Újabb mélyponton az alapkamat
További Gazdaság cikkek
- Drámai létszámleépítés jön az egyik legnagyobb észak-magyarországi gyárnál
- Vészhelyzet van a szomszédban, tömegesen vándorolnak el az országból
- Hátunk helyett a szánkba vettük – a legjobb túrós batyukat kerestük
- Van megoldás, így tehetünk a halálozás csökkentéséért
- Matolcsy Györgyék jelezték: Koránt sincs vége a lakásárak emelkedésének
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2013. április 23-án, 25 bázisponttal 4,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot.
Kilenc hónapja megállás nélkül vágnak a kamaton, márciusban értük el az 5 százalékos rekordmélységet, most ennél is alacsonyabb az MNB kéthetes irányadó kamata.
A kamatvágásról most először az új összetételű monetáris tanács döntött, hiszen a legutóbbi döntéskor még a testület tagja volt az MNB két korábbi elnöke, Karvalits Ferenc és Király Júlia is. Előbbinek lejárt a mandátuma, utóbbi még azelőtt lemondott.
Egyetértésben?
A tanács átalakulása miatt ez lehetett az első alkalom, amikor teljes egyetértéssel született meg a döntés. Sajtótájékoztató ezúttal sem lesz, az MNB azonban részletes közleményt publikál 15 órakor - közölte az Equilor.
Bár most is akadtak olyan piaci szereplők, akik ennél nagyobb kamatvágást is elképzelhetőnek tartottak, de összességében a piaci konszenzussal megegyező döntés született. Az MNB ugyanis hazánkban még ismeretlen területen jár, így a rendszerváltás óta nem látott mélypontra eső márciusi inflációs adat (2,2 százalék) és a hónap során sokat javuló ország kockázati megítélés ellenére csak óvatos lépést tett.
Belefért a vágás
Helyükre egyelőre csak Gerhardt Ferenc került alelnöknek, a korábbi külső tanácstag egyébként óvatosnak tartotta az eddigi kamatcsökkentést, már-már gyávának is. Mindemellett úgy gondolja, hogy a szakma szabályai szerint konzervatív lépéseket fog tenni a monetáris politikai döntései során, és ezekkel igyekszik majd beindítani a hitelezést, és ezáltal segíteni a növekedést. Őhelyette az NGM-ből Pleschinger Gyula került a monetáris tanácsba külső tagként.
A lazább monetáris politika irányába hat, hogy márciusban a vártnál jóval alacsonyabb, éves szinten 2,2 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Hozzá kell tenni, hogy az igazi, rövid távon inflációcsökkentő lépés a rezsicsökkentés volt, év elején a várt 5 százalékos szint helyett emiatt 3 százalék alá csökkent az infláció. Ez, illetve a kedvező világgazdasági környezet miatt a forint viszonylagos stabilitása is hozzájárulhat a kamatcsökkentési ciklus folytatásához.
A Cityben erre számítottak
A JP Morgan közgazdászai 0,25 százalékpontos kamatcsökkentést jósoltak a keddi MNB-ülésre. Ők úgy gondolják, hogy a magyar jegybank 4,00 százalékig csökkenti alapkamatát, és ezt a szintet az idei harmadik negyedévben eléri.A cég korábbi várakozása az volt, hogy az MNB májusban, 4,50 százalékos kamatszinten leállítja az enyhítési ciklust.
A JP Morgan szerint pusztán növekedési és inflációs szemszögből nézve az MNB-nek módja lenne 4,00 százalék alá vinni alapkamatát, de a jegybank nyilván el akarja kerülni a negatív reálkamat kialakulását. Ennek figyelembe vételével a ház londoni szakértői 3,00 százalékon látják az MNB-alapkamat legalsó lehetséges szintjét abban az esetben, ha középtávon is sikerül tartani az inflációs célt, ugyanakkor elég kockázatosnak ítélik meg az enyhítést, mert a sikere nagyban függ a továbbra is kedvező külső környezettől.
A Goldman Sachs is 0,25 százalékpontos csökkentést várt. Hozzátették ugyanakkor, hogy az utóbbi időszakban megnövekedett a további kamatcsökkentések esélye, mivel a teljes kosárra számolt magyarországi inflációs ütem gyors csökkenése nyomán emelkedett a pozitív reálkamat. Ez azt jelenti, hogy az MNB fontolóra veheti az enyhítési ciklus folytatását a külső finanszírozási kilátások veszélyeztetése nélkül. Emellett szintén segít az EKB kamatcsökkentési fűződő várakozások, illetve a Japánból a világra zúduló hatalmas pénzmennyiség.