Mária
0 °C
3 °C
Index - In English In English Eng

Amikor majdnem mindenkit legyőzött az ország

Ez történt a gazdaságban az év 20. hetében

2013.05.19. 12:26
Magyarok csírátlaníthatnak Azerbajdzsában, Budapest szexi város, az infláció rekord alacsony és kicsit nőtt a gazdaság. Imádjuk az állampapírokat, a Milka csokigyárat fejleszt, Szijjártóval hódítjuk meg az üzbég és a türkmén gazdaságot. Boldogok a trafikosok, Matolcsy a székében forog, Orbán Viktor meg a trafikügyben üzent. De azért rossz is van: például csúcsra ért az államadósság, megszorítás indul és újabb adóemelés jöhet, miközben egyre több devizahiteles képtelen a törlesztésre. És a fizetésünk is nagyon alacsony.

A kormány végre boldog lehet, legalább egy kicsit. Erre vagy tucatnyi oka van. Először is az, hogy végre kilőtt a magyar gazdaság. Igaz, csak egy kicsit. Éves szinten nem volt növekedés, de negyedéves alapon 0,7 százalékkal bővültünk, ami nagy szó az előző negyedév hatalmas, két százaléknál is nagyobb zsugorodás után, és elég az európai dobogóhoz, illetve a recesszió végéhez.

A héten az is kiderült, hogy 1974 óta nem volt olyan alacsony az infláció, mint most. Ezt meg is hálálják a magyarok: viszik az állampapírt, mint a cukrot. A Milka meg hozza. A cég milliárdokat költ el Fehérváron azzal, hogy édességgyárat telepít a városba.

A kormányzati boldogság-nyomásmérő kiakadásához ez kevés, úgyhogy felsoroljuk az elmúlt hat napban történt összes jó dolgot: háromszor annyi gáz rejthet a makói gázmező, mint a teljes brit gázkészlet. Özönlöttek a turisták Budapestre, sőt, jó is itt élni Budapesten. A kivándorlás sem csak magyar átok, ráadásul még kevesebben is vándorolnak ki, mint gondoltuk.

Aztán: 30 százalékos is lehet a rezsicsökkentés, mert a cégek eredménytartalékai ezt kibírják, legalábbis ezt gondolja a fejlesztési miniszter. A kéményseprés olcsósításával már ezen is túllépett a kabinet, 50 százalékkal vágják a díjat a nyár közepétől (hogy a rezsicsökkentéssel és annak hosszabb távú következményeivel ki hogy jár, most hagyjuk, a bejelentés ténye biztos örömteli volt a kormánynak). Magyarok csírátlaníthatnak Azerbajdzsánban, mert az Izotóp Intézet Kft. a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség tenderén elnyert egy 1,4 millió eurós beruházást, sőt, mi szűrjük ki a legtöbb veszélyes terméket, ami ugyan nem a kormányunkat, hanem a fogyasztóvédelmünket dicséri, de azért ez is jó.

És akinek ez sem elég, ne feledje: Szijjártóval javítjuk a keleti kapcsolatokat, miután őt nevezte ki Orbán Viktor a belorusz, az üzbég és a türkmén gazdasági vegyes bizottság elnökévé. Így újabb, a csírátlanításhoz hasonló magyar céges sikerek várhatók keleten, de délen is, miután az NGM Dél-Afrikával szövetkezik.

És még a tőzsde is emelkedett.

   19. heti záró  20. heti záró
 BUX 18 503 18 780
 OTP 4 864
4 900
 Mol 16 550 16 700
 Richter 34 020 34 110
 Magyar Telekom 348 365

Az inga visszaüt

És akkor jöjjenek a kijózanító történések. Másfél éves csúcsra kúszott az államadósság: az ország összes tartozása a GDP 82,2 százalékára, 23 340 milliárd forintra emelkedett. A GKI a jó GDP-adatot mutatta meg más színben: szerintük sem az exportban, sem a beruházásoknál láthatóak a fejlődés jelei, a gazdaság pedig éves alapon valójában stagnált. Közben Strasbourg elkaszálta a 98 százalékos különadót, ami a költségvetésnek rossz, de annak se nagyon, mert a döntés azonban nem vonatkozik automatikusan minden érintettre.

Rossz hír az is, hogy újabb 60 milliárdos sarc jöhet, ha a betétdíj-bevezetés helyett a termékdíjat növelné a duplájára a kormány. Ehhez kapcsolódik, hogy az államosított szelektív szemétgyűjtés egyetlen közszolgáltatónak, az FKF-nek jó, miközben az átalakítás alkotmányellenes lehet, és Brüsszel is léphet az ügyben.

Kiderült az is: brutálisan drágulhat a fuvarozás az útdíj miatt - egyébként jönnek az útdíj-automaták a benzinkutakra, és egy eljárás is indul az ügyben, állítólagos zsarolás miatt.

De az ingatlanosoknak sem sokkal jobb: feleannyi lakást veszünk Budapest körül mint a válság előtt, és a vonatozó diákok boldogsága sem felhőtlen többé: a gyorsvonati felártól ugyan megijedt a Fidesz, de csak a 65 év felettiek és a 6 éven aluli gyerekek kapnak kedvezményt az új gyorsvonati pótjegy árából.

A leminősítéstől rettegőknek és a minisztériumoknak is rossz hete lehetett, utóbbiaknak azért, mert az első Varga-csomag miatt spórolniuk kell, nem is keveset. De Matolcsy György is foroghat jegybankelnöki székében, mert még gazdasági miniszteri minőségében durván elszámolta a csekkadót, és ez most ki is derült.

De a nem miniszter, nem diák és nem ingatlanos átlagmagyarnak sem lehetett felhőtlen hete: sokan attól félünk, hogy elvesztjük a munkánkat, pedig már most is egyre durvábban dőlnek be a hitelek, az adósok alig fele tud időben fizetni. Ráadásul az árfolyamrögzítésre is már csak két hét van. (Amúgy a céges világban is egyre több az elmaradozó adós: soha nem tartoztak még ennyivel a cégek, mint most.) Fizetni azért sem könnyű, mert keveset keresünk és sok adót fizetünk: átlagosan havi 500 euróért keményen gürizünk, közben meg mi vagyunk Kelet-Európa legszerencsétlenebb munkavállalói, mivel egy jónak mondható fizetés sokba kerül a cégeknek, miközben kevés nettó kerül a zsebünkbe.

A sok adót azonban kicsit magunknak is köszönhetjük: egy felmérés szerint gyűlöljük a versenyt és szeretjük az államot - ami nehezen elválasztható a magas adóterheléstől. A turisztikai helyettes államtitkár ebből a szempontból igazán közülünk való: a héten azt javasolta, hogy ne versenyezzenek a szolgáltatók, mindezt azzal az indoklással, hogy a saját termékéről mond véleményt, aki olcsón adja.

Boldogok a trafikosok

A fentiekkel a boldogságinga annyira visszalendült, hogy a hetet már csak a trafikosok menthetik. Ők tényleg boldogok lehetnek, például azért, mert ugyan eredetileg az egész felhajtás célja az volt, hogy a fiatalkorúakat tartsák távol a dohányboltoktól, de ez nem fog sikerülni, mert minden trafikos fagylaltos is lesz. (Ez persze semmi, ha azt nézzük, hogy az országban lesz olyan hely is, ahol az óvoda mellé költözik a dohánybolt.)

A kormány kicsit azért mentett a trafikügyön azzal, hogy bejelentette, megmenti a hoppon maradt árusokat:  aki legalább 20 éve trafikos, de nem nyert a pályázaton, jelentkezhet, azonban a feltételek nagyon szigorúak lettek. Aki ennek ellenére is végleg bezárthat, annak egyetlen vígasza lehet, hogy felértékelődnek a kisboltok, mert trafiknyitás felhajtja a bérleti díjakat.

A miniszterelnök az egész trafikügyet azzal tette helyre, hogy megüzente, egyetlen baloldali sem nyert volna trafikot, ha tényleg politikai szempontokat mérlegelnek.

És mi történt még?

Az EKB volt elnöke a magyar kormánynak üzent: Trichet szerint azok az országok vannak a legnagyobb bajban, ahol harcban áll a politika. A kormányok sajnos ellustulják a válságot, hiába a jegybanki segítség, ha a politikusok semmit sem tesznek a nyugodt időkben, akkor belesétálunk az újabb összeomlásba.

Ősztől mégis jön a nemzeti mobilfizetés, Magyarország beszállna a villamosgyártásba, és Csányi Sándor két hazai bankra is szemet vetett - az egyiknél már ajánlatot is tett az OTP-elnök, ez az MKB lehet, de ezt az érintett cáfolja, a másik banknál az utolsó fázisban vannak az egyeztetések.

És nagyon úgy fest, hogy tényleg nem lesz elég idő a pénztárgép-átállásra, hosszabb átmeneti szakasz kellene, és több állami támogatás.

Utóbbi, mármint az állami támogatás a húsiparnak sem ártana: felszámolják a Zalai Baromfifeldolgozót, a cég közel száz dolgozójának már felmondtak, és futhatnak a pénzük után a termelők, mert a Pápai Hús a tartozásai csupán 70 százalékát fizetné ki. A húsiparban sincs sok okunk a boldogságra.