Rafael
18 °C
32 °C

35 ezer magyar vállalkozó bukik a trafikmutyin

2013.05.08. 07:43 Módosítva: 2013-05-08 09:45:27
A magyarországi dohányforgalom nagyjából harmadát bonyolítják külföldi multik, miközben a 40-42 ezer árusítóhelyből legfeljebb 4-6000 van külföldi tulajdonban. Miközben a kormány azzal védi a trafiktörvényt, hogy a magyar családi vállalkozók érdekeit képviseli, 35 ezernél is több magyar kézben lévő boltból, kocsmából, étteremből szorul ki a cigi. A GfK piackutató számításai szerint 10-15 ezer munkahely szűnhet meg, és 2500-3500 kisbolt zárhat be az állami monopóliummá tett dohánykereskedelem miatt.

A miniszterelnök szerint nemzeti szempontok miatt is fontos volt a trafiktörvény, mert így a magyaroké lesz a profit. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár, Lázár János szerint a törvény érthetően érzékenyen érinti a nagy nemzetközi és a magyar cégeket, de a kormány kifejezett célja volt, hogy a magyar családi vállalkozásokat hozza helyzetbe a piacon a multinacionális láncokkal szemben. A trafikpályázat eredménye azonban eddig inkább azt mutatta, hogy a családi vállalkozók helyett a CBA felsővezetése, a Continental dohányipari csoport tulajdonában lévő értékesítői hálózat, vidéki önkormányzati politikusuk és családtagjaik, illetve kusza strómanhálózatok a törvény nyertesei.

A miniszterelnök és államtitkárának érvelésével azonban más baj is van. Az Index birtokába jutott iparági adatok szerint a dohánykereskedelemből származó profit mintegy kétharmada most is magyar vállalkozók, betéti társaságok és kft-k zsebébe megy. Ez azt jelenti, hogy a magyar családi vállalkozásokat semmilyen törvénnyel nem kellett volna helyzetbe hozni, mert egyszerűen nem szorultak rá, hiszen most is ők vannak helyzetben. (A magyar kontra külföldi megkülönböztetés egyébként kissé értelmetlen, hiszen a multiknál is magyarok dolgoznak.)

Miből él egy cigiboltos?

A dohányárusok a cigisdobozonkénti néhány százalékos árrésből - amit Lázár egy törvénnyel most megemel -, a polcpénzből, a készlettartási díjból, és a gyártóktól érkező értékesítési és marketingdíjakból élnek. Ez évente nagyjából 20-30 milliárd forintos összprofitot jelent a kiskereskedőknek. (A dohányárusítás bevételeiről szóló elemzésünket itt olvashatja.)

Kiknek is? A GfK korábbi piackutatása szerint ma országosan nagyjából 42 ezer üzletben lehet cigit venni, a teljes forgalom 90 százaléka viszont nagyjából 20 ezer bolt között oszlik el. Az intézet szerint a dohányforgalom fele kisboltokban, vegyes élelmiszerboltokban realizálódik.

Ki most a cigiboltos?

A kormánypárti politikusok állítása azonban az, hogy az értékesítési csatornáknak az elsöprő többsége pár száz magyar vállalkozót leszámítva multik kezében van, ergó az emlegetett 20-30 milliárdos nyereség nagy része is külföldi nagycégek kasszájában landol.

A birtokunkba jutott iparági adatok cáfolják ezt az állítást. Az alábbi táblázat első oszlopa kiskereskedelmi üzletfajtákra bontva mutatja meg az adott bolttípus részarányát a kiskereskedelemi piacon, a második oszlopból pedig kiderül, hogy az adott bolttípusra a cigieladások mennyiségéből mekkora része jut.

 Kereskedelmi csatornák típusok szerint  Elárusítóhelyek darabszámának aránya a piacon  Mennyiségi részesedés a kiskereskedelmi dohányeladásban
Hipermarketek (Tesco, Auchan, Interspar) 0,3% 5,0%
Szupermarketek (Spar, részben Coop és CBA) 1,0% 5,0%
Diszkont üzletek (Lidl, Penny, Aldi) 2,0% 3,0%
Benzinkutak 3,0% 9,5%
Trafikok 8,4% 12,0%
Vegyes élelmiszerüzletek (kisboltok) 41,3% 50,2%
Vendéglátóhelyek (éttermek, kocsmák, szórakozóhelyek) 44,0% 15,30%

Kinek a kezében? Kinek a zsebében?

Már csak az a kérdés, hogy a forgalom, és így a dohánykereskedelmen elkönyvelt profit mekkora része landolhat magyar, illetve külföldi vállalkozóknál? Ezzel kapcsolatban a fentiekhez hasonló pontos adataink ugyan nincsenek, ezért ebben a kérdésben iparági forrásunk becsléseire támaszkodunk.

Kiindulópontként feltételeztük, hogy a hiper- és szupermarketek, illetve a diszkont áruházak egytől-egyig külföldi multik kezében vannak (ez nyilván a multik javára torzít), illetve valamelyik külföldi üzletlánchoz tartoznak. Ezek együttesen a forgalom 13 százalékát adják.

A trafikok kategória a maga 12 százalékos mennyiségi részesedésével nagyjából felerészt külföldi tulajdon, a piacon ugyanis meghatározó szereplő az a Lapker (Relay, Inmedio), ami a Posta hírlapterjesztési ágazatának privatizálásával a '90-es évek végén többségi francia tulajdonként kezdte meg a működését, ma pedig főként a nagyobb városokban van jelen.

A külföldi kézben lévő boltokhoz szintén hozzáadhatjuk a benzinkutak közel tíz százalékos részesedésének egy részét, de inkább csak azért, hogy a végső számok véletlenül se torzítsanak a kormánynak kedvezőtlen irányba. A valóságban a kutakon működő shopok jelentős részét magyar vállalkozók üzemeltetik franchise rendszerben, illetve ezek nagy része eleve egy magyar multi, a Mol kezében van.

A cigi magyar biznisz

A fentiek alapján forrásunk becslése szerint a forgalom (mennyiségi szempontból) legfeljebb harmada bonyolódik többsége külföldi tulajdonban lévő multikon keresztül. A fenti levezetésből is kiderül, hogy a szám inkább felfelé torzíthat, ezért valószínűbb, hogy a valós részesedés valójában csak 26 és 30 százalék között van.

Mivel a hiper- és szupermarketek, illetve diszkontok a forgalom szempontjából arányaiban felülreprezentáltak, tehát egy-egy üzlethelyiségre sokkal több cigarettavásárló jut, mint a magyar kisboltokra, kocsmákra és éttermekre, így értelemszerűen az emlegetett 42 ezres, cigiárusítással is foglalkozó bolthálózat darabszámra nem a harmadát, hanem ennél jóval kisebb részét teszik ki a külföldi tulajdonban lévő boltok. Iparági forrásunk szerint a külföldi kézben lévő boltok aránya 10 és 15 százalék között van, de közelebb a tíz százalékhoz, ami csupán 4000-6000 darab külföldi kézben lévő üzletet jelent.

A trafiktörvényen tehát elsősorban nem a kormány által emlegetett multik buknak, ahogy a forgalom nagyobbik részét sem ők bonyolítják, így a profit többségét sem ők rakják zsebre, hanem a magyar vendéglátók és kisboltosok, akik 36-38000 bolttal érintettek a dohánykereskedelemben. Mivel a vállalkozók egy szűk szeletének egynél több üzlete van, így a ténylegesen érintett vállalkozók száma a 36-38 ezernél valamivel alacsonyabb lehet, de valószínűsíthető, hogy legalább 35 ezren vannak. Ők azok a magyar vállalkozók, akik biztosan rosszul járnak a trafiktörvénnyel.

A GfK korábbi számításai szerint a törvény hatálybalépése miatt akár 2500-3500 kisbolt is bezárhat, az állami monopóliummá tett dohánykereskedelem miatt pedig nagyjából 10-15 000 munkahely szűnhet meg. Eközben a külföldi tulajdonban lévő dohánygyárak, akik többet keresnek a dohányon, mint a pár százalékos árréssel dolgozó kiskereskedők, egyáltalán nem szorulnak ki a piacról, legfeljebb csak a részesedésük csökken majd.