkalmazott bankközi jutalékok – a nélkül, hogy a MasterCard bármit tett volna – hirtelen magasabbak lettek, mint a Visa Europe-é. A bankok ezután a nagyobb bevétel miatt sorra mondták fel a szerződést a Visával, és másfél év alatt 33 százalékkal csökkent a kiadott Visa-kártyák száma. A GVH egyébként eljárást indított a MasterCard ellen a piaci erőfölénnyel való visszaélés miatt.

A Visa bármennyire is szeretné, nem tudja megváltoztatni az interchange-díjat, mivel az Európai Bizottsággal kötött megállapodás szerint minden olyan országban a 0,2 százalékos jutalékot kell alkalmaznia, ahol a Visa helyi boardja másképpen nem dönt. A Visa board a kártyát kibocsájtó bankokat jelentené, akik azonban újabb büntetéstől félve nem akarnak közösen döntetni az interchange növeléséről. (A bankközi jutalékot a kártyás fizető terminált üzemeltető bank fizeti a kártyát kibocsájtó banknak. A gyakorlatban ezt beépítik a kereskedői jutalékba, amit a kereskedő fizet a terminál használatáért. Ennek összegét 2010-ben 2 százalékban maximalizálták Magyarországon.)

Akkor mi legyen?

A vitát tovább bonyolítja, hogy az  MNB háromlépcsős, a kártyás fizetés terjedését elősegítő akcióterve szerint olcsóbbá kellene tenni a kártyaelfogadást, és ennek keretében csökkenteni kellene a bankközi jutalékot.

Az MNB kártyahasználat-terjesztő programjának másik két pillére a kereskedők ösztönzése a POS-terminálok (kártyaterminálok) bevezetésére akár 100 százalékos állami támogatással, másrészt pedig olyan szabályok bevezetése, amely bizonyos összeghatár fölött akár kötelezővé tenné a kártyahasználatot. A programnak ez utóbbi pontját már megtárgyalták a Nemzetgazdasági Minisztériummal, és elkészült egy normaszöveg is. A POS-terminálok állami támogatásának terve azonban egyelőre elakadt a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban. Mint azt Nagy László Nádor, a Napi Gazdaság főszerkesztője elmondta, egy terminál beszerelése 150 ezer forintba kerülne körülbelül, de mire az NFM egy ilyen döntést meghoz, az 300 ezer forint.

A kockázatok

Sütő Ágnes szerint az MNB terve több kockázatot is rejt magában. A Bankszövetség képviselője úgy vélte, ha megváltoztatják a jelenlegi interchange-díjakat, az a fogyasztókon fog lecsapódni, és akár 50 százalékos éves kártyadíj emelkedéshez is vezethet. A másik probléma, hogy a bevétel kiesés miatt sem a kártyakibocsájtók sem a bankok nem fognak megfelelő mértékben az innovációra tölteni, így jelentősen megnövekedhet a csalás veszélye.

Sütő véleményét támasztja alá például Spanyolország példája is. A spanyol kormány 2006 és 2010 között 57,7 százalékkal csökkentette a bankközi jutalék mértékét, ami 3,3 milliárd euró kiesést jelentett a bankkártya kibocsátóknak. A kereskedőket terhelő díjak összessége ezzel párhuzamosan 51,3 százalékkal, közel 2,75 milliárd euróval csökkentek, de ezt a díjcsökkenést a kereskedők nem adták tovább a fogyasztóknak. A bankok azonban igen: a kártyabirtokosokra negatív hatásai voltak a kormányzati beavatkozásnak, hiszen az éves kártyadíjak 50 százalékkal emelkedtek az időszak alatt, ami összesen 2,35 milliárd euró pluszkiadást eredményezett a fogyasztók számára.

Az interchange díjak csökkentése már csak azért sem feltétlenül célravezető, mert nem jelent szignifikáns csökkenést a kereskedői jutalékokban, és a kereskedők akkor sem lesznek érdekeltek a kártyás fizetésben, ha csak ötször annyiba kerül, mint a készpénzes – fejtette ki Krasznai Zoltán, az OTP kártyaelfogadási osztályának vezetője, aki szerint a kibocsájtók bevételeinek megvágása mindenképp rosszat tesz a kártyahasználat terjedésének, mivel ők ösztönzik azt általában. A MasterCard egyik kísérleti akciójából például az derült ki, a kereskedőknek még ingyen sem kell a POS-terminál: ők ezer kereskedőt kerestek meg, hogy ingyen telepítenek hozzájuk kártyaterminált, amelyet a teszt időszak után akár vissza is adhatnak, de csak a 8 százalékuk mondott igent az ajánlatra.