Orsolya
7 °C
14 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

35 ezer magyar vállalkozó bukik a trafikmutyin

2013.05.08. 07:43 Módosítva: 2013-05-08 09:45:27
A magyarországi dohányforgalom nagyjából harmadát bonyolítják külföldi multik, miközben a 40-42 ezer árusítóhelyből legfeljebb 4-6000 van külföldi tulajdonban. Miközben a kormány azzal védi a trafiktörvényt, hogy a magyar családi vállalkozók érdekeit képviseli, 35 ezernél is több magyar kézben lévő boltból, kocsmából, étteremből szorul ki a cigi. A GfK piackutató számításai szerint 10-15 ezer munkahely szűnhet meg, és 2500-3500 kisbolt zárhat be az állami monopóliummá tett dohánykereskedelem miatt.

A miniszterelnök szerint nemzeti szempontok miatt is fontos volt a trafiktörvény, mert így a magyaroké lesz a profit. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár, Lázár János szerint a törvény érthetően érzékenyen érinti a nagy nemzetközi és a magyar cégeket, de a kormány kifejezett célja volt, hogy a magyar családi vállalkozásokat hozza helyzetbe a piacon a multinacionális láncokkal szemben. A trafikpályázat eredménye azonban eddig inkább azt mutatta, hogy a családi vállalkozók helyett a CBA felsővezetése, a Continental dohányipari csoport tulajdonában lévő értékesítői hálózat, vidéki önkormányzati politikusuk és családtagjaik, illetve kusza strómanhálózatok a törvény nyertesei.

A miniszterelnök és államtitkárának érvelésével azonban más baj is van. Az Index birtokába jutott iparági adatok szerint a dohánykereskedelemből származó profit mintegy kétharmada most is magyar vállalkozók, betéti társaságok és kft-k zsebébe megy. Ez azt jelenti, hogy a magyar családi vállalkozásokat semmilyen törvénnyel nem kellett volna helyzetbe hozni, mert egyszerűen nem szorultak rá, hiszen most is ők vannak helyzetben. (A magyar kontra külföldi megkülönböztetés egyébként kissé értelmetlen, hiszen a multiknál is magyarok dolgoznak.)

Miből él egy cigiboltos?

A dohányárusok a cigisdobozonkénti néhány százalékos árrésből - amit Lázár egy törvénnyel most megemel -, a polcpénzből, a készlettartási díjból, és a gyártóktól érkező értékesítési és marketingdíjakból élnek. Ez évente nagyjából 20-30 milliárd forintos összprofitot jelent a kiskereskedőknek. (A dohányárusítás bevételeiről szóló elemzésünket itt olvashatja.)

Kiknek is? A GfK korábbi piackutatása szerint ma országosan nagyjából 42 ezer üzletben lehet cigit venni, a teljes forgalom 90 százaléka viszont nagyjából 20 ezer bolt között oszlik el. Az intézet szerint a dohányforgalom fele kisboltokban, vegyes élelmiszerboltokban realizálódik.

Ki most a cigiboltos?

A kormánypárti politikusok állítása azonban az, hogy az értékesítési csatornáknak az elsöprő többsége pár száz magyar vállalkozót leszámítva multik kezében van, ergó az emlegetett 20-30 milliárdos nyereség nagy része is külföldi nagycégek kasszájában landol.

A birtokunkba jutott iparági adatok cáfolják ezt az állítást. Az alábbi táblázat első oszlopa kiskereskedelmi üzletfajtákra bontva mutatja meg az adott bolttípus részarányát a kiskereskedelemi piacon, a második oszlopból pedig kiderül, hogy az adott bolttípusra a cigieladások mennyiségéből mekkora része jut.

 Kereskedelmi csatornák típusok szerint  Elárusítóhelyek darabszámának aránya a piacon  Mennyiségi részesedés a kiskereskedelmi dohányeladásban
Hipermarketek (Tesco, Auchan, Interspar) 0,3% 5,0%
Szupermarketek (Spar, részben Coop és CBA) 1,0% 5,0%
Diszkont üzletek (Lidl, Penny, Aldi) 2,0% 3,0%
Benzinkutak 3,0% 9,5%
Trafikok 8,4% 12,0%
Vegyes élelmiszerüzletek (kisboltok) 41,3% 50,2%
Vendéglátóhelyek (éttermek, kocsmák, szórakozóhelyek) 44,0% 15,30%

Kinek a kezében? Kinek a zsebében?

Már csak az a kérdés, hogy a forgalom, és így a dohánykereskedelmen elkönyvelt profit mekkora része landolhat magyar, illetve külföldi vállalkozóknál? Ezzel kapcsolatban a fentiekhez hasonló pontos adataink ugyan nincsenek, ezért ebben a kérdésben iparági forrásunk becsléseire támaszkodunk.

Kiindulópontként feltételeztük, hogy a hiper- és szupermarketek, illetve a diszkont áruházak egytől-egyig külföldi multik kezében vannak (ez nyilván a multik javára torzít), illetve valamelyik külföldi üzletlánchoz tartoznak. Ezek együttesen a forgalom 13 százalékát adják.

A trafikok kategória a maga 12 százalékos mennyiségi részesedésével nagyjából felerészt külföldi tulajdon, a piacon ugyanis meghatározó szereplő az a Lapker (Relay, Inmedio), ami a Posta hírlapterjesztési ágazatának privatizálásával a '90-es évek végén többségi francia tulajdonként kezdte meg a működését, ma pedig főként a nagyobb városokban van jelen.

A külföldi kézben lévő boltokhoz szintén hozzáadhatjuk a benzinkutak közel tíz százalékos részesedésének egy részét, de inkább csak azért, hogy a végső számok véletlenül se torzítsanak a kormánynak kedvezőtlen irányba. A valóságban a kutakon működő shopok jelentős részét magyar vállalkozók üzemeltetik franchise rendszerben, illetve ezek nagy része eleve egy magyar multi, a Mol kezében van.

A cigi magyar biznisz

A fentiek alapján forrásunk becslése szerint a forgalom (mennyiségi szempontból) legfeljebb harmada bonyolódik többsége külföldi tulajdonban lévő multikon keresztül. A fenti levezetésből is kiderül, hogy a szám inkább felfelé torzíthat, ezért valószínűbb, hogy a valós részesedés valójában csak 26 és 30 százalék között van.

Mivel a hiper- és szupermarketek, illetve diszkontok a forgalom szempontjából arányaiban felülreprezentáltak, tehát egy-egy üzlethelyiségre sokkal több cigarettavásárló jut, mint a magyar kisboltokra, kocsmákra és éttermekre, így értelemszerűen az emlegetett 42 ezres, cigiárusítással is foglalkozó bolthálózat darabszámra nem a harmadát, hanem ennél jóval kisebb részét teszik ki a külföldi tulajdonban lévő boltok. Iparági forrásunk szerint a külföldi kézben lévő boltok aránya 10 és 15 százalék között van, de közelebb a tíz százalékhoz, ami csupán 4000-6000 darab külföldi kézben lévő üzletet jelent.

A trafiktörvényen tehát elsősorban nem a kormány által emlegetett multik buknak, ahogy a forgalom nagyobbik részét sem ők bonyolítják, így a profit többségét sem ők rakják zsebre, hanem a magyar vendéglátók és kisboltosok, akik 36-38000 bolttal érintettek a dohánykereskedelemben. Mivel a vállalkozók egy szűk szeletének egynél több üzlete van, így a ténylegesen érintett vállalkozók száma a 36-38 ezernél valamivel alacsonyabb lehet, de valószínűsíthető, hogy legalább 35 ezren vannak. Ők azok a magyar vállalkozók, akik biztosan rosszul járnak a trafiktörvénnyel.

A GfK korábbi számításai szerint a törvény hatálybalépése miatt akár 2500-3500 kisbolt is bezárhat, az állami monopóliummá tett dohánykereskedelem miatt pedig nagyjából 10-15 000 munkahely szűnhet meg. Eközben a külföldi tulajdonban lévő dohánygyárak, akik többet keresnek a dohányon, mint a pár százalékos árréssel dolgozó kiskereskedők, egyáltalán nem szorulnak ki a piacról, legfeljebb csak a részesedésük csökken majd.