Szilvia
5 °C
16 °C

Csak hosszú távon jó biznisz a bankkártya

2013.04.23. 18:14 Módosítva: 2013-04-25 11:24:48
A kártyás fizetés kereskedőknek túl drága, a bankok és a kártyakibocsátók pedig nem akarnak engedni a jutalékokból a kártyahasználat terjedésének elősegítéséért. Rövid távon tehát senkinek nem érdeke a kártyás fizetés arányának növelése, hosszú távon azonban a kártyahasználat az árak csökkenéséhez, a GDP és a foglalkoztatottság növekedéséhez és 100 milliárd forintos össztársadalmi megtakarításhoz vezethet – derült ki a Napi Gazdaság által szervezett kerekasztal beszélgetésből, amelyen a legnagyobb kártyakibocsátó cégek, a bankszektor és a kereskedők képviselői, valamint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szakértői vettek részt.

Az Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint piaci kudarc, hogy a készpénzfizetés olcsóbb, ráadásul hosszú távon nem is igaz. Az elektronikus fizetés ugyanis csak a belépő költsége viszonylag magas a kereskedőknek, a változó költség azonban igen csekély, tehát a nagyobb bevétellel nem emelkedik a kártyahasználat költsége. A készpénzre ez azonban nem igaz: minél nagyobb forgalom, annál több idő például megszámolni, szállítani és őrizni. Hosszú távon tehát az e-fizetés megtakarítás, de rövid távon nem erre mutatnak az ösztönzők – mutatott rá Varga Lóránt, az MNB szakértője.

Lemaradtunk

Magyarország ez Európai Unió többi tagállamához képest jelentősen visszamaradott a bankkártyás fizetés terén.  Az MNB adatai szerint nálunk évente  a vásárlások 9,5 százalékát intézik bankkártyával az emberek, míg az EU-s átlag 26 százalék.  Ennek egyik oka, hogy körülbelül kétharmaddal  kevesebb kártyaelfogadóhely van Magyarországon, mint az EU más tagállamaiban. Süttő Ágnes, a Bankszövetség elektronikus csatornákért felelős vezetője ezeket az adatokat azzal egészítette ki, hogy egy nemrégiben nyilvánosságra hozott nemzetközi felmérés szerint a magyarok hatszor annyi pénzt tárolnak készpénz formájában, mint az EU más lakói. A készpénzfizetés dominanciájának az egyik egyértelmű oka, hogy ez a fizetési mód tízszer olcsóbb a kereskedők számára, mint a kártyás – mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.

Az MNB és a GVH álláspontja szerint a magyar piac jelenlegi érettsége azt követelné meg, hogy a kártyaelfogadói oldalt fejlesszék akár állami szabályozásokkal és támogatással is, míg a kártyakibocsájtók – a Visa és a Mastercard - képviselői azt hangoztatták, hogy továbbra is a bankkártyák számának növelése a legfontosabb, így nekik kell a kedvezőbb feltételeket biztosítani. Hemberger András, a MasterCard Europe igazgatója azzal érvelt az álláspontja mellett, hogy míg 2012-ben a kártyaelfogadóhelyek száma 13 ezerrel nőtt, a bankkártyák száma csökkent.

Mi lesz a Visa sorsa?

Az elektronikus fizetési módok és főként a bankkártyahasználat terjesztésének missziója a bankközi jutalék (interchange-díj) meghatározása körül kialakult vita és ehhez kapcsolódóan a Visa meglebegtetett kivonulása miatt került reflektorfénybe az elmúlt időben.

A vitát egyrészről meglehetősen felemás piaci versenyhelyzet okozza. A két legnagyobb kártyakibocsájtó cég, a Visa és MasterCard eredetileg a bankokkal megállapodva egy ugyanakkora mértékű bankközi jutalékot vezetett be Magyarországon.

A GVH ezt azonban 2009-ben versenyellenesnek találta, és megbüntette mind a kibocsájtókat, mind az árakat kartell-szerűen meghatározó bankokat. Ezután 2009 januárja és 2011 februárja között (bő két évig), a Visa Europe Magyarországra megállapított belföldi betéti bankközi jutalékainak átlagos szintje lényegesen meghaladta meg a MasterCard hasonló belföldi betéti bankközi jutalékainak szintjét. 2011. februárban a Bizottságnak tett önkéntes vállalása miatt a Visa Europe a magyarországi belföldi betéti kártyás fizetésekre alkalmazandó bankközi jutalékát átlagosan 0,20%-ra csökkentette (miközben a belföldi hitelkártyás fizetésekre irányadó bankközi jutalékok mértéke nem változott).

E lépés következtében a MasterCard által a magyarországi belföldi betéti kártyás fizetésekre alkalmazott bankközi jutalékok – a nélkül, hogy a MasterCard bármit tett volna – hirtelen magasabbak lettek, mint a Visa Europe-é. A bankok ezután a nagyobb bevétel miatt sorra mondták fel a szerződést a Visával, és másfél év alatt 33 százalékkal csökkent a kiadott Visa-kártyák száma. A GVH egyébként eljárást indított a MasterCard ellen a piaci erőfölénnyel való visszaélés miatt.

A Visa bármennyire is szeretné, nem tudja megváltoztatni az interchange-díjat, mivel az Európai Bizottsággal kötött megállapodás szerint minden olyan országban a 0,2 százalékos jutalékot kell alkalmaznia, ahol a Visa helyi boardja másképpen nem dönt. A Visa board a kártyát kibocsájtó bankokat jelentené, akik azonban újabb büntetéstől félve nem akarnak közösen döntetni az interchange növeléséről. (A bankközi jutalékot a kártyás fizető terminált üzemeltető bank fizeti a kártyát kibocsájtó banknak. A gyakorlatban ezt beépítik a kereskedői jutalékba, amit a kereskedő fizet a terminál használatáért. Ennek összegét 2010-ben 2 százalékban maximalizálták Magyarországon.)

Akkor mi legyen?

A vitát tovább bonyolítja, hogy az  MNB háromlépcsős, a kártyás fizetés terjedését elősegítő akcióterve szerint olcsóbbá kellene tenni a kártyaelfogadást, és ennek keretében csökkenteni kellene a bankközi jutalékot.

Az MNB kártyahasználat-terjesztő programjának másik két pillére a kereskedők ösztönzése a POS-terminálok (kártyaterminálok) bevezetésére akár 100 százalékos állami támogatással, másrészt pedig olyan szabályok bevezetése, amely bizonyos összeghatár fölött akár kötelezővé tenné a kártyahasználatot. A programnak ez utóbbi pontját már megtárgyalták a Nemzetgazdasági Minisztériummal, és elkészült egy normaszöveg is. A POS-terminálok állami támogatásának terve azonban egyelőre elakadt a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban. Mint azt Nagy László Nádor, a Napi Gazdaság főszerkesztője elmondta, egy terminál beszerelése 150 ezer forintba kerülne körülbelül, de mire az NFM egy ilyen döntést meghoz, az 300 ezer forint.

A kockázatok

Sütő Ágnes szerint az MNB terve több kockázatot is rejt magában. A Bankszövetség képviselője úgy vélte, ha megváltoztatják a jelenlegi interchange-díjakat, az a fogyasztókon fog lecsapódni, és akár 50 százalékos éves kártyadíj emelkedéshez is vezethet. A másik probléma, hogy a bevétel kiesés miatt sem a kártyakibocsájtók sem a bankok nem fognak megfelelő mértékben az innovációra tölteni, így jelentősen megnövekedhet a csalás veszélye.

Sütő véleményét támasztja alá például Spanyolország példája is. A spanyol kormány 2006 és 2010 között 57,7 százalékkal csökkentette a bankközi jutalék mértékét, ami 3,3 milliárd euró kiesést jelentett a bankkártya kibocsátóknak. A kereskedőket terhelő díjak összessége ezzel párhuzamosan 51,3 százalékkal, közel 2,75 milliárd euróval csökkentek, de ezt a díjcsökkenést a kereskedők nem adták tovább a fogyasztóknak. A bankok azonban igen: a kártyabirtokosokra negatív hatásai voltak a kormányzati beavatkozásnak, hiszen az éves kártyadíjak 50 százalékkal emelkedtek az időszak alatt, ami összesen 2,35 milliárd euró pluszkiadást eredményezett a fogyasztók számára.

Az interchange díjak csökkentése már csak azért sem feltétlenül célravezető, mert nem jelent szignifikáns csökkenést a kereskedői jutalékokban, és a kereskedők akkor sem lesznek érdekeltek a kártyás fizetésben, ha csak ötször annyiba kerül, mint a készpénzes – fejtette ki Krasznai Zoltán, az OTP kártyaelfogadási osztályának vezetője, aki szerint a kibocsájtók bevételeinek megvágása mindenképp rosszat tesz a kártyahasználat terjedésének, mivel ők ösztönzik azt általában. A MasterCard egyik kísérleti akciójából például az derült ki, a kereskedőknek még ingyen sem kell a POS-terminál: ők ezer kereskedőt kerestek meg, hogy ingyen telepítenek hozzájuk kártyaterminált, amelyet a teszt időszak után akár vissza is adhatnak, de csak a 8 százalékuk mondott igent az ajánlatra.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?