Egy devizaalapú lízingszerződést érintő polgári peres eljárásában hirdetett ítéletet a Debreceni Törvényszéken dr. Tóth Endre bíró. A bíróság három rendelkezést érvénytelenített, az ítélet nem jogerős, közölte a törvényszék pénteken.
A felperes egy debreceni ingatlanra kötött devizaalapú lízingszerződést 2008 júniusában az egyik piacvezető pénzintézettel, 25 éves futamidőre. Az ügyfél által aláírt szerződés, illetve a közjegyzőnél hitelesített dokumentum kamatként kizárólag azt tünteti fel, hogy „kamatfelár: 5,3 százalék”. Ehhez képest az Üzletszabályzat a kamat egy további "kamatbázisnak" nevezett részét is rögzíti. A felperes az 5,3 százalékos kamat hiszemében kötötte meg a szerződést. A bank később egy alkalommal egyoldalúan módosította a szerződést, így a megváltozott terhek miatt nagyságrendekkel megnőtt a felperes havi lízingköltsége és nem tudta rendszeresen fizetni a részleteket. 2010-ben ezért a pénzintézet felmondta a szerződést és végrehajtási eljárást kezdeményezett a kilakoltatásra. Ez az eljárás még azóta is folyamatban van.
A Debreceni Törvényszék megállapította, hogy a szerződésben nem található olyan passzus, amiből kiderülhetett volna: a kamatfizetési kötelezettség tulajdonképpen két részből tevődik össze és a rögzített 5,3 százalék mellett a kamatnak van egy olyan része is, amelyről a szerződés hallgat. A bíróság négy dokumentumot tanulmányozott át, közte az Üzletszabályzatot, illetve a Hirdetményt is, de a tényleges kamatteher mértékét még így sem lehetett kideríteni. Az „elhallgatott” kamatbázisra pedig külön sehol nem hívták fel az ügyfél figyelmét. Ennek jegyében tehát a bank jogszerűen nem kérhette volna ügyfelétől a kamatbázison alapuló többletköltségeket - állapította meg a törvényszék.
A bíróság érvénytelenítette azt a rendelkezést, miszerint a bank a kamatfelárra vonatkozóan egyoldalúan módosíthatja a szerződést. A szerződés úgy fogalmazott, hogy az egyoldalú módosítást „a pénz és tőkepiaci változások, a refinanszírozás költségeinek változása, az ügyfél vagy lízingügylet kockázati besorolásának változása” alapozhatja meg. A Debreceni Törvényszék több szempontból is tisztességtelennek ítélte meg a bank magatartását, a szerződés kifogásolt eleme ugyanis „tartalmilag üres” és nyitott kaput hagy a kontroll nélküli szerződésmódosításokra.
A Debreceni Törvényszék egy harmadik rendelkezést is érvénytelenített a szerződésben, amely a többletterheket érinti. A bíróság kimondta: a bank a felmerült plusz költségeket nem háríthatja át a felperesre, így azt nem is követelheti tőle. A kifogásolt három passzus semmis, tehát a szerződés 2008-as megkötésétől számítva, a három érvénytelenített rendelkezés alapján a bank semmit nem követelhet a felperestől.