Albert, Lipót
7 °C
14 °C
Index - In English In English Eng

Élőben az első Varga-csomag

2013.05.10. 11:48
Térkép, Galéria, Videó
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • 0510 vargacsom-20130510 2.png
    Fotó: portfolio.hu
  • Vargáék mostani bejelentésében visszaköszönnek Orbán Viktor tavalyi szavai. A miniszterelnök októberben azt mondta:

    "Azt kérjük az Európai Uniótól, mondja meg, hogy mennyi hiányzik. És akármennyit mond, azt mi elő fogjuk teremteni" - közölte a miniszterelnök, aki meg is nevezte azokat a forrásokat, ahonnan ezt elő fogják teremteni. "Bankadót emelünk, közművagyonadót emelünk, energiaadót emelünk, az online szerencsejáték adóztatását pedig bevezetjük" - mondta.

  • ha a gazdasági növekedés nem a magyar kormány várakozásai szerint alakul, mondta Giró-Szász.

  • Legalábbis első körben. Ha ez nem elég az uniós Bizottságnak, akkor állunk elő a beruházások leállításával, és ha az sem, akkor elvárjuk, hogy mondják meg, milyen számmal van még bajuk, és akkor az energiaszektor és a bankszektor adóztatásával azokat a lépéseket is meg fogjuk tenni – mondta Giró-Szász András.

  • "Hogy elegendőek lesznek-e az intézkedések, ahhoz, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól, nem tudom" - mondta Varga Mihály. A miniszter egy héttel ezelőtt még úgy látta, jó esélyünk van arra, hogy megszüntessék ellenünk az eljárást.

    Az egy hete publikált tavaszi előrejelzés alapján az Európai Bizottság május 29-én tesz ajánlást a túlzottdeficit-eljárásról, ezután az Ecofin, vagyis az Európai Unió pénzügyminiszteri tanácsa június 22-én dönthet arról, hogy Magyarország kikerül-e az eljárás alól.

  • Minden állam minden állampolgárával ezt akarja, így természetesen a magyar állam is – válaszolta Giró-Szász András egy kérdésre. Hogy mi volt a kérdés, azt a gyalázatos hangosítás miatt nem hallottuk.

  • Egy közbevetőleges, a trafikmutyi szekszárdi fejleményeit (a hangfelvétel nyilvánosságra kerülését) érintő szálra vonatkozó kérdére Giró-Szász András azt mondta: természetes, hogy egy polgármester mindent tudni akar, ami a településén történik, és egyébként pedig ez egy helyi ügy, a kormánynak nincs dolga vele.

  • Stadionépítés, Kossuth tér átépítése, Tüskecsarnok, a fővárosi bíróság épületén folyó munkálat, illetve a debreceni református kollégium felújítását – hogy néhányat megemlítsünk a gazdasági miniszter által felsorolt listából. Jövőre ezeket csak akkor lehet folytatni, ha a kormány az állami vagyon értékesítéséből szerez rájuk pénzt.

  • Varga Mihály azt mondta, akad olyan elemző, akinek még a kormánynál is optimistább a növekedési előrejelzése 2013-ra. A GKI, a Századvég és a Pénzügykutató nem vár növekedést, az MNB 0,5 százalékos, az Európai Bizottság 0,2 százalékos növekedést jelzett előre legutóbb, az OECD is stagnálást vár a kormány 0,7 százalékos várakozásával szemben. Egyedül az OTP optimistább még a kormánynál is, ők 1 százalékos GDP-bővülést várnak.

  • A kormány már a döntés előtt tájékoztatást tudott adni a lépésekről a Bankszövetség képviselőinek, és tájékoztatni fogja az Európai Bizottságot is.

  • Csak abban az esetben függesztik fel erre az évre a már megkezdett beruházások finanszírozását, ha Brüsszel szerint nem lesz elég a zárolás (a kormány szerint elég lesz). De „2014-ben más lehet a helyzet”, vagyis az idei beruházások finanszírozása jövőre leállhat.

  • a bérből és fizetésből élőket, a nyugdíjasokat és a szociális ellátásban részesülőket nem! – szúrja közbe gyorsan Giró-Szász András.

  • Olyan kiadások csökkentésére törekszenek, amelyek igazgatási jellegűek, az állam működéséből fakadnak. A takarékosabb működés a cél, azt szeretnék, hogy ez ne fogja vissza a növekedést. A zárolás mindenkit érint, minisztériumokat, Alkotmánybíróságot, Országgyűlést, az állami alapokat (kulturális alap, munkaerő-piaci alap). A zárolást átmenetinek tervezik, és arányos lesz.

  • Gárgyán Eszter, a Citibank vezető elemzője korábban azt mondta, jó esély van arra, hogy a kormány megvárja a jövő heti GDP-adatot. Ha ez a várakozásoknál jobban alakul (ami egyúttal több költségvetési bevételt, emiatt pedig kisebb költségvetési hiányt jelent), akkor ezt is fel lehet majd mutatni Brüsszelnek, mint egy egyenlegjavító tételt. Gárgyán korábban azt mondta, akár újabb kiigazításra sem lesz szükség, ugyanakkor a kormány bizonyos költségvetési tételeket zárolva tartalékot képezhet, amellyel ellensúlyozhatja a költségvetés bevételi oldalán szereplő elemekkel, például az e-útdíjjal és az adóhatékonyság javulásával szembeni bizalmatlanságot.

  • A három lépésnek van egy fokozatossága, egymásutánisága. Szerinte ezeknek a lépéseknek a sorozata ki fogja elégíteni az Európai Bizottság igényeit. Elszántság van, hogy eleget tegyünk az elvárásoknak, egyensúlyjavító lépéseket tegyünk – mondta Varga.

  • Arra számít, hogy a zárolások idén elegendőek lesznek, és ha a gazdaság teljesítménye úgy alakul, ahogy várják, akkor jövőre is elég lehet a zárolás. Varga egy újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, a Brüsszel által kifogásolt problémák közül a pénztárgépek és az e-útdíj ügyét kezelni tudják, kezelni fogják.

  • Brüsszelnek jelezni fogjuk, hogy az energiaadó és a pénzügyi tranzakciós illeték újragondolása lehet a harmadik lépés, ha az első kettő nem lesz elég – mondta Varga Mihály.

  • Idén 92, jövőre 150 milliárdos bruttó hatása lesz ennek a két lépésnek. Ez elég lehet a brüsszeli elvárások teljesítéséhez.

  • Ha a zárolás nem volna elég, akkor az egyszeri beruházások finanszírozását a kormány felfüggeszti idén és jövőre. Ilyennek nevezte a stadionépítést, a Kossuth tér átépítését Ezeket csak jó esetben lehet majd folytatni.

  • 1. lépés a zárolás az államháztartási intézményrendszerében: 2013-ban összesítve 92,9 milliárdot zárolnak. De ha a gazdasági mutatók jobbak lesznek, akkor ezt feloldják.

  • Igazságtalanul mérik meg Magyarországot Brüsszelben, 2012-ben nálunk csak a komoly külső segítséget kapott Görögország tudta nagyobb mértékben csökkenteni az adósságát, és a deficitcsökkentésben is a hetedikek lettünk.

  • Vannak pozitív változások erre az évre, de továbbra is több tétel van, amit az Európai Bizottság nem vesz figyelembe. Nem veszik figyelembe például a közszférában elrendelt intézkedéseket, vagy azokat a lépéseket, amelyeket a kormány az önkormányzati szférában tett.

  • Évek óta megy a vita Brüsszel és Budapest között a magyar költségvetésről, de 2011 óta mindig a magyar számok jöttek be, idézi fel a múltat Varga Mihály. Példaként említi, hogy 2012-re Brüsszel 2,6 százalékos hiányt várt, ehhez képest csak 1,9 százalékos volt a deficit (lásd alább a chartunkat). 2011-ben és 2012-ben 0,6-0,7 százalékos GDP-arányos különbség volt az uniós jóslatok és a tények között, mondja Varga.

  • Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetőjének csütörtöki nyilatkozta alapján néhány dolgot biztosan kijelenthetünk:

    szó sem lehet a csomagban:

    1. a rezsicsökkentés visszavonásáról
    2. a magánszemélyek és a kis- és középvállalkozások adóterheinek növeléséről
    3. a nyugdíjak megadóztatásáról, a nyugdíjemelés eltörléséről
    4. a családtámogatások csökkentéséről
    5. a gyermekek utáni adókedvezmények felülvizsgálatáról
    6. a munkahelyvédelmi akcióterv feladásáról
    Szerencsére Brüsszel egyiket sem kérte, egyenlegjavítást kért, a megoldást a kormányra bízza.
  • Az Európai Bizottság elvárásai szükségtelenek, a 2013-as költségvetés stabil, komoly tartalékokkal fogadták el. Méltánytalanok, igazságtalanok és szükségtelenek azok a lépések, amelyek újabb intézkedésre sarkallják a magyar kormányt. De mégis megteszik ezeket, hogy 9 év után véget érjen a túlzottdeficit-eljárás.

  • Rendszerszerű, konzisztens gazdaságpolitikát építenek fel, nem egy-egy évre terveznek, kezdi a sajtótájékoztatót a kormányszóvivő. Szerinte sok lépés történt ezen a téren az elmúlt három évben. Ezek eredményezték, hogy pályára állt az államadósság és az államháztartás.

  • A tranzakciós adóval kapcsolatos bevételi tervek sokat változtak a tavalyi évben. Júniusban a kormány még 283 milliárdos összeggel kalkulált, többen azonban jelezték, nincs komoly esély arra, hogy ennyi összejöjjön. Ősszel a kormány az illeték kulcsát megduplázta, a készpénzforgalomra vonatkozó kulcsot pedig megtriplázta.

    A költségvetési tervben azonban ekkor már csak 239 milliárdos terv szerepelt. Tél elején átírták a költségvetést, ekkor már 301 milliárdos bevétellel kalkuláltak. Az idei év államháztartásról szóló jelentéseiből már egyértelműen kiderült, az aggodalmak jogosak voltak, a piaci szereplők gyorsan reagáltak az új adóra, időarányosan mindössze a fele folyt be a tervezett összegnek, márciusig 27,6 milliárd. Varga Mihály korábban úgy számolt, 80 milliárddal kevesebb folyhat be az adóból.

  • A fűnyíró beindításának, vagy valamilyen adóemelésnek van a legnagyobb esélye – nyilatkozta az Indexnek Samu János, a Concorde vezető elemzője. Szerinte a legjobb megoldás lenne, ha az állami kiadási oldalon spórolnának valamit, például azzal, ha valamilyen nagy elosztórendszert vagy állami vállalatot hatékonyabbá tennének. Ezen lehetne ennyit spórolni, de egy ilyen előremutató kiigazítást nem lehet két hét alatt összerakni. Elképzelhetőnek nevezte, hogy a kormány megint valamilyen céges szektort érintő adóval vagy adóemeléssel rukkol elő.

  • Varga: Nem kell több megszorítás

    Mondjuk ezt nem ma mondta, hanem 24 napja, április 16-án. „A kormány rövid távon azzal számol, hogy újraindul a növekedés, egyensúlyi pályán marad a gazdaság, a hiány három százalék alatt marad, és nem lesz szükség kiigazító intézkedésekre” – fogalmazott akkor.

  • Az előzetes várakozások és Varga Mihály korábbi szavai alapján vélhetően a csekkadóból származó bevételt akarja az állam növelni. Ehhez növelhetik akár az adó kulcsát, akár az adó felső plafonját.