A korábban becsültnél jelentősebb méretű lehet az európai bankokban tartott magyar vagyon mértéke, vélte a NAV és az unió adatait vizsgálva Karagich István, a Blochamps Capital Kft. pénzügyi igazgatója.
A Napi Gazdaság pénteki cikkében azt írják, a külföldön a tulajdonosok által anonimnak kért számlák után − jellemzően Luxemburgból, Ausztriából és Svájcból − az azokat vezető bankok a kamatadó 75 százalékát utalták a NAV számlájára az elmúlt év után, nagyjából egymilliárd forintot. Ez 35 százalékos adómértékkel számolva 3,8 milliárd forintnyi keletkezett kamatot feltételez. Az érintett országokban messze nem olyan a hozamkörnyezet, mint hazánkban, így például 2 százalékos átlagos hozammal számolva közel 200 milliárd forint az az összeg, amellyel kapcsolatban a tulajdonosok nyugodtan alhatnak, hiszen eleget tettek adózási kötelezettségüknek.
Más a helyzet azokkal a magyar megtakarítókkal, akik külföldi számlavezető bankjuknak nevesítetten jelezték, hogy ne vonjanak le tőlük a kamatadót, mert majd ők maguk, legkésőbb az szja-bevallásukkal itthon leadózzák a kamatot. Az EU összesítése szerint hazánk polgárainak külföldi betétjeire csak Európában − döntően Svájcban és Ausztriában − 13,1 milliárd forintnyi kamatot fizettek az érintett bankok. E betétek után a NAV 2 milliárd forintot meghaladó kamatadó-bevételhez juthatna − ha beérkezne. Miután azonban például Ausztriában csak az adócsalás büntetendő, az adóelkerülés nem, amíg a sógorok nem állnak be az uniós sorba − ami Bécs e heti kötelezettségvállalása nyomán ez év végéig megtörténik −, addig a külhoni számlákon őrzött vagyonok jó részéről nem lehet adatokat bekérni.
Márpedig a vonakodó államokban levő vagyonok rendkívüli méretűek lehetnek: ha csak a 2 százalékos éves hozammal számoljuk az EU-n belüli megtakarításokat, akkor a 700 milliárd forinthoz közelíthet a külföldön lévő nevesített állomány, az anonimokkal együtt pedig 900 milliárd körülire tehető a teljes vagyon. Ha viszont a jelenlegi kamatkörnyezetben nem is képtelen, egyszázalékos hozammal kalkulálunk, akkor a nevesített vagyon 1300, míg a teljes magyar tulajdonoshoz kötött betétállomány 1700 milliárd forintra rúghat az EU és a NAV kamatadó-elszámolási adata alapján.
Teljesen ésszerűnek tűnik a világ összes államának azon törekvése, hogy képet akarnak kapni a polgáraik által eltitkolt vagyonokról, hogy azok adóztatásával növeljék a költségvetési bevételeket. A bújócskának ideje véget vetni, hiszen az adókibúvási lehetőséget kínáló államok korántsem csak a fekete pénzeket szerezték meg, hanem a befektetők kedvező adózást kereső − világos szürkének tekinthető − megtakarításait is. A megoldást a kiszámítható és transzparens adó-együttműködés jelentheti nemzetközi téren mind banki, mind kormányzati szinten − véli a Blochamps Capital Kft. pénzügyi igazgatója. Ha a világon fellelhető 90 ezer milliárd dollárra becsült likvid vagyonnak csak 20 százaléka van offshore környezetben, akkor 25 százalékos átlagos adókötelezettség és 2-3 százalékos hozam mellett is évi 100 milliárd dollárt jóval meghaladó összegre rúg a kormányok elől eltitkolt jövedelem.