A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP 82,2 százalékát érte el 2013 első negyedévének végén - közölte az MNB. Az adósságunk forintban kifejezve viszont még soha nem volt ilyen nagy.
Az adósságot az első negyedévben a forint árfolyamváltozása 468 milliárd forinttal, a nettó adósságfelvétel pedig 491 milliárd forinttal növelte. A megugró államadósság-ráta azt mutatja, hogy a tartósan fenntartható pályához nem elegendő a költségvetési hiányt alacsony szintre vinni, a gazdasági növekedés, az árfolyam (és a kamatszint) is jelentős hatással van a dinamikára - írja a portfolio.hu.
A nettó hitelfelvétel a forintalapú állampapírok "megnyomásából" származott, a devizahitelek számításaink szerint nagyjából semlegesen viselkedhettek. Igaz ugyan, hogy hosszú idő után újra meg tudtunk jelenni a deviza-állampapírpiacon (és csak emiatt 2,4 milliárd euróval hízott az adósságunk), de az első negyedévben a deviza-hiteltörlesztés is jelentős volt, a kamatokkal együtt kissé meg is haladhatta a devizahitel-felvételt.
NGM: Csak átmeneti az emelkedés
A Nemzetgazdasági Minisztérium közölte: az adósság hullámzik, így nem érdemes a havi adatokat nézni, mert ezek félrevezethetik a közvéleményt. Az államadósság alakulását csak hosszabb távon és csak GDP arányosan vizsgálva kaphatunk objektív képet.
Az NGM közleménye szerint az adósságállományt a magas forint állampapír-kibocsátások növelték, mivel az év első hónapjaiban az időarányos tervet meghaladó bruttó forint kibocsátások valósultak meg, ezáltal stabilabbá válik az adósság finanszírozása az év hátralévő részében. A nemzetközi befektetői hangulat esetleges romlása esetén is meg tud felelni az ország a hátralévő törlesztési kötelezettségeinek, ha az év elején egyfajta „puffert”, tartalékot képez az Államadósság Kezelő Központ. Ennek tükrében az átmeneti állománynövekedés kedvező helyzetként és az Adósságkezelő előrelátásaként értékelhető.